Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-27

1307 Az országgyűlés 27. ülése 1956. évi február 11-én, szombaton. 1308 valamint abban is, hogy dolgozóink még szélesebb rétegével ismertessük meg felszabadult hazánk természeti szépségeit, s szocialista építőmunkánk hatalmas létesítményeit. Népgazdaságunk egészének emelkedésével a posta fejlődése általában lépést tartott. Tavaly a helyi távbeszélgetések száma elérte à 20 milliót, a rádióelőfizetők száma pedig meghaladta az 1 400 000-et. A helyi kábelhálózat fejlődése 10,6 százalékos, ez lehetővé tette a lakástelefonok számának emelkedését. Budapesten 8200, vidéken 5200 új távbeszélő állomás felszerelését. 1956-ban a távbeszélő központok befogadóképessége 15 200 állomásra bővül és megkezdődnek a kőbányai és a pesterzsébeti új távbeszélő központok kábelépítési munkái. A költségvetés lehetővé teszi a miskolci, a kecskeméti, a nagykanizsai és a szegedi automata központok kibővítését, Komlón és Dombovárott új automata központ létesítését. A postahivatalok korszerűsítési tervei keretében ez évben 90 postahivatal új elhelyezésére kerül sor. A televíziós műsorszolgálat fejlesztése érdekében a posta előállítja a szükséges berendezéseket, ennek során speciális szakképzettséggel, gyakorlattal rendelkező műszaki szakkádereket képez ki. Az év végére a televíziós adók teljesítményét növeljük és az adások minőségét fokozzuk. Felépítjük a végleges televíziós adóállomás elhelyezésére sz*olgáló épületet, hozzákezdünk a stúdió építéséhez is. A baráti Német Demokratikus Köztársaságból egy korszerű és nagyteljesítményű televíziós adót szerzünk be, amely az adások vételi körét jelentősen megnöveli. Pártunk Központi Vezetőségének novemberi határozata megállapítja, hogy a műszaki haladás nélkülözhetetlen előfeltétele a tudományos kutatás. A kutatás azonban még számos területünkön nem járult hozzá megfelelően a technika fejlesztéséhez. A tárca térületén működő vasúti, postai, gépjárműközlekedési és útügyi kutató intézetek számára is irányt mittat a Központi Vezetőség határozata, támpontot nyújt ahhoz hogy miként kell a kutató munkát a műszaki fejlesztés szolgálatába állítani. A vasútüzem, a posta, valamint a gépjárműközlekedés műszaki és közgazdasági kérdésének, valamint a korszerű útépítés és útfenntartás problémáinak megoldásában ezekre az intézetekre igen nagy és komoly feladat hárul. Véleményem szerint a tárca költségvetése biztosítja az anyagi eszközöket a kutató intézetek számára is a feladatok sikeres megoldásához. • Tisztelt Országgyűlés! Költségvetésünk beszédes számainak vizsgálata során a közlekedés dolgozóinak többszázezres táborára megtisztelő feladatok hárulnak. Ugyanakkor szemügyre vesszük eddigi munkánk eredményeit, a munkánk során elkövetett hibákat, s világosan látjuk nehézségeink leküzdésének módját. A közlekedés dolgozói vállalják a megnövekedett feladatok végrehajtását. A nehézségek nem riasztanak meg bennünket, ellenkezőleg, fokozzák lendületünket, amelyhez új erőt, lelkesedést ad nagy pártunk vezetése, iránymutatása mellett elért számos sikerünk, eredményünk, pártunk és dol| gozó népünk részéről számtalan formában meg1 mutatkozó elismerés. Mindez tovább növeli kö! telességtudatunkat, hogy maradéktalanul végre• hajtsuk az újítási és a munkaversenymozgalom I • kiszélesítésével az önköltség előírt csökkentését, I a termelékenység fokozását, a műszaki színvonal | jelentős emelését. Ha a költségvetést ezeknek a szempontokj nak a figyelembevételével vizsgáljuk át, úgy találjuk, hogy a forgóeszközökkel való helyesebb gazdálkodással, a forgóeszközök fokozottabb mérvű ellenőrzésével és a forgási sebesség meggyorsításával a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területén olyan megtakarítás érhető el. amely lehetővé teszi, hogy az 1956. évi tervezett forgóalap-juttatásból ötmillió forintot a népgazdaság egyéb fontos kiadásainak fedezésére fordítsunk. A költségvetést tehát ezzel a módosítással fogadom el és javaslom, hogy a tisztelt Országgyűlés a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1956-ra tervezett forgóalap-juttatását ötmillió forinttal csökkentse. A magam részéről a közlekedés minden dolgozója nevében ígérem, hogy az elénk tűzött feladatok végrehajtásáért folyó küzdelemben egy emberként fogunk helytállni. Helytállásunk eredményességét segíti pártunk vezetése, irányítása, dolgozó népünk támogatása. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Tisza József képviselőtársunk. TISZA JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A mezőgazdasági tárcák költségvetéséhez kívánok hozzászólni. Kormányunk az 1956. évi állami költségvetésben komoly öszszeget. a költségvetés összkiadásának 10,2 százalékát fordítja közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztésére és pénzellátására. Ezen túlmenően az olyan beruházásokkal is, mint a Tiszalöki Vízlépcső, a Keleti Főcsatorna, vagy mint a fokozottabb műtrágyagyártás és egyebekkel — további többszázmillió forintos beruházással akarja biztosítani kormányunk a pártnak azt a határozatát, amely szerint a mezőgazdasági termelés területén is meg kell szüntetni a lemaradást és állandóan fokozni kell a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A mezőgazdaság területére előirányzott költségvetés összege döntően két tárca, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium között oszlik meg. Ez is mutatja, hogy milyen felelősség hárul e két tárcára hazánk szocialista építésében, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Igen komoly szerepük, feladatuk van abban, hogy a költségvetésben előirányzott összegek helyes, takarékos felhasználásával úgy növekedjenek a mezőgazdaság területén a hozamok, hogy egyre inkább biztosítva legyen a lakosság jobb élelmiszer ellátása és eleget tudjunk tenni külkereskedelmi kötelezettségeinknek is. Állami gazdaságaink munkájában az utóbbi évek során komoly javulás tapasztalható, s meg- . vannak az előfeltételek ahhoz, hogy a hozzájuk fűzött várakozásnak meg is feleljenek. 1955-ben a többéves szívós munka következtében gazdálkodásukban komoly lépést tettek előre. Múlt évi