Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1065 Az országgyűlés 23. ülése 1955 november 17-én, csütörtökön. 1066 veknek sokat kell együtt lenniök a felsőbb szervek kiszálló murikatársaival és ezért nem jut elegendő idejük a közvetlen szervező, irányító munkára, a határozatok megvalósítása érdekében. A minisztertanács határozata alapján tavaly lényegesen csökkentették a kiszállásokat. Ez egymagában 75 millió forint megtakarítást hozott, s hozzájárult a munka megjavításához is. De egyes területeken még mindig túl sokat utazgatnak s az utazások nem annyira gazdasági, és segítési, mint inkább turisztikai jellegűek. (SZÁLAI BÉLA: Különösen szombaton délután!) Különösen szombaton délután és nyáron a Balaton mellé. Másrészt még sok fölösleges szervünk van s számos területen még indokolatlanul túlzott a központosítás. Bizonyos megtakarítást sikerült elérni a központi szervek létszámánál, amelyek az utóbbi évek folyamán erősen felduzzadtak. Általában ezek a szervek még mindig túlságosan nagyok, ezenkívül olyan szervek, amelyeknek lent a terepen, a megyékben, a járásokban volna a helyük, felnyomultak Budapestre, vagy a vidéki nagyvárosokba. A minisztertanács tett már egyetmást, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa, de tovább kell mennünk s az irányító szerveket ahol csak lehetséges, közelebb kell vinnünk az irányítottakhoz. Sok még nálunk a pazarlás s ezért nagy a megtakarítási lehetőség az építkezéseknél. Gyakori az indokolatlan, túlzott tervezés, követelmény az építkezéseknél s az építkezésekhez felhasznált anyagok igénylésénél. Egyik ismert példa erre a gépállomások gépjavító műhelyeinek a tervezése, amelyeket úgy terveztek, mint valóságos vidéki kisüzemeket, hatalmas darukkal, óriási belmagassággal, teljesen fölösleges és kihasználatlan légtérrel és eszközökkel. Vagy lássunk egy másik példát, az általános iskolák esetét. Az általános iskolákat 3,20 méter belmagassággal kell tervezni. Ez teljesen elegendő, hisz a lakóépületeket is 2,85—3 méterrel tervezzük. Az egészségügyi minisztérium szervei azonban ezzel nincsenek megelégedve. Nem értik meg, hogy a rendelkezésre álló összegből nekünk minél több iskolát, tantermet kell építenünk, hogy a túlzsúfoltságot mielőbb megszüntessük, különösen az általános iskolákban és ragaszkodnak ahhoz, hogy a tantermeket 3,60— 3,80 méter belmagassággal építsék. Megjegyzem közbevetőleg, hogy az Országos Építésügyi Hivatal elnöke Svájcban járt, s megnézte, hogy Zürichben hogyan építik az iskolákat. Három méter belmagassággal építik. Ez a 3,60—3,80 méter belmagasság azt jelenti, hogy négytantermes iskolánál 370 köbméter többletet, 8 tantermes iskolánál pedig 2000 köbméter többletet kellene felépíteni, illetve az első esetben 40 ezer, a második esetben 200 ezer forint felesleges építési költséget jelent. Ugyancsak helytelen, hogy az egészségügyi minisztérium szervei a bölcsődéknél az Országos Építésügyi Hivatal által megállapított és a kulturált viszonyoknak teljesen megfelelő hasznos területnél 15 százalékkal nagyobb területet igényelnek. Ez megint csak a kivitelezési költség jelentős emelkedését vonja maga után s azt jelenti, hogy ugyanabból a pénzből kevesebb bölcsődét tudunk építeni. Az utóbbi években nálunk komoly erőfeszítések történtek azért, hogy rezet, ólmot s egyéb színesfémeket helyettesítsünk, részben alumíniummal — amely bővebben, ha nem is bőven áll rendelkezésre, minthogy ezt magunk termeljük —, részben különféle plasztikus, illetve úgynevezett műanyagokkal. Meg kell azonban mondani, hogy ezen a térén is még nagy lehetőségeink vannak, amelyeket eddig nem használtunk ki teljesen. Gazdasági vezetőinknek tudniok kell, hogy az egész világon igen nagymértékben helyettesítik a rezet és az ólmot s különösen élen kell járni nekünk a helyettesítésben, minthogy nálunk ezek az anyagok hiányanyagok. Faszükségletünk fedezése mind nagyobb nehézségekbe ütközik, egyrészt azért, mert általában erősen nő szükségletünk, másrészt mert a fa nálunk túlnyomórészt behozatali anyag. Végül pedig, mert általában a fa a legtöbb országban hiánycikk. Emellett a helytelenül megállapított faárak is a pocsékolás irányában hatnak. Ez utóbbi helyzeten sürgősen változtatnunk kell és változtatni fogunk. A fa helyettesítésében értünk el jelentős eredményeket az elmúlt évbèn, de ezekkel az eredményekkel «em lehetünk elégedettek. Rendkívül komoly intézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a rosszabb minőségű fát farostlemezzé, a hulladékfát, forgácsot ugyancsak lemezzé stb. dolgozzák fel. Ebben igen nagy együttműködési lehetőségünk van a testvéri Román Népköztársasággal. A farost- és faforgácslemez számos területen nemcsak alkalmazható, hanem sokkal jobb és szebb, mint a fa. Az európai államokban például 1930 óta a farostlemez és faforgácslemez gyártása 150-szeresre emelkedett. Mi, fában szegény ország,\ — amely túlnyomórészt behozatalra szorul — ezen a téren is, ebben a tekintetben is nagymértékben elmaradtunk. Igaz, van egy kisebb farostlemez-gyárunk Szegeden és épül egy nagyobb farostlemez-gyárunk Mohácson, mindez azonban nem kielégítő. Eddig sok általános határozat született, de kevés átfogó cselekedet avégett, hogy megteremtsük hazánkban az új, nagy, korszerű farostlemez- és fahulladéklemezipart, önbírálattal meg kell mondanunk a kormánynak is, az Országos Tervhivatalnak is, hogy kevés beruházást adtunk eddig erre a célra, s ezt meg kell változtatnunk. A fakérdést is perspektivikusan kell megoldanunk, hogy ne legyenek állandó bajaink és nehézségeink. Meg kell oldanunk részben szállításokkal baráti országokból, részben helyettesítéssel más anyagokkal, részben pedig fahulladékból, s gyengébb minőségű fából való lemez- és csőgyártással. Az Országos Tervhivatalnak, a könnyűipari minisztériumnak, az Országos Erdészeti Főigazgatóságnak és egyéb gazdasági szerveinknek rendkívül energikusan kell ezzel a kérdéssel foglalkozniuk, olymódon, hogy néhány éven belül megoldjuk az ország faellátásának nehéz, rendkívül fontos és a lakosságot rendkívül közelről érintő problémáját. Tisztelt Országgyűlés! Iparunk műszaki színvonalának emeléséről itt, az országgyűlésben már részletesen volt szó. A magam részéről csupán egy kérdést akarok kiemelni e terület-