Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1571 Az országgyűlés 31. ülése 1956. következhettek volna be törések, a szocialista törvényesség megsértése sem lett volna olyan általános, mint amilyen lett, mert a képviselők az országgyűlés nyilvánosságán keresztül elejét vehették volna a sokszor szomorú és nem kívánatos fejleményeknek. E kérdéssel kapcsolatban ismét felmerül a mindig visszatérő, de meg nem oldott probléma, hogy tulajdonképpen mi is a képviselők kötelessége? Az országgyűlésnek e tárgyban most hozandó határozata általánosságban intézkedik a kérdésről, de nagyobbrészt az országgyűlés munkáján belül. A képviselőknek további kötelességei és feladatai körül azonban a közelmúltban már valóságos irodalom keletkezett, amely jóformán már nagyobb, mint az írók körül kialakult vita anyaga. Egyébként örömmel értesültünk, hogy az írók körüli differencia békével ért véget, s reméljük, hogy a képviselők kötelessége körül felmerült vitás kérdések is közmegelégedésre, rövidesen elintéződnek majd. Hogy mik egy képviselőnek a feladatai, hogy törvényhozói kötelességének megfelelhessen, ezt három feladatkörben vélem megjelölni. Az első és legfontosabb, az országgyűlés munkájában való aktív részvétel, azaz maga a törvényhozás munkája. A második, a törvények betartásának ellenőrzése, a kormányzat, valamint a hatósági szervek, jelen esetben a tanácsok felé. A harmadik pedig a választókkal való érintkezés. Nem akarok senkivel sem vitába szállni, de véleményem szerint az országgyűlés tagjainak legfontosabb feladata a törvényhozásban való aktív részvétel. Hogy ennek végzése már magában is sok munkát ad és igényel, az természetes. Mert ahogy mondani szokták, nemcsak a jó papnak, hanem a jó képviselőnek is hóttig kell tanulnia. (Derültség.) Hogy a képviselőnek milyen legyen a választókhoz való viszonya — mint említettem — ez a legnehezebb és legkényesebb kérdés, összegezve a különböző cikkekben és tanulmányokban egy országgyűlési képviselővel szemben támasztott követelményeket, nagy vonásokban a következőkben foglalhatom össze a kívánalmakat: A cikkírók szerint a képviselőnek legfontosabb kötelessége, hogy választóinak rendszeres fogadó- és panasznapokat tartson, kerületének minden községében természetesen egyformán, hogy egyrészt kapcsolata szoros legyen a dolgozókkal, másrészt a mindennapi élet problémáitól se szakadjon el. Az összegyűjtött panaszokat és kérelmeket — a cikkírók szerint — el kell intéznie (PARRAGI GYÖRGY: De nem intézik el!) és leleveleznie az elintézés módját. A bel- és a külpolitikai helyzetet állandóan figyelnie kell, s a gazdasági eredmények felmérése és kiértékelése szintén képviselői feladat. (Derültség.) Ez szakcikkekben volt leírva, meg tudom mutatni a forrást is. Figyelemmel kell kísérnie a terv betartását, a Magyar Közlönyön kívül a hazai és a külföldi sajtót is állandóan olvasnia kell. (Derültség.) Kötelessége tudni nemcsak az összes adóügyi rendeletet, hanem a begyűjtési rendeleteket is ismernie kell, mert csak ezen az úton tudja megállapítani a bürokratikus fogyatékosságokat (Derültévi augusztus 2-án. csütörtökön, s 1572 I ség.), s természetesen kötelessége ezenfelül eű! járni a tanácsülésekre, s végül, de nem utolsósorban, részt kell vennie a országgyűlésen és a I bizottságok ülésein is. (Derültség.) Elismerem, tisztelt Országgyűlés, hogy ezek ; a felsorolt képviselői kötelességek mind fontosak j és szükségesek. De, hogy ezeket a feladatokat a képviselők hogyan tudják megoldani, hogyan 1 tudnak ezeknek megfelelni — azt nem tudom. | (Derültség.) De maguk a hozzászólók, s a cikkírók sem mondják meg, miképpen képzelik el, mondjuk egy 30 községből álló kerületnek, ahol : csak 12 000 választó van, ilyeténképpen való : képviselői ellátását. Hogyan bírja csak idővel egy j képviselő mindezeket a feladatokat, erre választ i még senki sem adott. Képviselőtársaim pedig — ; gyakoroljanak önkritikát —, vagy szerénységből, : vagy opportunitásból nem válaszolnak ezekre a felvetett kérdésekre, sőt volt olyan képviselő: társam, aki ezeket a kívánalmakat még túl is licitálta nyilatkozatában. (Derültség.) Pedig minden képviselőtársam tudja, hogy ezeket a fel| adatokat valamennyien csak kis százalékban tudjuk elvégezni. Annál a képviselőtársunknál, aki messze lakik választókerületétől, ez a kérdés nemigen fontos, mert a választókkal csak időnként érintkezik, amikor leutazik választókerülej tébe. De, hogy milyen az élete annak a képviselőnek, akinek lakása a kerületében van, vagy pe! dig a kerülete közel esik a lakásához, engedtessék meg, hogy hivatkozzam Mikszáth Kálmánnak | egy politikai karcolatára, amelyben leírja egy I képviselő fogadónapját. Amikor máif egészen kimerült a sok panaszostól (APRÓ ANTAL: Ez ; egy rendes képviselő!), s amikor megint nyílik a | kapu, fogja magát, beszalad a legtávolabbi szobába és magára zárja az ajtót. Erre a felesége odamegy hozzá, kopogtat az ajtón, s azt mondja; „Gyere ki, nincs semmi baj, csak a végrehajtó | van itt!" (Nagy derültség.) Legyünk őszinték magunkkal szemben, ilyen esetek fordulnak elő egy "olyan képviselőnek a j mindennapos életében, aki a kerületében lakik. Most még azt is mérlegelni kell, hogy a legtöbb képviselőnek van valami munkája, foglalI kozása, ahol azért, mert képviselő, fokozott munkateljesítményt kívánnak és követelnek meg tőle. | Nem is beszélve arról, hogy ha családja, gyermekei vannak, hogy tud ezeknek a feladatoknak, minden feltételnek megfelelni. Kérem, minden képviselőtársam szálljon magába és mondja meg őszintén a véleményét. (Derültség.) Hogy a képviselő azután hatósági szerveknél kellő módon ellenőrizhesse az ügyintézést és szai vának súlya legyen, ahhoz elsősorban szükséges | — mint hallottuk itt — a képviselői tekintély I biztosítása. A képviselői tekintélyt semmiesetre I sem növeli a biciklin közlekedő, vagy az autóI busz után szaladó képviselő. (Derültség.) Sok j képviselőtársunk autóbuszon, vagy biciklin köz| lekedik, mert kevesen vagyunk, akiknek megI adatott az, hogy személyi használatra rendelt | gépkocsink legyen. Hogyha pedig a vállalatoknál I valami úton-módon kér egy képviselő, legtöbbj szőr ki szoktak térni előle és bizony vonattal, biI ciklin, vagy autóbuszon mennek ezek a képviseI lők és — ahogy Apró Antal elvtársunk is beszélt