Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

171 Az országgyűlés 5. ülése 1954. állásia. Ahogyan azonban a Központi Vezetőség októberi határozata megállapította, ezen a téren még vannak hibák. Nagy Imre elvtárs mai beszédében azt mondotta, hogy nagyon sok múlik a helyi államigazgatási szeryeken, helyi tanácsainkon, mivel a helyi tanácsok közvetlenül felelősek a kormányintézkedések tudatosításáért a dolgozók között és azok végrehajtásáért. Ha nem vigyázunk, hanyagságból vagy hozzánemértésből ia legjobb rendeleteket, utasításokat is ki lehet; forgatni, cl lehet torzítani, ami még eléggé sokszor előfordul, bár a kormányprogramm óta, de méginkább az utóbbi hónapokban, helyi tanácsaink munkájakin is javulás tapasztalható. A párthatározatok, a dolgozók aktivitása, a több segítség, a hatékonyabb ellenőrzés, amit a pártbizottságok és a felsőbb szervek felől kapunk és kapnak helyi tanácsaink, bennünket is kimozdítottak a megszokott, gépies, bürokratikus munkamódszereinkből. Több a kezdeményezés, a harciasság helyi tanácsaink munkájában'. Most már egyre gyakrabban előfordul, hogy fontos párthatározatok, kormányrendeletek jelentőségét végrehajtás előtt a tanácstagok és aktívák bevonásával ismertetik u dolgozók között és kérik a dolgozok segítségét. Többet törődnek a lakosság ellátásával, igényeinek kielégítésével, jobbak a tanácsülések, aktívabbak, több közérdekű javaslat hangzik el, amelynek végrehajtásáért bátrabban harcolnak a felső szervek felé és maga a helyi tanács is igyekszik' azokat megvalósítani. A kormányprogramm előtt hónapokba is beletelt, amíg egy-egy dolgozó választ kapott panaszos levelére, vagy sérelme elintézést nyert, most már a panaszok zömét 10 napon belül elintézik. Azok a durva törvénysértések, túlkapások, amelyek azelőtt fennálltak, a kormányprogramm óta minimális számra csökkentek. Igaz, nagy szerepe van ebben a tömegek bírálatának, a dolgozók aktivitásának, akik figyelmeztetnek bennünket arra, hogy nem, lehet csak úgy szabadon, büntetlenül megsérteni a dolgozók jogait. A dolgozók sem tűrik már el a helytelen intézkedéseket, túlkapásokat. (ELNÖK: Rónai Sándor. — 14.30.) Ha sérelem éri őket, bizalommal fordulnak a párthoz, vagy a felsőbb szervekhez, mert tudják, hogy a • törvénytelen, bürokratikus, lélektelen bánásmód a dolgozókkal szemben nem a párt, nem a kormány politikája. Ma már nem egy olyan dolgozó parasztember van, aki, ha úgy érzi, hogy helytelenül vetették ki az adóját, a közhivatalokkal megmutattatja magának az adófőkönyvet, ellenőrzi, megmagyaráztál^ magának, hogy mit minek az alapján vetettek ki rá és ma már egyre több olyan tanácsi dolgozónk van, akik nemcsak elismerik a dolgozóknak ezeket a jogait, hanem türelmesen felvilágosítják a feleket, elfogadják a bírálatot és igyekeznek kijavítani .;i hibákat. F.z a javulás azonban sajnos, még nem általános. Tanácsaink aránylag még nem hosszú idő óta működnek és ezalatt az idő alatt is sokat változtak a vezetők. így inem tudják jól megismerni a területüket, az államigazgatási munkát, nincs idejük belejönni a vezetésbe. Nálunk a megyében, a megye 74 községéből évi január hó 23-án, szombaton. 172 csak 14 tanácselnökünk van a helyén a tanácsválasztások óta. A megye 2854 összes tanácsi dolgozója közül 1953 első felében 539 cserélődött ki, tehát félév alatt 19 százaléka. Igaz, hogy a kormányprogramm utáni félévben ez a szám 385-re csökkent, de még ez is nagyon sok. E nagymérvű fluktuációnak főleg az az oka, hogy nem neveljük a kádereket, nem adunk nekik elég segítséget, türelmetlenek vagyunk velük szemben. A tanácsok munkájának megjavítása érdekében e nagyfokú fluktuációt feltétlenül meg kell szüntetnünk. Elég sok hiba csúszik még be munkánkba. Még mindig fordulnak elő téves intézkedések, sőt törvénysértések is. Nagy még a bürokrácia, ami az íróasztal mellé szögezi a tanácsok vezetőit, a tanácsi dolgozókat. Főleg pénzügyi, terménybeadási vonalon fordulnak elő leggyakrabban hibás intézkedések. Olyanokra is vetnek Iki egy, vagy két ló után adót, akiknek sohasem volt lovuk. Vagy a termelőre olyan földtulajdon után is vetnek ki beadási kötelezettséget és adófizetést, amit nem ő, használt. Mint például Gál István jászkíséri 19 holdas dolgozó paraszt 1951 óta olyan három hold terület után fizetett adót és teljesített beadást, amelyet ténylegesen Farkas Sándorné ottani kulák használt, de azt semmiféle kötelezettség nem terhelte, mert Gál István fizette helyette!. Kirívó esetek, törvénysértések fordulnak elő az ősz folyamán kilépett termelőszövetkezeti tagok birtokrendezései körül. Egyes termelőszövetkezetek a kilépő tagoknak bosszúból a községtől 10—15 kilométerre eső műveletlen földterületből akarják kiadni a földjüket, magas terheket naknak rájuk, nem fizetik ki a jogosan járó munkaegységüket és ezt a tanács sokszor nemhogy megakadályozná, hanem elnézi, sőt sokszor, sok esetben egyetért vele. Más elbánásban részesítik a kilépett tagokat, mint a többi dolgozó parasztokat. Szinte ellenségként kezelik őket, pedig ez nem egyeztethető össze pártunk és kormányunk parasztpolitikájával. De elég gyakori még a törvénysértéseknek a másik oldala is, amikor nem követeljük meg az állampolgároktól az állam iránti kötelezettségek teljesítését, betartását. Például az idei tervlebontásnál a tavalyi húsbeadási hátralékot több helyen nem vezették rá a termelők beadási lapjára. Vagy az államosított házakban sokan nem fizetnek lakbért és ezekkel szemben nem járunk el. Pedig az ilyen esetek, amellett, hogy megkárosítják az államot, sértik a becsületes dolgozók igazságérzetét. A törvényesség betartásában, a dolgozók panaszainak elintézéséhez az utóbbi időben több segítséget kapunk pártbizottságaink részéről. A kúnhegyesi járási pártbizottság tagjai ugyanabban a községbon hetenként ellenőrzik a dolgozók panaszainak elintézését, megválaszolását «

a községi (tanácsnál. Segítséget nyújtanak a törvényesség betartásában a megyei és járási ügyészi szervek^ amelyek ellenőrzését eleinte tanácselnökeink bizalmatlanul fogadták. Igaz, hogy ezt gyakran az ő hibás magatartásuk, (fenyegető fellépésük váltotta ki. A törvénysértések leginkább onnan erednek, hogy helyi tanácsaink, azok vezetői nem tanulmányozzák kellőképpen a leadott rendeleteket és utasításokat, és ezért félremagyarázzák azokat. Előfordul azonban, hogy a rendeletek és utasítások szövege sem elég érthető, nem elég világos, vagy