Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

165 Az országgyűlés 5. ülése 1954. a rendeleteknek, amelyeket termelőszöv^tkezteink és dolgozó parasztjaink nagy örömmel fogadtak. A beadási kedvezmény hatalmas anyagi támogatás volt, emeli a dolgozók életszínvonalát és fokozza termelési kedvét. Csak ejgy .rövid példát kívánok felhozni, amelyen keresztül érzékeltetni lehet a rendelet jelentőségét. Az elmúlt gazdasági évben gabonabeadásunk együttesen 180 vagon volt, az 1954. évben pediig kb. 93 vagon lesz, tehát 87 vagonnal kevesebb, ami szövetkezetünknek, piaci áron számolva, 2,610.000 forint többletjövedelmet jelent. Ebből a pénzből, amit csak a gabonaboadás kedvezménye jelent, a szövetkezetnek öt darab 100-as tehénistállót, 1500 süldőre szállást, két darab 50-es fiaztatót és 500 juhra hodályt tudnánk építeni. Munkaegységenként pedig kb. 8 forinttal több jövedelmet biztosít ez a kedvezmény. Az új begyűjtési rendelet biztosítja «z egyéni gazdálkodóknak és a termelőszövetkezeteknek a fokozottabb szabadpiaci értékesítést és a nagyobb jövedelmet, az ipari munkásoknak pedig a több és olcsóbb élei met. A mezőgazdiaság fejlesztéséről megjelent pártás kormányhatározat lényeges változást iioz egész mezőgazdaságunk részére. Megtanította a mezőgazdaság irányító szerveit, a szakembereket és a termelőszövetkezeteket a reális tervezésre. Megmutatta az irányt, amelyen haladni kell: a terméseredmények fokozását, állattenyésztésünk és állati termékeink hozamának növelését. Megszűntek a csillagászati számok, s a most készített tervek, melyek a határozat nyomán készültek, reálisak. Nem a túllicitáláson alapszanak, mint például ,az elmúlt években. Nézzük meg, hogy nézett tki ez a gyakorlatban: A Tervhivatal megállapítottia az országos átlagtermést, leadta a megyének, a megye megemelve lebontotta járásokra, ia járás szintén emelt rajta és leadta a községekhez, a község pedig lebontotta egyénekre és termelőszövetkezetekre. És velük is emeltettünk a terven, ;inélkül, hogy figyelembe vettük volna a föld minőségét és más egyéb adottságokat. Lejárattuk a négyzetes tengerivetést és a keresztsoros gabonavetést. Sok helyen, ott is, lahol nem volt meg erre az adottság, kötelezővé tettük, de megfeledkeztünk ia legfontosabb kérdésről, a talajerőutánpótlásról. Nem szorgalmaztuk a trágyakihordást, s így sok helyen 4—5 éves trágyakazlak állnak úgy az egyéni gazdák, mint ja termelőszövetkezetek udvarán. Ha ez ia trágyamenynyiség, ami kihordatlanul hever, idejében a földbe került volna, terméseredményeinket nagyban növelte volna. Ugyancsak nem fejtettünk Iki kellő propagandát a műtrágya hasznáJata érdekében, ami lényegesen hozzásegített volna a magasabb terméseredményhoz. Nagy -segítséget jelentene mezőgazdiaságunk számára a mezőgazdaság fokozott gépesítésére hozott határozat időben való végrehajtása. Dolgozó parasztjaink és termelőszövetkezeteink bizalommal tekintenek munkásosztályunk felé, mert tudják, hogy amint a felszabadulástól idáig, minden támogatást megadott a parasztságnak, most is éppúgy segít «a mezőgazdasági gépek határidőre való elkészítésével. A mezőgazdasági gépek gyártásának fokozása és fokozott alkalmazása egyik alapja ia évi január hó 23-án, szombaton. 166 terméseredmény növelésének és a takarmánybázis megteremtésének. Az öntözőtelep létesítésére adott kedvezmények nagy lehetőségeket biztosítanak úgy az egyéni, m'int a tsz gazdaságoknak, öntözőtelepek létesítésével a jövedelem nagy mértékben növekszik úgy az egyénieknél, mint a termelőszövetkezeteknél. A mi szövetkezetünknek 9260 kat. hold szántója van, ebből rizs 1000 kat. hold, aminek jövedelme jóval magasabb, mint az egész 7200 hold szántóterületünké. Ott, ahol lehetőség van az öntözött kapás- és szálastakarmányok termelésére, biztosítva van ;i takarmánybázis, mivel bebizonyított tény, hogy öntözött területeken dupláját, sok esetben háromszqrosát lehet termelni az öntözetlen területeken termelhető takarmánymennyiségnek. A terméseredmények fokozása mellett főfeladatként jelöli meg a határozat állattenyésztésünk fejlesztését és az állati termékhozam .növelését. Növelni kell állatállományunkat számszerűleg, ezenkívül minőségileg is. Legnagyobb hiányosság a szarvasmarhatenyésztés terén mutatkozik. A takarmányok nem gondos összeállítása és az állatgondozás hiányosságai miatt fej esi atlagaink nagyon alacsonyak. Ez megvan az egyéni parasztoknál és termelőszövetkezeteinknél egyaránt. Az állatgondozókról való jobb gondoskodás és számukra szabadnap biztosítása, a takarmányok észszerű felhasználása lényegesen növelni tudná a tej átlagot. Sok helyen termelőszövetkezeteink idegenkednek az új" módszerek bevezetésétől. Bizalmatlanul tekintenek a mesterséges, vagyis hidegborjúnevelésre és nem alkalmazzák a háromszori fejést, jártatást és egyéb zootechnikai módszereket. A termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdálkodóknak egyik fő jövedelmi forrása az állattenyésztés és haszonállat nevelés. Ott. ahol komolyabb súlyt fektetnek az állattenyésztésre és hizlalásra, komoly jövedelemre tehetnek szert. Mi ebben a gazdasági évben csak sertésből több mint 6 millió forint jövedelemre teszünk szert, 200 hízót hizlalunk szerződéses alapon, 1000-et pedig szabadpiaci értékesítésre. Ezenkívül tenyészkanjaink, tenyészkocáink, tenyészjuhaink és bikáink szintén magas jövedelmet biztosítana! Dolgozó parasztságunk és a termelőszövetkezeti tagok örömmel fogadták a szerződéses termelés feltételeinek megjavítására hozott intézkedéseket. A hizlalási szerződés igen komoly jövedelmet biztosít. A múlt évben 11 forintos áron (kötöttünk szerződést, ma ugyanazon az alapon 21 forintot kapunk a prémiumokkal együtt, tehát majdnem dupláját a tavalyinak. Ugyanez a helyzet a többi hizlalási szerződéseknél és a növénytermelési szerződnél is. Rögzítették a szerződéses kertészeti növények árait, így a gazdálkodó és a termelőszövetkezet nem bizalmatlankodik, előre tud számításokat végezni és nincs kitéve annak, hogy áruit áron alul kelljen átadnia a szerződtető vállalatnak. Semmi sem bizonyítja jobban, hogy a kormányprogramm végrehajtása s ezek az intézkedések milyen nagyarányú támogatást jelentettek, mint az, hogy a határozat megjelenése előtt szövetkezetünk 1100 tagja közül 80-ian ingadoztak, de 12«