Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1561 Az országgyűlés 31. ülése 1956. évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1562 szerünk eredményeit, felnagyítva bizonyos hiányosságainkat, amelyeket mi magunk fedtünk fel és amelyek kijavítására mi magunk teszünk intézkedéseket. Azt próbálják elhitetni — természetesen azokkal, akik egyáltalán még hisznek nekik —, hogy nem a népi demokratikus hatalom körülményei között, a szocialista rendszerben valósítható meg az igazi demokrácia, hanem az az igazi demokrácia, amelyik^ Nyugaton van — Amerikában, Angliában, vagy másutt. Olyan elméleteket gyártanak, hogy a kapitalizmus is a demokratizálódás, a szocializmus irányában fejlődik. Mindezt azért teszik, hogy eltereljék figyelmünket ezekben az országokban az osztályharcról, a kapitalizmus belső ellentmondásairól, a gyarmati népek nemzeti elnyomásáról, arról a terrorról, amelyet kifejtenek különösen az iparilag kevésbé fejlett országok népeinek kirablásával. Természetesen igyekeznek letagadni azt iß. hogy ezekben az országokban néhány tucat kapitalista család, a különböző tőkés monopóliumok tartják kezükben a kormányt, az államapparátust, hogy a dolgozó népnek nincs beleszólása az ország, az állam ügyeinek intézésébe. Egymást érik most is ezekben a demokratikusnak nevezett országokban a sztrájkok, a munkásmegmoz-, dúlások a nagyobb darab kenyérért, a szabad- i ságért, a demokratikus vívmányokért! Mi nem ijedünk meg attól a demokráciaellenes propagandától, amelyet ezeknek az országoknak imperialista körei velünk szemben folytatnak. Egyet azonban megmondhatunk: nem kérünk leckét, útmutatást abból, hogy mi a ! demokrácia! Seperjenek ezek az urak saját portájukon, van ott szemét elég! (Taps.) Mi nem becsüljük le a polgári demokrácia | eredményeit, a maguk korában ezek haladást je- | lentettek. Ügy gondolom, hogy ma is igaz az, amit erről Anatole France a „Vörös liliom" című írásában elmond a polgári demokráciáról, az egyenlőségről, a szabadságról, ő ugyanis azt írja erről az égig magasztalt demokratizmusról: ,,... a szegények számára abból áll, hogy támogatják, biztosítják a gazdagok hatalmát, semmittevését: ezért dolgoznak a törvényelőtti egyenlőség magasztos szárnyai alatt, amely gazdagnak-szegénynek egyformán megtiltja, hogy a hidak alatt háljon, az utcákon kolduljon és kenyeret lopjon." Azt hiszem, nem kell magyarázat ezekhez a sokszor ismételt, de a polgári demokrácia lényegét megmutató sorokhoz. Az ellenséges imperialista körök azt is hangoztatják hazai csatlósaikkal együtt, hogy az az igazi demokrácia, ahol többpárt-rendszer van, és hogy mi is kanyarodjunk vissza a hét-nyolc évvel ezelőtti politikai viszonyokhoz, csináljunk többpárt-rendszert, csináljunk valamiféle koalíciós hatalmat, esetleg szervezzük újjá a rég megszűnt pártokat. Nyíltan kell erről beszélnünk tisztelt Országgyűlés. Világosan meg kell mondani véleményünket, mert idehaza is van bizonyos körökben ilyen illúzió. Nyíltan és egyenesen megmondjuk, mi nem ezt értjük demokrácia alatt! Az általuk javasolt demokrácia azt jelentené, hogy vegyük vissza a földet a földreform során földhöz jutott szegényparasztok százezreitől. Azt szeretnék, ha a gyárak visszakerülnének a tőkések kezébe. Szeretnék szétszakítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ilyen módszerekkel szeretnék kiszorítani a munkásosztályt, az ország vezető erejét a hatalomból. — És ezt nevezik ők demokráciának, ök olyan országgyűlést szeretnének látni a mostani helyén, ahol óriási pártharcok dúlnak, parlamenti csaták folynak. Az országgyűlésben a most folyó alkotó, építő munka helyett a dolgozó osztályok, a képviselők közötti politikai pártharcokat szeretnék látni. Hogy az országban ilyen belső testvérharcot váltsanak ki, ezért indítanak ellenünk ballonakciókat, tömegesen szórnak le ellenséges hangú röpiratokat, kémeket, diverzánsokat dobnak át a határon azzal a megbízatással, hogy békés építőmunkánkat megzavarják. Mi nemegyszer tiltakoztunk az Amerikai Egyesült Államok kormányánál a léggömbö-akciók ellen, amelyek veszélyeztetik a repülő-forgalmat és szerencsétlenséget idézhetnek elő, de úgy látszik hiába. A mai napon például le kellett állítanunk a nemzetközi repülőjáratot, mert hazánk légiterébe újból léggömböket irányítottak. Azt hiszem, egyetért velem a tisztelt Országgyűlés, hogy a magyar kormány természetesen éppen úgy, mint az elmúlt esetekben, joggal és határozottan fog tiltakozni ezek ellen a támadások ellen is az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. (Taps.) Ügy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy népi demokráciánk ellenségeire is 411 az a közmondás, hogy „éhes disznó makkal álmodik". De talán megtoldom ezt még egy gondolattal: nagy politikai tudatlanság, a nép erejének lebecsülése, ellenséges szándék kell ahhoz, hogy hazánkban a szocialista fejlődés ilyen jelentős eredménye után egyesek azt tételezzék fel, hogy visszafordítjuk, vagy hogy ők visszafordíthatják a szekér rúdját és a magyar népi demokrácia visszakanyarodik a polgári demokrácia irányába, vagyis jobbra megyünk. Disszidált, országáruló hamiskártyásoknak — megértjük — igazán mindegy, hogy melyik imperialista hatalomnak akarják kimérni az országot, Júdás módjára. Abból természetesen nem lesz semmi, amit ellenségeink tervezgetnek. Mi megyünk a magunk útján előre, a győzelmes szocialista úton, az októberi forradalom dicső útján, a lenini úton. mert ez felel meg sokat szenvedett hazánk, népünk érdekeinek. (Taps.) Hogy ezen az úton megyünk tovább, arra garancia a mi nagyszerű munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, a néphez hú értelmiségünk, amely erejét nem kímélve védi. szilárdítja "a hatalmat. Garancia erre a mi dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, amely hű vezetője a dolgozó népnek, amely irányítja harcainkat, szervezi, vezeti a népi erőket új sikerek felé. (Taps.) Garancia végül erre pártunk, kormányunk, országgyűlésünk, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége, a nemzet haladó erőinek a Hazafias Népfrontban való harcos összefogása, a szocialista Magyarország felépítéséért. (Taps.) Mindez nem jelenti azt, hogy a mi társa-