Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1103 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1104 javaslatból az utóbbi napokig még egyet sem valósítottak meg, vagy a Győri Csavargyárban, ahol ugyancsak hasonló a helyzet. De minisztériumaink is hibásak, hogy elnézik az ilyen dolgokat, sőt nem egy esetben közvetlenül is elősegítik, amikor például a kohó- és gépipari minisztérium heteken keresztül nem dönti el, hogy a Diesel tolatómozdony sebességváltóját melyik vállalatnak kell elkészítenie, vagy amikor a tömegcikkipari igazgatóság a csavargyárnak magyarán mondva könyörög azért, hogy tervét legalább 80 százalékban teljesítse. Megengedhetetlen ez a helyzet. Ezért szakítanunk kell mindazokkal a bürokratikus módszerekkel, amelyek akadályozzák munkásosztályunk tevékenységének teljes érvényrejutását. Munkásosztályunk aktivitásának, a szocializmus építésében való öntudatos részvételének legragyogóbb megnyilvánulása a szocialista munkaverseny, amely üzemi dolgozóink százezreit fogja át. Szocializmust építő hazánkban a munkaverseny elválaszthatatlan terveink teljesítésétől, egész építőmunkánktól. Olyan előrehajtó erő, amely egész munkásosztályunkat magával ragadja a szocializmus alapjainak lerakásáéra folytatott harcunkban. E nagyszerű megnyilvánulásnak tanúi lehettünk az elmúlt évek során, amikor népgazdasági terveink végrehajtásakor munkásosztályunk túlnyomó többsége a munkaversenyben való részvételével biztosította terveink teljesítését és túlteljesítését. Győr—Sopron megye üzemi dolgozóinak 80—85 százaléka hónapról hónapra rendszeresen vesz részt a tervek telj esitéésért és részleteiben való teljesítéséért folyó munkaversenyben. Példa erre a Győri Szerszámgépgyár, ahol a verseny lendülete rendszeresen az üzemi tervek jelentős túlteljesítését eredményezi. Az 1956. évi népgazdasági terv előkészítésénél és végrehajtása során az eddigi tapasztalatokból kiindulva megyénk üzemeiben arra kell irányítanunk dolgozóink versenylendületét, hogy az önköltség csökkentése érdekében az anyagtakarékossági mozgalom széles körben elterjedjen és jelentős megtakarítások szülessenek. Megyénk üzemeinek évi három százalékos anyagmegtakarítása több mint 60 millió forintot eredményez. Különösen fontos, hogy az importanyagokkal való takarékosság terén érjünk el eredményeket, mert üzemeink jelentős része, mint a vagongyár, textilüzemeink jelentős mennyiségű importanyagot használnak fel. Elég utalnom arra, hogy megyénk 13 textilipari üzeme közül négy üzem túllépte anyagfelhasználási tervét. Ha ez a négy üzem azonos szinten dolgozott volna az anyagmegtakarítás szempontjából a többi textilipari üzemünkkel, akkor csak a harmadik negyedévben több mint 5.5 millió forint megtakarítást érhettünk volna el. Valamennyi üzemünknek úgy kell dolgoznia, mint a Soproni Pamutiparnak, amely ez év során közel 20 ezer kilogramm fonalat takarított meg, amiből körülbelül 200 ezer folyóméter pamutárut lehet előállítani. Az anyagokkal való takarékosság mellett különös gonddal kell a munkások versenyét exportterveink határidőre és jó minőségben való lelj esi tésére irányítani. Hogy csak egy példát ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ említsek, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban az ez évi negyedik negyedévi terv termelési értékének 80 százaléka az új exportra kerülő gyártmányok készítése. Az 1956. évi népgazdasági tervben ezek a feladatok még fokozódnak. Az exportterv vonalán nem kisebb feladatokat kell megoldanunk, mint például a 130 lóerős Diesel-meghajtású vontatómozdonyok sorozatgyártását. Mindennek érdekében megyénkben arra törekszünk, hogy a munkások versenyébe újabb százak és ezrek kapcsolódjanak be, a fiatalok, a nők bevonásával, új brigádok létrehozásával, a párosverseny széleskörű kibontakoztatásával megvalósuljanak az 1956-os népgazdasági terv konkrét célkitűzései. Ahhoz, hogy munkásosztályunk aktivitása fokozódjék, a lelkesítő és felvilágosító munka mellett feltétlenül szükséges a termelés feltételeinek az eddigieknél szervezettebb biztosítása, ugyanúgy, mint az üzemszervezés tökéletesítése, az üzemi, vállalati terveknek a munkapadokig való lebontása, az anyagellátás rendszeres biztosítása, az állami, technológiai, valamint a munkafegyelem megszilárdítása. E téren megyénk üzemeiben még elég komoly problémák vannak. Ha csak a munkafegyelem kérdését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy bár a tavalyi évhez viszonyítva jelentős javulás van, de ennek ellenére e^ év harmadik negyedében megyénk üzemeinek termeléséből az igazolatlan hiányzások következtében több mint 2 millió forint termelési érték esett ki. Ezeket a hibákat is ki kell javítanunk, úgy, hogy a fennálló rendelkezések szigorú betartása mellett feltétlenül többet kell törődnünk üzemi dolgozóink problémáival, munkakörülményeik megjavításával, szociális és munkavédelmi helyzetük jobb biztosításával. Pártszervezeteink és szakszervezeteink ellenőrzése és segítése mellett gazdasági vezetőinknek a legkomolyabban .kell venniök a Munka Törvénykönyvében és a kollektív szerződésben biztosított és vállalt kötelezettségek mindkét oldalon történő teljesítését. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdasági tervünk népünk létérdekeit tükrözi. Ezért a terv maradéktalan teljesítését és túlteljesítését munkásosztályunk elsőrendű feladatának tekintjük. Munkásosztályunkat jobb munkára lelkesíti az a tudat, hogy a szocialista Magyarország megteremtésével saját szebb életük kialakítását szolgálják. De jobb munkára lelkesíti őket az a tudat is, hogy a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor aktív, cselekvő részesei. Jobb munkára lelkesíti az a tudat, hogy népgazdasági tervünk megvalósítását jelentős mértékben elősegíti az a baráti, elvtársi együttműködés, amely a szocialista tábor országai között, s elsősorban a Szovjetunióval kialakult. Munkásosztályunkat lelkesíti az a tudat, hogy amikor hazánkban a szocializmust építi, a proletárnemzetköziség eszméitől áthatva becsülettel teljesíti a nemzetközi munkásosztály iránti kötelezettségét is. A mi munkásosztályunk ebből a szemléletből kiindulva példaképének tekinti a hős szovjet munkásosztályt, amely az egész szovjet néppel együtt 82