Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-27

1315 Az országgyűlés 27. ülése 1956. évi február 11-én, szombaton. 1316 mányellátásunknak igen fontos részét képezik azok a legelők, amelyek a legeltetési bizottságok kezelésében vannak és állatállományunk jelentős részének zöldtakarmánnyal való ellátását biztosítják. Tapasztalatok szerint a legeltetési bizottságok kezelésében levő legelőterületek jelentős része elhanyagolt állapotban van, mivel a legeltetési bizottságok anyagi erő híján nem rendelkeznek a legelők megjavításához szükséges anyagokkal és eszközökkel. Ezért javaslom, hogy a tisztelt Országgyűlés, a legelők megjavítása céljából a költségvetés keretét tízmillió forinttal emelje fel. Ebből az öszszegből a Földművelésügyi Minisztérium nagy területen tudná a legelők hozamát megjavítani, a legeltetési bizottságok társadalmi munkájának bevonásával. Annak tudatában, hogy az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a mezőgazdasági szervek dolgozói átérzik a rájukháruló feladat nagyságát, a költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kaszapovies András képviselőtársunk. KASZAPOVICS ANDRÁS: Tisztelt. Országgyűlés! Hozzászólásomban a Baranya megyei termelős^ivetkezeti mozgalommal, az eredményekkel és niányosságokkal kívánok foglalkozni. A múlt esztendő termelőszövetkezeteink megerősödésének, gyarapodásának, fejlődésének, a jó «munkának éve volt. Bizonyítja ezt a közös vagyon gyarapodása, a növekvő állatállomány, az egyéniekénél magasabb termésátlag mind gabonából, mind kapásnövényekből, a tavalyinál lényegesen magasabb részesedés. Nemcsak a jobb időjárás hozta a jobb termést. Ez is hozzájárult, de volt más, nem kevésbé fontos oka: a termelőszövetkezetek tagságának összeforrása. Az a gondolat fűtötte a tagokat, hogy „megmutatjuk, sokkal többre visszük, mint az egyénileg gazdálkodók!" Megmutatták, többre vitték, pedig az egyénileg dolgozó parasztok előtt sem volt elzárva a lehetőség. Megyénk termelőszövetkezetei ebben a szellemben terveztek úgy, hogy lerakják a továbbfejlődés alapjait és .biztosítsák az egyéniekénél magasabb jövedelmet. Sikerült. Ebben óriási sze-. repe volt a megszilárdult munkafegyelemnek, a jobb munkaszervezésnek, habár van még javítani való ezen a téren. Amíg néhány évvel ezelőtt sok termelőszövetkezet földjét arról lehetett megismerni, hogy gazos volt, esetleg egyszer megkapálva, a múlt évben már arról, hogy a legkevesebb volt a gaz, megkapálva pedig háromszor, vagy még többször. Ennek láttán már tavasszal, de az aratás idején különösen, egyre több egyénileg dolgozó paraszt forgatta fejében a gondolatot, ősszel belép ő is, jövőre már nem dolgozik mint egyéni paraszt. E gondolatokat segítette az a lelkes felvilágosító munka, amely augusztus közepén kezdődött. Ahogy múltak a hetek, érlelődtek az elhatározások, mind többen választották a közös gazdálkodás útját és a felvilágosító, szervező munka nyomán a fejlődés számszerűleg így alakult: ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ Baranya megyében az elmúlt évben 32 új termelőszövetkezet alakult. Ezekbe és a már meglévő termelőszövetkezetekbe belépett 2968 család 5028 taggal 17 057 hold földdel. Ebben az évben is alakult már új termelőszövetkezet, új tagok léptek a meglévő szövetkezetekbe. A múlt gazdasági év a Baranya megyei termelőszövetkezetek megerősödésének és számszerű fejlődésének éve volt. 1953 óta most növekedtek számszerűleg a termelőszövetkezetek, fölényük a mezőgazdasági termelés csaknem minden ágában érvényesült az egyéni gazdaságokkal szemben. A növénytermelés átlagai: búzából 13 százalékkal, rozsból több mint 22 százalékkal, kukoricából 12 százalékkal, cukorrépából 20 mázsával termeltek többet átlagosan v

egy holdon, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Számos termelőszövetkezet még ennél is kimagaslóbb termésátlagokat ért el. Szentdénesen az „Üj. Élet" termelőszövetkezet 19 mázsa, a község egyénileg dolgozó parasztjai 10 mázsa búzát termeltek egy m holdon. A katádfai „Kossuth" termelőszövet* kezetet 24,6 mázsás holdankénti őszi árpa terméséért, a mi termelőszövetkezetünket, a kátolyi „December 21" termelőszövetkezetet 55 mázsás holdanként! kukorica terméséért az 1955. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon első, illetve nagydíjjal tüntették ki. Megyénk termelőszövetkezetei 1955-ben kenyérgabona és kukorica vetésterületükön 250 vagonnal több kenyérgabonát, 220 vagonnal több morzsolt kukoricát termeltek, mint az egyénileg dolgozó parasztok ugyanekkora területen. Ez a mennyiség 12 500 ember évi kenyérszükségletére és 3660 sertésnek hizlalására elegendő. / Az elmúlt gazdaságHévben javult megyénk termelőszövetkezeteinek állattenyésztése is. 1955-ben az egy tehénre jutó tejtermelés átlagosan 500 literrel emelkedett, ami közel 2 millió liter tejjel jelent többet 1954-hez viszonyítva. E téren is vannak kiemelkedő eredmények. A mekényesi „Üj Alkotmány" és az ivándárdai „Sarló-Kalapács" termelőszövetkezetben az elr múlt év őszén az istállóátlag meghaladta a 11— 12 litert. Növekedett a termelőszövetkezetek közös állatállományának sűrűsége is. Amíg 1954-ben száz holdra jutott 11,1 darab, addig 1955-ben 12,7 darab. Javult a termelőszövetkezetek vezetése, szervezettsége, munkafegyelme. Csökkent a szervezetileg és gazdaságilag gyengén működő termelőszövetkezetek száma. Ezt nagymértékben elősegítették azok a falura jött elvtársak, akiket a párt küldött, hogy segítsék a mezőgazdaság termelésének fejlesztését, erősítését és gyarapítását. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahová a párt küldött gazdasági és politikai vezetőt, szemmel láthatólag megjavult a szervezettség, a mun' kafegyelem. A munkafegyelem szilárdulását bizonyítja, hogy az 1954. évi átlagos 218 munkaegység helyett 1955-ben 246 munkaegységet teljesített egy termelőszövetkezeti tag. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák idején közel 2000 családtagot kapcsoltak be a közös munkába. Egyre több az olyaji termelőszövetkezetek száma, ahol a minta alapszabályt szigorúan betartják és rendezik a háztáji földeket. 99