Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1059 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1060 A minisztériumok azonban — a szénbányászati minisztériumtól eltekintve — általában teljesítik, sőt túlteljesítik az előírt nyereség-befizetési tervet. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a rosszul dolgozó üzemek, vállalatok saját rossz munkájukat mások jó munkájával kendőzik, mások hátamögé bújnak. Például a kohó- és gépipari minisztérium erősáramú berendezések igazgatósága októberi termelési tervét 101,3 százalékra teljesítette, ellenben az ehhez az igazgatósághoz tartozó Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára 15 százalékkal el-máradt a terv teljesítésétől. A Közszükségleti Tömegcikk Ipari Igazgatóság októberi termelési tervét 102,9 százalékra teljesítette, ellenben az ugyanezen igazgatósághoz tartozó Elzett Vasárugyár 5,8 százalékkal termelt kevesebbet, mint amit a terve előírt. A vegyipari és energiaügyi minisztériumhoz tartozó Szervesvegyipari Igazgatóság októberi termelési tervét 102,7 százalékra teljesítette, ellenben a Hajdúsági Gyógyszerárugyár tervét csak 89,8 százalékra teljesítette. Az Üvegipari Igazgatóság októberi teljes termelési tervét 2,8 százalékkal túlteljesítette, viszont a Salgótarjáni Üveggyár, amely ugyanezen igazgatósághoz tartozik, teljes termelési tervét csak 96,1 százalékra teljesítette, s a legtöbb fontos cikk termelésénél lemaradt. Országunk legnagyobb ipari kombinátja, a Rákosi Mátyás Művek októberi termelési tervét 102,5 százalékra teljesítette, vagyis a tervet túlteljesítette. Az RM Művekhez tartozó 15 vállalat közül azonban 5 vállalat nem teljesítette termelési tervét. Az ilyen példákat tömegével lehetne felsorolni. Hasonló a helyzet az egyes vállalatokon, üzemeken belül, a műhelyek és üzemrészlegek tekintetében. Itt is gyakori, hogy az üzem egészében teljesíti tervét, egyes üzemrészlegek azonban tervüket nem teljesítik, s ezáltal zavarokat, nehézségeket okoznak az üzemnek. Ez a helyzet, tisztelt Képviselőtársaim, tűrhetetlen. Az elmúlt években még, amikor alacsonyabb volt a szervezettségünk foka, megbékélhettünk valahogy azzal, hogy egyes minisztériumok, iparágak, üzemek általában globálisan teljesítették tervüket, s emögött meghúzódtak azok az iparigazgatóságok, iparágak, üzemek, műhelyek, üzemrészlegek, amelyek roszszul dolgoztak, tervüket nem teljesítették. A jelenlegi helyzetben ezzel már nem békélhetünk meg. Nem tűrhetjük, hogy a jól dolgozó üzemek és műhelyek rovására parazita módra éljenek mások. Az ipar vezetésétől, a termelés parancsnokaitól meg kell követelnünk, hogy a munkát úgy szervezzék meg, hogy a tervet minden üzem, minden műhely, minden mutató szerint, minden részletében teljesítse. Ne legyen egyetlen üzem, egyetlen műhely, amely ne teljesítené tervét! Ez 1956. évi új népgazdasági tervünk, s a következő évek egyik legfőbb követelménye. Ezek szerint, tisztelt Országgyűlés, a fordulat, amelyet az idén megvalósítottunk, még nem teljes fordulat, csak kezdete annak a mélyreható folyamatnak, amelyet a jobboldali opportunizmus, a jobboldali elhajlás leleplezése, elszigetelése és szétzúzása után elindítottunk, s amelyet az első komoly sikerekre támaszkodva tovább kell vinnünk a teljes győzelemig. Az 1956. évi népgazdasági terv, amelyről itt az Országos Tervhivatal elnöke részletesen beszámolt, s e tervnek sikeres megvalósítása, jelentős lépés lesz ezen az úton. Az 1956. évi népgazdasági terv főfeladata — mint ahogyan ezt pártunk Központi Vezetősége és Népköztársaságunk minisztertanácsa meghatározta — abban áll, hogy tovább építve a szocializmus alapjait, tovább folytatva a szocialista iparosítást, gyorsabban fejlesztve nehéziparunkat, s főként alapanyagiparunkat, villamosenergia-termelésünket, gépgyártásunkat, vegyiparunkat, élelmiszeriparunkat, folytatva a mezőgazdaság szocialista átalakítását, termelésének és hozamának növelését, biztonságosan, következetesen emelve dolgozó népünk életszínvonalát, egyúttal szilárdan megalapozzuk nemzetközi pénzügyi helyzetünket is, jelentős aktív külkereskedelmi egyenleg útján. Az 1956. évi népgazdasági terv megfelel ennek a követelménynek. Látnunk kell azonban, hogy az 1956. évi népgazdasági terv alapján előrehaladásunk viszonylag, s bizonyos tekintetben még lassú lesz és az ütem csak a következő években gyorsulhat meg. Ennek oka az 1954. évi visszaesés, illetve megtorpanás és egy helyben topogás. A nemzeti jövedelem, valamint ipari és mezőgazdasági termelésünk emelkedése 1956-ban bár lényeges, mégis még alacsonyabb lesz, mint a tervezett 1956—1960. évi átlag, s nem fogja elérni a második ötéves terv évi átlagos emelkedésének ütemét. Iparunk termelése az 1956—1960-as évekre tervezett, de még jóvá nem hagyott évi átlagos, mintegy 8,5 százalék helyett 1956-ban csak 6 százalékkal fog emelkedni, s ennek megvalósítása is igen nehéz feladat. Mezőgazdaságunk termelése a második ötéves tervre javasolt átlagos évi 4—4,5 —5 százalék helyett az 1956. évi terv szerint csak 3 százalékkal fog emelkedni. De ezt is igen nehéz lesz elérni, mert kiinduló szintként — mint Hegedűs és Bérei elvtársak ezt aláhúzták — az 1955. évi viszonylag jó termést vesszük. A második ötéves tervidőszak első évében tehát viszonylag lassan indulunk, lassabban a második ötéves tervidőszak átlagos sebességénél. Ez azonban, ha 1955 még hátralevő heteiben és 1956-ban jól dolgozunk, olyan nehézség, amelyet le tudunk küzdeni, s az ütem a további években jelentékenyen meg fog gyorsulni. 1956. évi tervünknek egyik jellegzetessége abban áll, — mint az Országos Tervhivatal elnöke aláhúzta — hogy mialatt a gépipar termelése mintegy 15 százalókkal emelkedik, a nehéziparé általában pedig több mint 10 százalékkal, a könynyűipar termelése valamelyest csökken, ugyanekkor az élelmiszeripar termelése erősen emelkedik, s a fogyasztási iparágaké együttesen mintegy 3 százalékkal nő. Könnyűiparunk termelésének némi csökkenése mellett is jelentősen növelni fogjuk lakosságunk ellátását a könnyűipar termékeivel, s könnyűiparunk 1956ban a lakosság számára több és jobb minőségű, választékosabb árut fog termelni, mint 1955ben. Ez azért lehetséges, mert mint erről itt már szó volt, csökkentjük a nem gazdaságos áruk kivitelét és mert hatalmas árukészletek állnak rendelkezésünkre.