Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1227 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1228 dául az Esztergomi Szerszámgépgyár haránt­gyalui — amelyekre a múltban sok panasz volt — ma már elismerést aratnak a nyugateurópai piacokon is. Lényeges javulás tapasztalható a Szállítóberendezések Gyára cséplőgépeinél, a Láng-gyár turbináinál, a Rákosi Mátyás Művek kerékpárjainál, a Duna. Cipőgyár által gyártott cipőknél. Mindamellett még csak a fordulat kezdetéről beszélhetünk, sok még a megoldatlan probléma, így gyakori még a szállítási határidők be nem tartása. Lassan halad egyes gyártmányok kiala­kítása. Ha az ipar az E 320-as típusú eszterga­padok gyártási határidejét a múlt évben betar­totta volna, a külkereskedelem erre az évre pia­cot tudott volna biztosítani e gép számára, — a mintadarabok azonban még most sem készültek el. Természetesen a még fennálló hibák rontják exportcikkeink árát, cégeink hitelét és ezzel ver­senyképességét is. Ipari és külkereskedelmi dol­gozóink javuló munkája és együttműködése azonban kijavíthatja ezeket a hibákat és a ma­gyar gyártmányok hírnevét — amint ezt sok kitűnő gyártmányunk példája mutatja — a külföldi piacokon nemcsak megőrizhetjük, ha­nem öregbíthetjük is. Ehhez arra is szükség van, hogy a Külkeres­kedelmi Minisztérium fokozza és bővítse a pia­cok állandó tanulmányozására és megismerésére irányuló munkáját. Ezt szervezeti intézkedések­kel, a külföldi utaztatások kiterjesztésével és nem utolsósorban külföldi kereskedelmi kiren­deltségeink megerősítésével is alá kell támaszta­ni. Elősegíti ezt a külkereskedelmi tárca 1956. évi költségvetési előirányzata is, amely lehetővé teszi a kirendeltségek létszámának 25 százalékos emelését. Ez a létszámemelés egyrészt kirendelt­ségi hálózatunk szélesítésére, másrészt meglevő kirendeltségeink megerősítésére szolgál. Űj ki­rendeltség létesítése válik szükségessé olyan te­rületeken, amelyeken új piaci lehetőségeink nyíl­nak. A piaci tevékenység kiszélesítését mozdítja elő a kereskedelmi reklám- és propagandakölt­ségek növekedő előirányzata, továbbá egyes or­szágokban műszaki irodák felállítása. Az idén 16 nemzetközi vásáron és kiállításon veszünk majd részt. Az 1956. évre előirányzott behozatal igen nagy feladat elé állítja a külkereskedelmi appa­rátust. Az ipari nyersanyagok és gépek, alkat­részek behozatala mintegy 5 százalékkal nő. Be­hozatali terveink teljesítését nagymértékben elő­segíti, hogy 1956-ban a demokratikus országok­ból származó importunk, s ennek részesedése az összimportból emelkedni fog. A behozatali terv teljesítéséhez is elsősorban a külkereskedelem kulturáltabb piackutató mun­kája és a felhasználó tárcákkal való jó együtt­működés szükséges. Alapvető feladat emellett az importanyagokkal való maximális takarékosság. Dolgozóinknak tudniok kell, hogy 1956. évi ter­melési feladataink csak akkor valósulhatnak meg, az ipar és a mezőgazdaság zavartalan anyagellátása csak akkor biztosítható, ha a le­hető legnagyobb mértékben takarékoskodunk az anyagokkal, különösen az importanyagokkal. Minden iparágban, minden üzemben fáradhatat­lanul kutatni kell az importanyag felhasználás csökkentésének, az importanyagoknak más bel­földi anyagokkal való helyettesítésének lehetősé­geit. (Taps.) A helyettesítés azonban nem járhat a gyártmányok minőségének romlásával. Az importmegtakarításokat és az exportot előmozdító intézkedések közül külön említést érdemelnek azok a sokszor nem nagy összegű be-^ ruházások, amelyeknek megvalósítása növeli a hazai nyersanyagbázist és így importot tesz fe­leslegessé, vagy amelyek exportkapacitás bővíté­sére irányulnak. Erre a kérdésre az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, és gaz­dasági vezetőinknek bátrabban kell ezzel élni. Meg kell vizsgálni a külkereskedelem erre vonat­kozó javaslatait és ha a beruházások végső fokon devizamegtakarítással, vagy a devizabevétel nö­vekedésével járnak, biztosítani kell a szükséges anyagi fedezetet. Gondolok itt például arra, hogy a vegyipar kapja meg azt a gépi berendezést, amelynek segítségével a piritpörk hazai feldolgo­zása útján vasat, aranyat, ezüstöt és rezet állít­hatunk elő. A textiliparnak szerezzünk be gyűr­hetetlenítő gépet, amellyel javíthatja műrost­gyártmányaink minőségét, megkönnyíti azok el­helyezését az eddiginél magasabb árakon. Tegyük lehetővé, hogy finomőrlő-brendezés és osztályozó beszerzésével a bentonit exportja kétszeresére emelkedhessen. A begyűjtési és a mezőgazdasági minisztériumok jussanak hozzá azokhoz a régen kért tisztító és válogató gépekhez, amelyek ve­tőmag-, hüvelyes- és gyümölcsexportunk gazda­ságosságát és egyben mennyiségét is megnövel­hetik. Mindez akkor válik lehetségessé, ha ille­tékes gazdasági vezetőszerveink megfelelő kö­rültekintéssel, de határozottan és nagyvonalúan döntik el e valóban hatékony és gyorsan megté­rülő beruházások engedélyezését. Tisztelt Országgyűlés! Külkereskedelmünk nemcsak a népgazdaság egyik legfontosabb ága­zata, hanem eszköze és kifejezője is népünk őszinte békevágyának, kormányunk békepoliti­kájának, a békés gazdasági kapcsolatok más or­szágokkal való széleskörű kifejlesztésének. A mi politikánk továbbra is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kiterjesztésére irányul minden országgal, amely erre hajlandó, az egyen­jogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. E törekvésünk, amelynek megvalósításá­ra az elmúlt években nem kis erőfeszítéseket tet­tünk, széles körben megértésre talált. Ma már csaknem valamennyi európai országgal kereske­delmi megállapodásunk van. Az utóbbi két év­ben külkereskedelmi forgalmunk jelentősen emelkedett az európai tőkés országok közül Finnországgal, Olaszországgal, Hollandiával és újabban Görögországgal. Tárgyalásaink vannak folyamatban Angliával, a közelmúltban eredmé­nyes megbeszéléseket folytattunk Portugáliával a kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Külkereskedelmünk az elmúlt években az Európán kívüli területekkel is nagy fejlődést ért el. Jelentősen nőtt az árucsere-forgalom volu­mene Egyiptommal, Argentínával, Brazíliával, Indonéziával. Kapcsolatunk jól kiépült Török­országgal, Szíriával, Libanonnal, Iránnal és ke­reskedelmi forgalmunk rövid idő alatt erőteljes fejlődésnek indult Burmával. A múlt évben je-

Next

/
Thumbnails
Contents