Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1063 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1064 lizmus hatalmas, több mint 900 milliós táborá­nak egyenrangú tagja. (Élénk taps.) Tisztelt Országgyűlés! Az említett nemzet­közi gazdasági kapcsolatok és az országok kö­zötti munkamegosztás különösen nagyjelentősé­gűek olyan kis ország számára, mint a mi ha­zánk, Magyarország. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a mi országunk igen magas műszaki szín­vonalon olyan gépeket, járműveket, műszere­ket, ipari berendezéseket nagy sorozatban gyártson, amelyeket egyébként csak az egészen nagy népességű országok képesek előállítani. A belső szükséglet ugyanis a legtöbb esetben nem teszi lehetővé az ilyen gépeknek és felszerelé­seknek nagy sorozatban való előállítását. Ha azonban előzetes megállapodás és terv szerint nemcsak a magunk számára termelünk, hanem hosszú, sok évre szóló szállítási szerződések alapján a baráti országokat is ellátjuk ezekkel a termékekkel, akkor lehetséges a nagy soro­zatokban való gyártás. Ez pedig egymagában átlag 15—20 százalékkal növeli a munka terme­lékenységét, gyakran azonban 40—50 százalék­kal is, s jelentősen csökkenti az önköltséget, és igen nagy mértékben hozzájárul a műszaki fejlődés előrehaladásához, a műszaki színvonal emeléséhez, végső fokon pedig népünk jólété­nek emeléséhez. A nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak előbb vázolt új rendje teszi egyedül lehetővé számunkra, hogy perspektívában úgyszólván minden számunkra szükséges fontos nyersanya­got a szocialista világpiacról, a baráti országok­ból szerezzünk be. Ezt azért teszi lehetővé, mert terv szerint, megállapodás szerint a baráti or­szágok fejlesztik azokat az alapanyagtermelő iparágakat, amelyek egymást kölcsönösen a szükséges mértékben ezekkel a nyersanyagok­kal ellátják. Mi persze kereskedni akarunk a tőkés or­szágokkal is. De függeni tőlük nem akarunk, s a nyersanyagellátásban elsősorban és döntően saját magunkra és a baráti országokra, a szo­cialista világpiacra kell építenünk. (Taps.) Más szóval elvtársak, ezek az új jellegű gazdasági kapcsolatok, ez az újfajta, új típusú nemzetközi munkamegosztás és szakosítás nemcsak gazda­sági kérdés, hanem azt is jelenti, hogy nemzeti függetlenségünket az eddiginél sokkal szilár­dabb alapokra helyezzük. (Taps.) A nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak ez az új rendje, amely a mi táborunk országai kö­zött kialakulóban van, tudjuk, ma még fiatal, mint ahogy fiatal a mi egész rendünk is. De ez az új ellenállhatatlanul fejlődik, izmosodik, s nincs olyan erő, amely képes volna feltartóz­tatni mindent legyőző diadalmas előrehaladá­sát. (Élénk taps.) Tisztelt Országgyűlés! 1956. évi népgazda­sági tervünk rendkívül nagy figyelmet szentel külkereskedelmünknek, s annak, hogy a jövő évben jelentős aktív külkereskedelmi egyenle­get érjünk el, és ilymódon olyan tartalékokra tegyünk szert, amelyeknek segítségével bizton­ságosan el tudjuk látni népgazdaságunkat ha­zánkban nem termelt, külföldről behozandó nyersanyagokkal. Meg kell mondanunk, hogy külkereskedelmünk az elmúlt években, külö­nösen ami az exportot illeti, nem mindig telje­sítette megfelelően hivatását. Ebben persze nem egyedül a külkereskedelem hibás, hiszen a kül­kereskedelem sikerét az ipari és a mezőgazda­sági termelésben, s a begyűjtésnél kell megala­pozni, s az elmúlt években sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem a begyűjtés szervei nem voltak eléggé tekintettel a külkereskedelem ér­dekeire. Az idén azonban bizonyos javulás van ezen a téren, de ez a javulás távolról sem ele­gendő. Itt még igen jelentős változásokra van szükség. Arról beszéltünk — s ezt joggal mond­hatjuk —, hogy 1954-hez képest 1955 számos tekintetben fordulatot hozott. Ezt talán legke­vésbé a külkereskedelemről lehet elmondani, bár itt is van lényeges előrehaladás. Az év hát­ralévő részében és 1956-ban különösen nagy erőfeszítést kell tennünk a külkereskedelmi ter­vünk, s mindenekelőtt exporttervünk teljesítése végett. Főként az ipari és a mezőgazdasági ter­melésben, valamint a begyűjtésnél kell előtérbe helyezni az exporttervek teljesítését mennyisé­gileg és megfelelő kiváló minőségben annak ér­dekében, hogy az 1956. évi népgazdasági terv­ben előírt ipari és mezőgazdasági termeléshez szükséges importanyagokat, felszerelést, gépe­ket zavartalanul, határidőre beszerezhessük, s ily módon megteremtsük az egyenletes, ütemes termelés egyik legfontosabb előfeltételét. Magyarország, tisztelt Országgyűlés, vi­szonylag kis ország s a mi népgazdaságunkban a külkereskedelem sokkal nagyobb szerepet ját­szik, mint számos más ország népgazdaságában. De ez nemcsak onnan van, hogy az ország vi­szonylag kicsi, hanem onnan is, hogy termelé­sünk, lakosságunk ellátása számára szükséges nyersanyagok jelentős részét külországokból kell beszereznünk. Ezért nem lehet a külkeres­kedelem kérdését nálunk elhanyagolni, hanem elsőrendű fontosságú kérdésként kell kezelni. A termelő minisztériumokon és a gazdasági ve­zetőkön kí|fül igen nagy feladat vár itt a kül­kereskedelmi minisztériumra, amelynek mun­káját gyökeresen meg kell javítani. Ugyanekkor számítunk arra, hogy munkásosztályunk, amely eddig is lelkesen támogatta pártunkat, kormá­nyunkat, s amely népi demokráciánk vezető­ereje, szövetségben a dolgozó parasztsággal, minden tőle telhetőt el fog követni a külkeres­kedelmi tervnek s mindenekelőtt az 1956. évi tervben előírt exportnak határidőre való feltét­len teljesítéséért. Az 1956. évi népgazdasági terv csak oly­módon valósítható meg, ha a termelésben, az állami gazdálkodásban s általában minden té­ren a legmesszebbmenő takarékosságot valósít­juk meg, ha — mint mondani szokás — fogunk­hoz verjük a garast, mielőtt kiadnánk. Ennek érdekében a minisztertanács már hozott egy sor intézkedést, s ezek általában eredménye­seknek bizonyultak. Meg kell azonban monda­nunk, hogy sok még nálunk a pazarlás, sok a felesleges kiadás. Hogy mit jelent a takarékoskodás, azt egy adattal lehetne illusztrálni. A minisztertanács megállapította, hogy a központi és középirá­nyító szervek munkatársai fölöslegesen sokat utazgatnak ki a területre, ami egyrészt igen nagy kiadással jár, másrészt erősen zavarja az alsóbb szervek munkáját, mert az alsóbb szer-

Next

/
Thumbnails
Contents