Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

171 Az országgyűlés 5. ülése 1954. állásia. Ahogyan azonban a Központi Vezetőség októberi határozata megállapította, ezen a téren még vannak hibák. Nagy Imre elvtárs mai beszé­dében azt mondotta, hogy nagyon sok múlik a helyi államigazgatási szeryeken, helyi tanácsain­kon, mivel a helyi tanácsok közvetlenül felelősek a kormányintézkedések tudatosításáért a dolgozók között és azok végrehajtásáért. Ha nem vigyá­zunk, hanyagságból vagy hozzánemértésből ia leg­jobb rendeleteket, utasításokat is ki lehet; forgatni, cl lehet torzítani, ami még eléggé sokszor elő­fordul, bár a kormányprogramm óta, de méginkább az utóbbi hónapokban, helyi tanácsaink munkája­kin is javulás tapasztalható. A párthatározatok, a dolgozók aktivitása, a több segítség, a hatékonyabb ellenőrzés, amit a pártbizottságok és a felsőbb szervek felől kapunk és kapnak helyi tanácsaink, bennünket is kimoz­dítottak a megszokott, gépies, bürokratikus munka­módszereinkből. Több a kezdeményezés, a harcias­ság helyi tanácsaink munkájában'. Most már egyre gyakrabban előfordul, hogy fontos párthatározatok, kormányrendeletek jelentőségét végrehajtás előtt a tanácstagok és aktívák bevonásával ismertetik u dolgozók között és kérik a dolgozok segítségét. Többet törődnek a lakosság ellátásával, igé­nyeinek kielégítésével, jobbak a tanácsülések, ak­tívabbak, több közérdekű javaslat hangzik el, amelynek végrehajtásáért bátrabban harcolnak a felső szervek felé és maga a helyi tanács is igyek­szik' azokat megvalósítani. A kormányprogramm előtt hónapokba is beletelt, amíg egy-egy dolgozó választ kapott panaszos levelére, vagy sérelme el­intézést nyert, most már a panaszok zömét 10 napon belül elintézik. Azok a durva törvénysértések, túlkapások, amelyek azelőtt fennálltak, a kormányprogramm óta minimális számra csökkentek. Igaz, nagy szerepe van ebben a tömegek bírálatának, a dol­gozók aktivitásának, akik figyelmeztetnek bennün­ket arra, hogy nem, lehet csak úgy szabadon, bün­tetlenül megsérteni a dolgozók jogait. A dolgozók sem tűrik már el a helytelen intézkedéseket, túl­kapásokat. (ELNÖK: Rónai Sándor. — 14.30.) Ha sérelem éri őket, bizalommal fordulnak a párthoz, vagy a felsőbb szervekhez, mert tudják, hogy a • törvénytelen, bürokratikus, lélektelen bá­násmód a dolgozókkal szemben nem a párt, nem a kormány politikája. Ma már nem egy olyan dolgozó parasztember van, aki, ha úgy érzi, hogy helytelenül vetették ki az adóját, a közhivatalokkal megmutattatja magá­nak az adófőkönyvet, ellenőrzi, megmagyaráztál^ magának, hogy mit minek az alapján vetettek ki rá és ma már egyre több olyan tanácsi dolgozónk van, akik nemcsak elismerik a dolgozóknak ezeket a jogait, hanem türelmesen felvilágosítják a fele­ket, elfogadják a bírálatot és igyekeznek kijaví­tani .;i hibákat. F.z a javulás azonban sajnos, még nem álta­lános. Tanácsaink aránylag még nem hosszú idő óta működnek és ezalatt az idő alatt is sokat vál­toztak a vezetők. így inem tudják jól megismerni a területüket, az államigazgatási munkát, nincs idejük belejönni a vezetésbe. Nálunk a megyében, a megye 74 községéből évi január hó 23-án, szombaton. 172 csak 14 tanácselnökünk van a helyén a tanács­választások óta. A megye 2854 összes tanácsi dol­gozója közül 1953 első felében 539 cserélődött ki, tehát félév alatt 19 százaléka. Igaz, hogy a kor­mányprogramm utáni félévben ez a szám 385-re csökkent, de még ez is nagyon sok. E nagymérvű fluktuációnak főleg az az oka, hogy nem neveljük a kádereket, nem adunk nekik elég segítséget, türelmetlenek vagyunk velük szemben. A tanácsok munkájának megjavítása érdekében e nagyfokú fluktuációt feltétlenül meg kell szüntetnünk. Elég sok hiba csúszik még be munkánkba. Még mindig fordulnak elő téves intézkedések, sőt törvénysértések is. Nagy még a bürokrácia, ami az íróasztal mellé szögezi a tanácsok vezetőit, a ta­nácsi dolgozókat. Főleg pénzügyi, terménybeadási vonalon fordulnak elő leggyakrabban hibás intéz­kedések. Olyanokra is vetnek Iki egy, vagy két ló után adót, akiknek sohasem volt lovuk. Vagy a termelőre olyan földtulajdon után is vetnek ki beadási kötelezettséget és adófizetést, amit nem ő, használt. Mint például Gál István jászkíséri 19 holdas dolgozó paraszt 1951 óta olyan három hold terület után fizetett adót és teljesített be­adást, amelyet ténylegesen Farkas Sándorné ottani kulák használt, de azt semmiféle kötelezett­ség nem terhelte, mert Gál István fizette helyette!. Kirívó esetek, törvénysértések fordulnak elő az ősz folyamán kilépett termelőszövetkezeti tagok birtokrendezései körül. Egyes termelőszövetkeze­tek a kilépő tagoknak bosszúból a községtől 10—15 kilométerre eső műveletlen földterületből akarják kiadni a földjüket, magas terheket naknak rájuk, nem fizetik ki a jogosan járó munkaegységüket és ezt a tanács sokszor nemhogy megakadályozná, hanem elnézi, sőt sokszor, sok esetben egyetért vele. Más elbánásban részesítik a kilépett tagokat, mint a többi dolgozó parasztokat. Szinte ellenség­ként kezelik őket, pedig ez nem egyeztethető össze pártunk és kormányunk parasztpolitikájával. De elég gyakori még a törvénysértéseknek a másik oldala is, amikor nem követeljük meg az állampolgároktól az állam iránti kötelezettségek teljesítését, betartását. Például az idei tervlebon­tásnál a tavalyi húsbeadási hátralékot több helyen nem vezették rá a termelők beadási lapjára. Vagy az államosított házakban sokan nem fizetnek lak­bért és ezekkel szemben nem járunk el. Pedig az ilyen esetek, amellett, hogy megkárosítják az álla­mot, sértik a becsületes dolgozók igazságérzetét. A törvényesség betartásában, a dolgozók panaszai­nak elintézéséhez az utóbbi időben több segítséget kapunk pártbizottságaink részéről. A kúnhegyesi járási pártbizottság tagjai ugyanabban a község­bon hetenként ellenőrzik a dolgozók panaszainak elintézését, megválaszolását « a községi (tanácsnál. Segítséget nyújtanak a törvényesség betartá­sában a megyei és járási ügyészi szervek^ amelyek ellenőrzését eleinte tanácselnökeink bizalmatlanul fogadták. Igaz, hogy ezt gyakran az ő hibás maga­tartásuk, (fenyegető fellépésük váltotta ki. A törvénysértések leginkább onnan erednek, hogy helyi tanácsaink, azok vezetői nem tanulmá­nyozzák kellőképpen a leadott rendeleteket és uta­sításokat, és ezért félremagyarázzák azokat. Elő­fordul azonban, hogy a rendeletek és utasítások szövege sem elég érthető, nem elég világos, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents