Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1101 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1102 lékenysége 6 százalékkal emelkedett az előző év kilenc hónapjához viszonyítva. Külön ki kell emelni, hogy a termelés növekedését megyénk­ben lényegében azonos létszám mellett a terme­lékenység emelésével értük el. Ugyanakkor megyénk ipari üzemei önköltségi terveiket is túl­teljesítették. Ezek a tények azt mutatják, hogy a jobb­oldali elhajlás ellen folytatott következetes harc hatalmas erőket tárt fel és új, nagyszerű forrá­sává vált munkásosztályunk kezdeményezései­nek. Bátran mondhatjuk, hogy munkásosztá­lyunk a műszaki értelmiséggel együtt ez év első hónapjától kezdve, lelkesen és odaadóan harcolt ez évi tervünk sikeres befejezéséért. Ez a hatal­mas munkalendület, amely különösen a márciusi határozat nyomán megmutatkozott, s ami ha­zánk felszabadulásának tizedik évfordulóján, az április 4-i munka versenyben öltött testet, újabb ékes bizonyítéka munkásosztályunk alkotókész­ségének. Az ebben az évben végzett eredményes munkánkkal, valamint a most folyó negyedik negyedéves terv sikeres végrehajtásával biztos alapot teremtünk második ötéves tervünk, és ez­zel együtt 1956. évi népgazdasági tervünk be­indításához. Azonban meg kell mondani, hogy eddig végzett munkánkkal nem lehetünk elége­dettek, mert az elkövetett hibák kijavításának útján ezek csak kezdeti lépések, amelyeket to­vább kell fokozni. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk és kormá­nyunk eddig is joggal számolt a dolgozó töme­gek alkotó kezdeményezésével, történelmet for­máló erejével és most, az 1956. évi népgazdasági terv végrehajtásánál is számol dolgozó népünk alkotó készségének még erőteljesebb kibontako­zásával. Minderre szükség van azért, mert az 1956. népgazdasági terv, amely a szocialista ipar termelésének 6 százalékos növelését, s ezen be­lül a nehézipar 10,1 százalékos növekedését, a termelékenység 5 százalékos emelését, valamint az. önköltség 3 százalékos csökkentését írja elő, csak a munkásosztály teljes odaadásával, ener­giájának és alkotó készségének teljes latbaveté­sével valósítható meg. Ezért valamennyiünknek feladatunk, hogy fejlesszük és felhasználjuk a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, szervezzük tevékeny harcukat a tartalékok feltárásáért, a tudomány, a technika eredményeinek a terme­lésben való alkalmazásáért. A Központi Vezető­ség múltheti ülésének határozata egész iparunk magasabb fokon való előrehaladásának, a mű­szaki színvonal emelésének, a technika rohamos fejlődésének távlatait és lehetőségeit tárta dol­gozó népünk elé. Pártunk Központi Vezetőségé­nek és a minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézet levele lelkes visszhangra talált mun­kásosztályunk és műszaki vezetőink között. En­nek eredményeképpen megyénk üzemeiben több mint 3 ezer javaslat született, olyanok, mint pél­dául a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, ahol a szovjet személykocsiknál a lemezegyenge­tés új technológiájának bevezetése közel évi 120 ezer forint megtakarítást eredményez. Csak ebben a gyárban több mint 110 javaslatot építet­tek bele a jövő évi műszinttervbe, ami majdnem 7 millió forint megtakarítást fog eredményezni. Vagy a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban, I ahol az utolsó három hónap alatt 89 újítást ve­zettek be, amelyeknek évi megtakarítása előre­láthatóan több mint 1 millió 220 ezer forintot tesz ki. Pártunk és kormányunk a szocialista építő­munka egyik leglényegesebb, legsürgősebb fel­adatának tekinti a gyorsütemű műszaki fejlődés megszervezését az iparban és a népgazdaság va­lamennyi ágában. Pártunk e tekintetben is ab­ból a lenini útmutatásból indul ki, amely sze­rint az kerekedik felül, akinek fejlettebb a tech­nikája, nagyobb a szervezettsége, szilárdabb a fegyelme és jobbak a gépei. Iparunk technikai fejlesztését, műszaki színvonalának emelését az 1956. évi népgazdasági terv számadatai tükrö­zik. De ahhoz, hogy a Központi Vezetőségnek ezt a határozatát valóra váltsuk, az kell, hogy üzemi dolgozóinkkal megértessük, hogy a fejlett technika a munka termelékenységének maga­sabb színvonalát eredményezi, ami egyedüli le­hetséges útja a termékek bősége biztosításának, a dolgozók életszínvonala emelésének. Ez év kez­deti eredményei is mutatják, hogy az életszínvo­nal állandó, rendszeres emelésének egyedüli he­lyes útja a termelékenység állandó növelése. Ez év első kilenc hónapjában a termelékenységgel , arányosan növekedett a munkások átlagkeresete. Ennek alapján megyénkben csupán a munká­sok számára kifizetett bérek több mint 13 mil­lió forinttal emelkedtek az elmúlt év azonos idő­szakához viszonyítva. Ha ehhez hozzászámítjuk a piaci árak idei kedvezőbb alakulását az elmúlt évihez viszonyítva, nyilvánvalóvá válik a mun­kásosztály életszínvonalának további növekedése, amit bizonyít többek között az is, hogy me­gyénkben a bolti kiskereskedelem áruforgalma 6 százalékkal több ez év harmadik negyedében, mint a múlt év azonos időszakában. 1956. évi népgazdasági tervünk tárgyalása­kor figyelembe kell venni, hogy a szocializmus építése során munkásaink öntudatának és szer­vezettségének fejlődésével együtt fokozódik al­kotóerejük, befolyásuk a szocialista termelésre és annak tökéletesítésére. Dolgozóink egyre in­kább tudatában vannak annak, hogy a termelé­kenység növekedésével, amely országunk gaz­dagságát növeli, közvetlenül és közvetett módon is a saját maguk jobblétét segítik elő. Ezért a terv számai mögött mindig látnunk kell a dol­gozó embereket, akiknek napi munkájuk végzése közben felgyülemlő tapasztalatai a termelés ma­gasabb színvonalra emelését eredményezik. Munkásosztályunk nagyon sokat tett már és a jövőben még többet tesz azért, hogy tapaszta­latai, hozzáértése, lelkesedése népgazdasági ter­vünk maradandó alkotásaiban öltsön testet. Nálunk még gyakran előfordul, hogy egyes felsőbb irányító és vezető szerveink, különösen üzemi és minisztériumi vezetőink nem veszik figyelembe a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, nem építenek eléggé munkásosztályunk oda­adó, áldozatos munkájára, öntudatára. Nem ve­szik figyelembe Sztálin elvtársnak azt a tanítá­sát, hogy a termelési terv az emberek milliói­nak eleven és gyakorlati tevékenysége. így van megyénk jóegynéhány üzemében is, mint pél­dául az építőipari vállalatnál, ahol a beadott 40

Next

/
Thumbnails
Contents