Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1063 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1064 lizmus hatalmas, több mint 900 milliós táborának egyenrangú tagja. (Élénk taps.) Tisztelt Országgyűlés! Az említett nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az országok közötti munkamegosztás különösen nagyjelentőségűek olyan kis ország számára, mint a mi hazánk, Magyarország. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a mi országunk igen magas műszaki színvonalon olyan gépeket, járműveket, műszereket, ipari berendezéseket nagy sorozatban gyártson, amelyeket egyébként csak az egészen nagy népességű országok képesek előállítani. A belső szükséglet ugyanis a legtöbb esetben nem teszi lehetővé az ilyen gépeknek és felszereléseknek nagy sorozatban való előállítását. Ha azonban előzetes megállapodás és terv szerint nemcsak a magunk számára termelünk, hanem hosszú, sok évre szóló szállítási szerződések alapján a baráti országokat is ellátjuk ezekkel a termékekkel, akkor lehetséges a nagy sorozatokban való gyártás. Ez pedig egymagában átlag 15—20 százalékkal növeli a munka termelékenységét, gyakran azonban 40—50 százalékkal is, s jelentősen csökkenti az önköltséget, és igen nagy mértékben hozzájárul a műszaki fejlődés előrehaladásához, a műszaki színvonal emeléséhez, végső fokon pedig népünk jólétének emeléséhez. A nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak előbb vázolt új rendje teszi egyedül lehetővé számunkra, hogy perspektívában úgyszólván minden számunkra szükséges fontos nyersanyagot a szocialista világpiacról, a baráti országokból szerezzünk be. Ezt azért teszi lehetővé, mert terv szerint, megállapodás szerint a baráti országok fejlesztik azokat az alapanyagtermelő iparágakat, amelyek egymást kölcsönösen a szükséges mértékben ezekkel a nyersanyagokkal ellátják. Mi persze kereskedni akarunk a tőkés országokkal is. De függeni tőlük nem akarunk, s a nyersanyagellátásban elsősorban és döntően saját magunkra és a baráti országokra, a szocialista világpiacra kell építenünk. (Taps.) Más szóval elvtársak, ezek az új jellegű gazdasági kapcsolatok, ez az újfajta, új típusú nemzetközi munkamegosztás és szakosítás nemcsak gazdasági kérdés, hanem azt is jelenti, hogy nemzeti függetlenségünket az eddiginél sokkal szilárdabb alapokra helyezzük. (Taps.) A nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak ez az új rendje, amely a mi táborunk országai között kialakulóban van, tudjuk, ma még fiatal, mint ahogy fiatal a mi egész rendünk is. De ez az új ellenállhatatlanul fejlődik, izmosodik, s nincs olyan erő, amely képes volna feltartóztatni mindent legyőző diadalmas előrehaladását. (Élénk taps.) Tisztelt Országgyűlés! 1956. évi népgazdasági tervünk rendkívül nagy figyelmet szentel külkereskedelmünknek, s annak, hogy a jövő évben jelentős aktív külkereskedelmi egyenleget érjünk el, és ilymódon olyan tartalékokra tegyünk szert, amelyeknek segítségével biztonságosan el tudjuk látni népgazdaságunkat hazánkban nem termelt, külföldről behozandó nyersanyagokkal. Meg kell mondanunk, hogy külkereskedelmünk az elmúlt években, különösen ami az exportot illeti, nem mindig teljesítette megfelelően hivatását. Ebben persze nem egyedül a külkereskedelem hibás, hiszen a külkereskedelem sikerét az ipari és a mezőgazdasági termelésben, s a begyűjtésnél kell megalapozni, s az elmúlt években sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem a begyűjtés szervei nem voltak eléggé tekintettel a külkereskedelem érdekeire. Az idén azonban bizonyos javulás van ezen a téren, de ez a javulás távolról sem elegendő. Itt még igen jelentős változásokra van szükség. Arról beszéltünk — s ezt joggal mondhatjuk —, hogy 1954-hez képest 1955 számos tekintetben fordulatot hozott. Ezt talán legkevésbé a külkereskedelemről lehet elmondani, bár itt is van lényeges előrehaladás. Az év hátralévő részében és 1956-ban különösen nagy erőfeszítést kell tennünk a külkereskedelmi tervünk, s mindenekelőtt exporttervünk teljesítése végett. Főként az ipari és a mezőgazdasági termelésben, valamint a begyűjtésnél kell előtérbe helyezni az exporttervek teljesítését mennyiségileg és megfelelő kiváló minőségben annak érdekében, hogy az 1956. évi népgazdasági tervben előírt ipari és mezőgazdasági termeléshez szükséges importanyagokat, felszerelést, gépeket zavartalanul, határidőre beszerezhessük, s ily módon megteremtsük az egyenletes, ütemes termelés egyik legfontosabb előfeltételét. Magyarország, tisztelt Országgyűlés, viszonylag kis ország s a mi népgazdaságunkban a külkereskedelem sokkal nagyobb szerepet játszik, mint számos más ország népgazdaságában. De ez nemcsak onnan van, hogy az ország viszonylag kicsi, hanem onnan is, hogy termelésünk, lakosságunk ellátása számára szükséges nyersanyagok jelentős részét külországokból kell beszereznünk. Ezért nem lehet a külkereskedelem kérdését nálunk elhanyagolni, hanem elsőrendű fontosságú kérdésként kell kezelni. A termelő minisztériumokon és a gazdasági vezetőkön kí|fül igen nagy feladat vár itt a külkereskedelmi minisztériumra, amelynek munkáját gyökeresen meg kell javítani. Ugyanekkor számítunk arra, hogy munkásosztályunk, amely eddig is lelkesen támogatta pártunkat, kormányunkat, s amely népi demokráciánk vezetőereje, szövetségben a dolgozó parasztsággal, minden tőle telhetőt el fog követni a külkereskedelmi tervnek s mindenekelőtt az 1956. évi tervben előírt exportnak határidőre való feltétlen teljesítéséért. Az 1956. évi népgazdasági terv csak olymódon valósítható meg, ha a termelésben, az állami gazdálkodásban s általában minden téren a legmesszebbmenő takarékosságot valósítjuk meg, ha — mint mondani szokás — fogunkhoz verjük a garast, mielőtt kiadnánk. Ennek érdekében a minisztertanács már hozott egy sor intézkedést, s ezek általában eredményeseknek bizonyultak. Meg kell azonban mondanunk, hogy sok még nálunk a pazarlás, sok a felesleges kiadás. Hogy mit jelent a takarékoskodás, azt egy adattal lehetne illusztrálni. A minisztertanács megállapította, hogy a központi és középirányító szervek munkatársai fölöslegesen sokat utazgatnak ki a területre, ami egyrészt igen nagy kiadással jár, másrészt erősen zavarja az alsóbb szervek munkáját, mert az alsóbb szer-