Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-2

13 Az országgyűlés 2. ülése 1953. évi július hó 4-én, szombaton. 14 kísértés és aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista hazánknak. Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal ós bajokkal küsziködve bár, minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki. Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagította hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép ' fiainak vérehullásával hozta meg nekünk azért, hogy szabad és független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk, így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. A felszabadulással megnyílt előttünk az országépítés, a felemelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volnia a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott, és biztosan továbbra is nyújtani fog, a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megjavításának nagy munkájához. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszönetünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos életünkben, ia népi demokrácia fejlődéséiben, egy-egy új országgyűlési ciklus határkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a 'felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. A- május 17-én választott országgyűlésben ia megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződik az igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltéphetetlen kapcsolat, amely az országgyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének új népi tartalmat ad. Biztosan mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuverenitásának, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos joga inak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza <jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács, a törvényhozásra támaszkodva, az államügyeik intézésének teljesjogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre államéletünk demokratizálása terén. Tisztelt Országgyűlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdasági erőforrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó, vagy túlzottan igénybevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott gazdasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén azt a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk kell, és ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, megvalósításuk túlzottan igénybe veszi erőforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökkentése az ország teherbíróképességének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a népgazdasági tervet és javaslatot fog tenni me csökkentésére. Módosítani kell a népgazdaság fejlesztéséiül. irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott ipar tást és ipari autarohiára való törekvést, különösen ha nem rendelkezünk a hozzá szükséges alapanyagbázissal. Az autarchia amellett, hogy gazdasá-gi elzárkózást jelent és túlzottan ígé eszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást ]<•' olyan kedvező lehetőségekről, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való kereskedelmi forgalomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsö2*