Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

167 Az országgyűlés 5; ülése 1954. mindössze csak hárman léptek ki. Ugyanakkor e három kilépővel szemben 136 új belépő tagunk van. Ennek az a magyarázata, hogy a termelőszövetkezeti taçok megtanultaik számolni, kiszámították, hogy a beadási kedvezmény, ,a hitelelengedés, a szerződéses termelés] kedvezmény mind emelni fogja ia következő év osztható jövedelmét. Kiszámították azt, hogyha a mult év jövedelméből termelőszövetkezeti tagjaink közül 61-en vettek házat, I8-an motorkerékpárt, akkor a jövő évben még többen tudnék házat venni és' motorkerékpárt vásárolni. A nagy kedvezmények ellenére mégis voltak termelőszövetkezeteink, ahol a tagok nem voltak megelégedve és visszaléptek az egyéni gazdálkodásra. Ennek egyik fő oka, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben a helytelen gazdálkodás miatt alacsony volt <a munkaegységre cső jövedelem, az alapszabályt megsértették és a szövetkezeti demokráciát nem tartották be. Ezekben a szövetkezetekben elhanyagolták a behozott állat és gazdasági felszerelés értékének kifizetését, megtagadták a földjáradék fizetését és nem fordítottak gondot a szociális alap fejlesztésére és ia szociális juttatásokra. Ezekben a szövetkezetekben kísérti a múlt a kiöregedett tagokat, s most is bizonytalankodnak, hogy mi lesz velük, ha már nem tudniuk munkaegységei teljesítem Azokban a termelőszövetkezetekben; rahol ezeket a kérdéseket helyesen oldották meg, a tagság megelégedett és nem kívánkozik ki a szövetkezetből. | Szép számmial vannak szövetkezeteink, alibi ezeket a kérdéseket helyesen oldották meg. Nálunk pl. a kiöregedett tagjainknak férj és feleség részére 480 kiló búzát, két szekér tüzelőit, 800 négyszögöl háztáji földet és ezenkívül havi 100 forintot juttattunk. A mi szövetkezetünk 27 öreg tagot részesít támogatásban a szociális -alapból. Nyáron a| kertészetben könnyebb munkára osztjuk be őket, mint pl. magválogatás, csomagolás és más egyéb ilyen könnyebb munkák. Ez ® juttatás nem sok, de ahogyan emelkedik a szociális alapunk, úgy fog emelkedni a szociális juttatás nagysága is. Nagyon sok termelőszövetkezetben elhanyagolták és még ma is elhanyagolják a szabadpiacra való termelést és a szabadpiacon való értékesítést. Azok a szövetkezetek, amelyek ezt elhanyagolták, lényegesen kevesebb jövedelmet tudtak tagjaiknak biztositani. Szabadpiacon sertést, baromfit, tejet, tojást,, kertészeti termékeket és a melléküzemágak termeivényeit lehet értékesíteni. A munkások mindent megtesznek azért, hogy segítsek mezőgazdaságunk fejlesztését. Gyárakból, üzemekből, kiváló szakemberek jönnek le a vidéki gépjavító műhelyekbe, hogy előbbre vigyék a mezőg>;iz<hsági- gépek javítását. Ezért a mezőgazdaságnak viszonzásul I gesebb, minőségileg jobb és olcsóbb élelmet kell biztosítanh, «mire minden K'hetősóg megvan. Termelőszövetkezeteinknek fokozniok kell a melléküzemek és» segédüzemek beállítását. Értem ezalatt a téli foglalkoztatást, seprükötést, gyékényfonást, nádpallókészítést, méhkaptárok, melcgágyi ablakok készítését és még sok más egyéb lehetőség van, amit ki kell használni termelőszövetkezeteinknek. évi január hó 23-án, szombaton. 168 Halastavak létesítésével és »a rizstelepen való haltenyésztéssel szintén fokozni tudjuk jövedelmünket. De ez nem szoríthatja háttérbe a kenyérgabona és a takiarmányfélck termelésének fokozását. Mi eddig is nagy gondot fordítattunk a gabonatermelésre, így az elmúlt évben 1800 kat. holdon átlagosan 12.30 mázsás búzatermést értünk el. Sajnos azonban termelőszövetkezeteinkben és a mi szövetkezetünkben is, elhanyagoltuk a kapásnövények ápolását, ami a munka helytelen megszervezéséből és gépesítés hiányosságából adódott, így naigy terméskiesés volt a kapásnövényeknél. Ezen sürgősen változtatni fogunk. Pár szóval meg kívánok emlékezni a szakemberek kérdéséről is. Ha végre, akarjuk hajtani a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, feltétlenül több megbecsülést kell adni szakembereinknek. A termelőszövetkezeteinknél és gépállomásainknál lévő agronómusok és technikumot végzett szakemberek kezdeményezéseit nem támogatják kellőképpen és igyakran elveszik fiatal technikusaink munkakedvét. A régi szakemberekkel szemben meg bizalmatlanok. A régi szakemberekben ellenséget látnak. Ezzel elveszik munkakedvüket és ezért nem mernek kezdeményezni. Pedig szakemberek nélkül, a rendszerünkhöz hű, régi szakemberek nélkül az előttünk álló feladatokat nem tudjuk megoldani. Nekünk szükségünk van és szükségünk is lesz olyan szakemberekre, akik jártasak a mezőgazdaság szervezési és termelési kérdéseiben. Azoknak a szakembereknek, akik minisztériumokból, vállalatoktól és egyéb helyekről kérik magukat gépállomásokra, állami gazdaságokhoz, termelőszövetkezetekhez, régi és kényelmesebb munkakörüket felcserélik egy nehezebb, de szép munkakörrel, hogy részt vegyenek az előttünk álló mezőgazdasági kérdések megoldásában, minden támogatást meg kell adnunk és meg is forgunk adni. Lehetőséget adunk rá, hqgy tudásukat kifejthessék, bemulassák egyéni gazdálkodóinknak és termelőszövetkezeteink tagjainak, hogy helyes talajmüveléssel, trágyázással és az agrotechnika széleskörű alkalmazásával milyen terméseredményeket lehet elérni. Ezen keresztül megismertetjük és megszerettetjük őket a dolgozókkal. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogramm I megjelenése után sokan kételkedtek annak meg! valósításában. Ellenségeink üres ígéretnek nyilvánították. Ma már azonban mindenki látja, hogy a kormányprogramm nem maradt papíron. A megtett intézkedések megmozdították egész parasztságunkat, újra megnőtt a föld megbecsülése, soha nem látott kedvvel fog parasztságunk a, mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott határozat végrehajtásához. Termelőszövetkezeti tagjaink is megnövekedett bizalommal néznek a jövőbe, mert látják, hogy a szocializmus építése népünk szebb,, boldogabb jövőjét biztosítja. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? BOROS GERGELY jegyző: Juhász Imréné. JUHÁSZ IMRÉNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A minisztertanács Elnökségének, Nagy Imre elvtársnak beszédét örömmel hallgattam, azzal egyetértek. J