Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-2
11 Az országgyűlés 2. ütése 1953. évi július hó 4-én, szombaton. \1 sőbb szervében, a minisztertanácsban is részt vegyen. Az Alkotmányt módosító törvényjavaslat egyéb intézkedései egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túlnagy testület lett ahhoz, hogy munkáját simán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egybevonása ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztériumok számát leszállítja és így a minisztertanácsnak, mint tanácskozó és határozó testületnek a munkáját megkönnyíti. Kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. ELNÖK: Minthogy a törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett, felteszem a kérdést, elfogadja-e az Országgyűlés az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot? (Igen!) Kimondom a határozatot: az országggyülés az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet 10.11—10.31.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Alkotmányunk 23. §-ának (2) bekezdése alapján javaslatot nyújtott be a minisztertanács összetételére vonatkozóan. Az Elnöki Tanács javasolja a minisztertanács elnökének Nagy Imre, a minisztertanács első helyettesének és egyben belügyminiszterinek Gerő Ernő, a minisztertanács e elnökhelyettesének és egyben földművelésügyi miniszternek Hegedűs András, külügyminiszternek Baldóczki János, honvédelmi miniszternek Bata István, pénzügyminiszternek Olt Károly, igazságiigyminiszternek Erdei Ferenc, kohó- és' gépipari miniszternek Zsofinyecz Mihály, nehézipari miniszternek Hidas István, könnyűipari miniszternek Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszternek Bognár József, élelmiszeripari miniszternek Altoimáre Iván, begyűjtési miniszternek Tisza Józse;, építésügyi miniszternek Szijjártó Lajos, közlekedésés postiaügyi miniszternek Bebrits Lajos, népművelési miniszternek Darvas József, oktatásügyi miniszternek Erdey-Grúz Tibor, egészségügyi miminiszternek dr. Zoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökének Szálai Béla elvtársakat. (El~nk taps.) Kérdem a t.. Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács javaslatát elfogadja-e? (Igen.) Van-e, aki az Elnöki Tanács javaslatával nem ért egyet? (Nincs!) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a minisztertanács elnökének Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesének és egyben belügyminiszternek Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesének és egyben földművelésügyi miniszternek Hegedüs^jáaidrás, külügyminiszternek Boklóczki Jánoyf^Év^aeSmi miniszternek Bata István, pénzüg^^nis^rn^kV)lt Károly, igazságügyminiszternek Erdei Ferenc, kohó- és gépipari miniszternek Zsofinyecz Mihály, nehézipari miniszternek Hidas István, könnyűipari miniszternek Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszternek Bognár József, élelmiszeripari miniszternek Altotnáre Iván, begyűjtési miniszternek Tisza József, építésügyi miniszternek Szíjártó Lajos, közlekedésés postaügyi miniszternek Bebrits Lajos, népművelési miniszternek Darvas József, oktatásügyi miniszternek Erdey-Grúz Tibor, egészségügyi miniszternek dr. Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökének Szálai Béla elvtársakat egyhangúlag megválasztotta. (Nagy taps.) T. Országgyűlés! Alkotmányunk 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a Népköztársaság legfőbb ügyészét az országgyűlés választja hat évi időtartamra. Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legfőbb ügyésznek Czakó Kálmánt javasolja. Ennek megfelelően javaslom a t. Országgyűlésnek, hogy a Népköztársaság legfőbb ügyészévé Czakó Kálmánt válassza meg. (Taps.) Elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Kimondom a határozatot: -az országgyűlés a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé Czakó Kálmánt megválasztotta. (Taps.) Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 10.35—10.55.) (A minisztertanács tagjai Nagy Imre, a minisztertanács elnöke vezetésével bevonulnak az ülésterembe és elfoglalják helyeiket. Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. A minisztertanács elnöke, Nagy Imre elvtárs kíván szólni. (Nagy taps.) NAGY IMRE, a minisztertanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre alámerült a régi, földesúri-burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot, magát ia dolgozó magyar népei tették meg >a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények mindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicsérik. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyult a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett felelősséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges
