Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1229 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1230 lentősebb nehézipari eladásokat eszközöltünk Indiában. Felvettük a kapcsolatot Japánnal, Szudánnal, fejlődik a forgalom Uruguay-jal és Paraguays al. A gazdaságilag elmaradott országoknak olyan beruházási javakat, gépeket, berendezéseket igyekszünk szállítani, amelyek elősegítik ezeknek az országoknak ipari fejlődését. Emellett műszaki segítséget is nyújtunk számukra. Az imperialista befolyás ellen küzdő és az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára lépő országok értékelik ezt a kapcsolatot, annál inkább, mivel mi nemcsak mint eladók lépünk fel, hanem vásárolunk is tőlük. így jelentős vásárlói vagyunk az egyiptomi pamutnak, a burmai rizsnek, az argentin nyersbőrnek, a brazíliai kávénak, az indonéziai guminak és ónnak. Külkereskedelmi politikánknak tovább kell haladni ezen a megkezdett úton. Mi továbbra is arra törekszünk, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat még inkább megszilárdítsuk és kiterjesszük, az új lehetőségeket feltárjuk és hazánk gazdasági fejlődésének, valamint a különböző társadalmi rendszerű országok és népek békés együttélésének szolgálatába állítsuk. Pillanatra sem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy második ötéves tervünk csak akkor nyugszik szilárd alapon, ha a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való évről évre szélesedő gazdasági együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra épül. Ez az együttműködés, amelynek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1955. decemberi budapesti ülése újabb lendületet adott, lehetővé teszi beruházásaink hatékonyságának fokozását, a termelés) kapacitások gazdaságosabb kihasználását, a technológiai eljárások fejlesztését, a nagysorozatban való gyártást és így a munka termelékenységének gyorsabb növekedését és az önköltség csökkentését. Ez az együttműködés biztosítja elsősorban iparunk ellátását a legfontosabb nyersanyagokkal és azt a műszaki segítséget, amely a technikai fejlődésre irányuló nagyarányú erőfeszítéseink megvalósításához szükséges. Ennek az együttműködésnek a sikeréhez leginkább azzal járulhatunk hozzá, ha minél gyorsabban felszámoljuk munkánk fogyatékosságait és teljesítjük külkereskedelmi kötelezettségeinket. Mindez a külkereskedelemmel szorosan összefüggő népgazdasági ágak jobb munkáját és nem utolsósorban a külkereskedelem dolgozóinak fokozott erőfeszítéseit követeli meg. Az 1956. évi költségvetéssel egyetértek és azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Földvári Rudolf képviselőtársunk. FÖLDVÁRI RUDOLF: Tisztelt Országgyűlés! A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium ez évi költségvetéséhez kívánok hozzászólni. A minisztérium 1956-os költségvetési tervezetének tanulmányozásakor a következő kérdésekre kerestem elsősorban választ a tervezet számoszlopai között, választóim gyakori kérdései alapján: Gyárt-e elegendő műtrágyát, növényvédőszert ebben az évben a minisztérium? Paraszti választóim egyik legtöbbet hangoztatott kérdése ez, mivel szívükön viselik a magyar mezőgazdaság fejlesztésének pártunk által kidolgozott programja sikeres teljesítését, és jórészt ettől függ munkásosztályunk egyre bőségesebb és olcsóbb élelmiszer-, hús-, zsír-, kenyér-, lisztellátása, iparunk egyre javuló mezőgazdasági nyersanyagellátása, külkereskedelmi helyzetünk megszilárdulása, javítása és az életszínvonal tervszerű, állandó, fokozatos emelése. Mit tesz továbbá a minisztérium ebben az évben hazai műanyaggyártó iparunk megalapozása és fejlesztése, a műanyagból készült áruk mennyisége és választékának növelése, minőségük javítása érdekében? Egyre számosabb választóm, különösen az asszonyok teszik fel ezt a kérdést, mert megragadta őket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tavaly novemberi határozatából a hazai műanyaggyártás erőteljes fejlesztésének nagyszerű célkitűzése. Továbbá termel-e elég villamosenergiát a minisztérium, hogy tovább javíthassuk népgazdaságunk, elsősorban szocialista iparunk villamosenergia-ellátását, hogy tovább folytathassuk falvaink, ezen belül elsősorban termelőszövetkezeteink, gépállomásaink és állami gazdaságaink villamosítását, s hogy egyre több dolgozó lakásában árasszák a szocialista kultúra fényét Lenin lámpácskái? S végül megfelel-e a minisztérium költségvetési tervezete a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány határozatainak? Választóim gyakran a lelkemre kötötték, hogy őrködjünk jobban pártunk politikája felett, mert pártunk politikája helyes politika, a dolgozók érdekeit szolgálja, de egyes minisztériumok gyakran nem úgy hajtják végre a párt politikáját, a párt és kormány határozatát, ahogy azok le vannak írva. A minisztérium költségvetési tervezetét egyre növekvő érdeklődéssel olvastam és tanulmányoztam, mert határozott és világos válaszokat adott a feltett kérdésekre. A minisztérium e költségvetési előirányzata 10,5 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. Ezt az emelkedést szükségessé tették a minisztérium elé állított, a tavalyihoz képest jelentékenyen megnőtt követelmények. A minisztérium ez évi teljes termelési terve 10,2 százalékkal magasabb, mint az 1955ben elért teljes termelés színvonala. Ez a több mint 10 százalékos termelésnövekedés múlhatatlanul szükséges a szocialista iparosítás politikaiának folytatásához, a nehézipar elsődleges fejlesztéséhez, a mezőgazdasági termelés ez évi 3 százalékos emeléséhez, külkereskedelmi gondjaink enyhítéséhez, dolgozó népünk jólétének tervezett emeléséhez. Ebből a jelentősen növekvő termelésből tudjuk csak ellátni népgazdaságunk és dolgozóink egyre növekvő villamosenergia, kőolaj, bauxit és alumínium, műtrágya és növényvédőszer, gyógyszer, műanyag és más szükségleteit. A minisztérium vállalatai mintegy 30 százalékkal növelik exporttermelésüket a tavalyihoz viszonyítva. A minisztérium beruházási összege ebben az évben 25 százalékkal magasabb, mint 1955-ben volt. Ez a jelentős növekedés is megfelel dolgozó népünk érdekeinek, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tavaly novemberi határozatának, amely kimondja: „hazai nyersanyagaink fokozott hasznosítása és a kemizálás széleskörű alkalmazása végett lényege-