Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1559 Az országgyűlés 31. ülése 1956. XX. kongresszusa, amely világméretekben járult hozzá ahhoz, hogy megnövekedjék a dolgozó tömegek politikai aktivitása saját ügyükért, a békéért való harcért, a nemzetközi haladásért. Tisztelt Országgyűlés! Lenin, a nemzetközi proletariátus nagy vezetője, azt tanította: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és min­dent tudatosan tesznek." Ügy gondolom, hogy a párt Központi Vezetőségének júliusi határozata után, az országgyűlésben eddig lefolytatott vita után nekem nem kell külön,bizonygatnom, hogy a magyar tömegek igenis mindent tudni akar­nak, mindenről véleményt akarnak alkotni, mert a népi hatalmat magukénak vallják, ezért áldo­zatot hoztak, tovább akarják építeni és ha kell. minden külső, vagy belső ellenséges támadással szemben meg is fogják védeni. Népköztársaságunk Alkotmányának beve­zető részében a következők állnak: „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasz fok állama. — Minden hatalom a dolgozó népé. — A város és a falu dolgozói választott, s a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják a hatalmat." Ezelőtt hét évvel, 1949 augusztusában fo­gadta el az országgyűlés az Alkotmányt. Azóta 5 em kellett rajta lényegesen változtatni, mert benne maradandó elvek, a munkásosztállyal szö­vetséges dolgozó parasztság hatalmának meg­teremtésével kialakított új történelmi helyzet van lerögzítve. Hogy az elmúlt esztendők során a szocialista demokrácia, a tömegek fokozottabb bevonása a hatalom gyakorlásába nem bontakoz­hatott ki úgy, mint ahogy az Alkotmányban elő van írva; hogy fejlődésünkben bizonyos mér­tékig elmaradtunk; hogy a szocialista törvényes­ség terén hibákat követtünk el — úgy ez elsősor­ban a mi hibánk, a pártvezetés hibája. Ezeket a hibákat számoljuk most fel a Központi Vezetőség határozata nyomán, akkor, amikor a szocialista demokrácia fejlesztésére, az állami élet demok­ratizálására, a gazdasági vezetés megjavítására, a Hazafias Népfrontnak széles tömegmozgalommá való fejlesztésére az intézkedések egész rendsze­rét dolgozzuk ki. Az államhatalom helyi szer­veitől, a községi tanácsoktól az országgyűlésig érvényt akarunk szerezni azoknak az elveknek, amelyeket Népköztársaságunk Alkotmánya oly világosan lefektetett. A mi népi hatalmunk nagy sikerekre, a fel­szabadulás óta gazdag eredményekre tekinthet vissza! Gondoljunk csak a földreformra, a gyá­rak, a bányák államosítására, az államappará­tusunk, hadseregünk átszervezésére, a tanácsok létrehozására, Alkotmányunkra — azokra a szé­leskörű demokratikus jogokra, eredményekre, amelyeket a háború után a Szovjetunió, s a népi demokratikus országok baráti segítségével 12 esztendő alatt dolgozó népünk elért. Hasznos a múltat kissé feleleveníteni, tisz­telt Országgyűlés, azok számára, akik határain­kon kívül vagy belül nem becsülik eredmé­nyeinket, akik könnyen felejtenek! Akik hamar elfelejtik a hárommillió koldus Magyarországát, az úri rend egymást követő kormánvainak haza­árulásait, a háború alatt a németekkel való szö­vetséget, a háború pusztításait. Mert ne tagad­ORSZAGGYDLÉSI ÉRTESÍTŐ évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1560 I juk, nem mindenki értelmezi egyformán a de­I mokrácia eredményeit, a nemzet függetlenségét. i Nem mindenki egyformán ítéli el a múltat. Bi­bizonyos imperialista körök és hazai szekérto­lóik mást értenek a demokrácia alatt, mint mi. Vitatkozunk velük. Mi a demokrácia alatt — teljes és valódi értelemben a dolgozó nép uralmát, a dolgozó nép politikai és gazdasági hatalmát értjük. Ez a népi | hatalom testesül meg az országgyűlés mai össze­tételében is. Az országgyűlés 298 tagja közül 129 munkás, 90 paraszt, 79 értelmiségi és ezen belül 52 a női képviselők száma. Az országgyűlés jelenlegi tagjai 1953-ban a Népfront-választásokon 6 millió 300 ezer szava­zatból 6 millió 250 ezer szavazatot kaptak, tehát élvezik a dolgozó nép abszolút bizalmát, ahogy ezt a választások eredménye mutatja, ami nem i lehetséges egyetlen kapitalista országban sem. A népi hatalom, az igazi demokrácia tényét I bizonyítja az 1954-es tanácsválasztások eredmé­] nye is. A leszavazott 6 millió 400 ezer választó­Î jogosultból 6 millió 290 ezer választó a Hazafias í Népfront jelöltjeire szavazott; a szavazók 97,9 • százaléka támogatta a Népfront jelöltjeit. Azóta, pártunk III. kongresszusának útmu­í tatása nyomán, továbbfejlesztettük a szocialista ] demokráciát, széleskörű jogokat biztosítottunk a i tanácsoknak, megkezdtük a gazdasági vezetés | fokozott demokratizálását, amelyet most, az új | helyzetnek megfelelően továbbfejlesztünk. Me­j lyik kapitalista állam dicsekedhet ilyen demok­ráciával 7 De menjünk tovább. Az a körülmény, hogy százezrek vitatták meg a párt Központi Vezető­sége irányvonalait, a második ötéves tervet, ez is azt bizonyítja, hogy a hazánkban a demokra­tikus fejlődés, a népi hatalom helyes úton jár. Az a széleskörű vita, tanácskozás, amely a gyárakban, üzemekben folyik a tervek előkészí­tésekor a munka, a vezetés jobb megszerve­zéséért, vagy az a vita, amely a dolgozó paraszt­ság soraiban folyik a mezőgazdaság fejleszté­séért, a magasabb terméseredmények eléréséért, a jó községpolitikai tervek elkészítéséért, ez is demokrácia, amely a mi rendszerünk erősségét bizonyítja! Melyik kapitalista országban van lehetőség arra, ahol úgynevezett „demokráciára" hivat­koznak velünk szemben, hogy a munkás bele­szóljon a kormány programiába, az ország gazdaságának, iparának fejlesztésébe, vagy akárcsak az üzemi termelés kérdéseibe? Ilyen demokrácia a kapitalista országokban nincs, de j nem is lehet! Vagy melyik kapitalista országban van lehe­! tőség arra, hogy az államapparátus munkáiának demokratikusabbá tételében kikérik a dolgozók véleményét, javaslatait? — Nincs ilyen kapita­lista ország! Azért teszem szóvá tisztelt Országgyűlés eze­ket a problémákat, és azért mutattam rá röviden közismert eredményekre — még ha ismétlésnek is tűnik —, mert az utóbbi időben újból divattá vált, hogy az amerikai és az angol rádió, a nyu­gati kapitalista sajtó kioktat bennünket olvan tantárgyból, hogy mi a demokrácia. Tőlünk kö­I vetélik a „több demokráciát", letagadva rend­116

Next

/
Thumbnails
Contents