Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1083 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1084 gyobb vonóerőt, sebességet és könnyebb kezelhetőséget biztosító Diesel-járművek sorozatgyártására. Vasúti vonatkozásban is megkezdjük a 400 lóerős hidraulikus Diesel-mozdonyok gyártását Egyiptom részére. Szériában kezdjük gyártani a 600 lóerős Diesel elektromos mozdonyokat. A jövő év első felében elkészül a Magyarországon először gyártott 2000 lóerős Dieselelektromos mozdony kísérleti típusa. Végleges formában kialakítjuk a 130 lóerős Diesel mechanikus mozdonyt. Ezek a Diesel-motorok és járművek lehetővé teszik, hogy korszerű, könynyen kezelhető, gazdaságos jármüveket adjunk a MAV részére. Ugyanakkor külföldön is keresett gyártmányok ezek. Gondoskodunk, hogy ezek az új típusok korszerű technológiával, magasabbrendű felszerszámozással és készülékezéssel készüljenek. Ezeknek a járműveknek üzemköltsége lényegesen kisebb a gőzmozdony üzemköltségénél, forgalmi igényeinket jobban és gyorsabban elégítik, ki, kezelésük könnyebb, bármely pillanatban üzembeállíthatók. A Dieselmozdony gyártás fejlődését motorcsaládjainak kiépítése szabja meg. A terv 1955-höz képest 25 százalék emelkedést ír elő a Diesel-motor gyártásban. Elsősorban a nagyobbtelj esítményü motorok gyártását kívánjuk fokozni. A Dieselmotor gyártás mennyiségi növelését — új típusok kialakításával — összekötjük az önköltség nagymérvű csökkentésével is. Az eddig elkészült prototípusok azt mutatják, hogy az önköltség körülbelül a régebbi 600 forint lóerő-ráfordítással szemben 460 forintra fog csökkenni. Végső fokon a Diesel-motor gyártás fejlesztése kevesebb anyagráfordítást, kevesebb üzemanyagfogyasztást és nagyobb teljesítményt jelent közlekedésünk számára. A fővárosi közlekedés zsúfoltságát enyhíti az új, négytengelyes villamoskocsik forgalomba bocsátása. Igen jelentősen fokozódik a háztartási gépek gyártása, mint például a mosógépé, és a porszívógépé, amely tovább könnyíti a dolgozó nők háziasszonyi teendőinek ellátását. 19 ezer darabbal több motorkerékpárt fogunk gyártani jövőre. Mindezeknek a feladatoknak végrehajtása során nem feledkezhetünk meg az 1956. évi terv legdöntőbb kérdéseiről, a munka termelékenységéről, az önköltség csökkentéséről, és ennek elérése érdekében az anyagtakarékosságról. Az önköltség jelentős mértékű csökkentése, a műszaki színvonal emelése a gépiparban is nagyösszegű beruházásokat tesz szükségessé, új gépeket, berendezéseket, szállítóeszközöket. Ezekre a gépipar beruházási tervében megfelelő fedezetet találunk. Emellett azonban hangsúlyozni kell, hogy az önköltség csökkentésének és a termelékenység emelésének igen nagy tartalékai vannak a gépiparban, amelyek jelentősebb beruházások nélkül feltárhatók és hasznosíthatók. Hegedűs elvtárs beszámolójában már hangsúlyozta a munka jobb megszervezésének jelentőségét. De hasonlóan nagy eredményt várhatunk, ha üzemeinkben rendet, tisztaságot teremtünk, ha gondoskodunk a munkások kedvező munkakörülményeiről. Saját, de külföldi tapasztalatokból is azt szűrhetjük le, hogy a gépiparban viszonylag kis összegekkel nagy eredményt lehet elérni, ha növeljük a gyártás felszerszámozottságát, ha egyes nagytömegben gyártandó alkatrészeket célgépeken munkálunk meg. Jelentős hiányosságok vannak még az újítások szervezett elterjesztésében és bevezetésében. Hogy ezen javítsunk, kizárólag rajtunk múlik, és ezáltal is sok tízmilliót takaríthatunk meg országunk számára. A Központi Vezetőség novemberi határozatai e téren is megszabják legfontosabb tennivalóinkat. A gépipar dolgozóinak a párt iránti szeretete abban fog megnyilvánulni, hogy ezeket a határozatokat egész népünk javára, valósággá fogjuk váltani. Külön is ki kell emelni, hogy terveink teljesítésének feltétele az anyagtakarékosság. Ez az 1956. évi terv kulcskérdése. Az 1956. évi anyagterv az 1955. évihez viszonyítva tartalmaz 3 százalék csökkentést. Ez ötvözetlen és ötvözött hengerelt áruban mintegy 15 000 tonna, rézfélgyártmányokban mintegy 200 tonna, fenyőfűrészáruban mint 5000 köbméter megtakarítást jelent. De ezen túlmenően a kohó- és gépipari minisztérium dolgozói további erőfeszítéseket tesznek az anyagtakarékosság fokozott biztosítása végett. Megfelelő műszaki, szervezési intézkedésekkel, a helyettesítési lehetőségek szélesebbkörű alkalmazásával, az anyaggazdálkodási fegyelem legszigorúbb megkövetelésével kívánjuk biztosítani, hogy az ötéves terv további éveiben az 1956. évre tervezett megtakarításoknál jóval nagyobb megtakarítások váljanak lehetővé. Tisztelt Országgyűlés! A kohászat és a gépipar 1956. évi terve nagy feladatot állít a kohóés gépipar minden munkása és műszaki dolgozója elé. A terv nagy feladatai lelkesedéssel töltik el a dolgozókat. Mind a kohászat, mind a gépipar nagy erőfeszítéssel készül a tervfeladatok végrehajtására. Elsősorban a december 20-ra történt felajánlást* kell teljesíteni. Az idei terv teljesítéséért folytatott harc során — pártunk és kormányunk útmutatásai alapján — egyre több és több új kezdeményezés születik. Munkásaink, mérnökeink alkotó kezdeményezése a legfőbb biztosíték arra, hogy a kohászat és a gépipar teljesíteni fogja 1956. évi tervét is. Az 1956-os tervet reálisnak tartom és azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szíjártó Lajos építésügyi miniszter kíván szólni: SZIJÁRTÓ LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Tervhivatal elnöke, Bérei elvtárs által beterjesztett 1956. évi népgazdasági terv az 1955. évivel szemben jelentékenyen nagyobb feladatokat állít népgazdaságunk egésze és elsősorban az ipari minisztériumok elé. Különösen nagymértékben nő jövő évben a beruházások összege. Első ötéves tervünk eredményes megvalósítása következtében hazánk mezőgazdasági országból fejlett ipari és mezőgazdasági országgá lett. A régi mezőgazdasági városok, mint Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Jászberény stb. ipari, mezőgazdasági városokká alakultak át.