Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-27

1317 Az országgyűlés 27. ülése 1956 A felsorolt eredmények elérését segítette ter­melőszövetkezeteink jelentős részében az a fel­ismerés, hbgy jövedelmüket tartósan csuk akkor növelhetik, ha nagy gondot fordítanak a közös vagyon gyarapítására. A múlt évben több mint 36,5 millió forinttal . növekedett a megyében a termelőszövetkezetek tehermentes vagyona. Baranya megyében a ter­melőszövetkezeteknek 1954-ben 54,7 millió fo­rint, 1955-ben 91,3 millió forint volt az összes tiszta vagyona. Jelenleg a termelőszövetkezetek szántóterületének minden holdjára 1062 forint tiszta vagyon jut, egy év alatt 365 forinttal nö­vekedett az egy holdra jutó tiszta vagyon — ebben nem szerepel a beruházott vagyon, amely ugyancsak többmillió forintot jelent. A szövetkezet vagyonának ilyen méretű gyarapítása nem ment .a tagság jövedelme emel­kedésének rovására, mint ahogy ezt megyénk­ben számosan megpróbálták magyarázni. Akik ezt a nézetet terjesztették — mint ez már eleve biztos volt — vereséget szenvedtek. 1954-ben az egy munkaegységre jutó jövedelem értéke 19,60 forint volt, 1955-ben pedig elérte a 32,50 forintot. Tehát közel 70 százalékkal nőtt a közösből szár­mazó jövedelem. Ugyancsak emelkedett me­gyénkben a szociális és kulturális alap. Amíg 1954-ben 513 000 forint, addig 1955-ben 1 171000. forint az alap. Tis2telt Országgyűlés! Nem lenne helyes, ha e vitathatatlanul szép eredmények mellett nem szólnánk azokról a fogyatékosságokról és hibák­ról, amelyek még megtalálhatók termelőszövet­kezeteinkben. Ezek nehezítik a szövetkezetek gyorsabb ütemű fejlődését, a tagság jövedelmé­nek növekedését, számszerű fejlődését. Annak ellenére, hogy termelőszövetkezeteink a múlt év­ben nagyszerű eredményeket értek el, a lehetősé­geket nom használták ki teljesen. Melyek a legfőbb hibák? A közös gazdaságok jelentős részét még mindig külterjesség jellemzi, az állattenyésztés színvonala elmaradt a növény­termelés mögött, nem megfelelő az állatállomány sűrűsége, számos termelőszövetkezetben hiba van a növendékállat nevelésénél, sok termelőszövet­kezet évente sok ezer forintot ad ki állatvásár­lásra, azokat egy-két évig etetik, a rossz gondo­zás mellett pedig kiselejtezik — és ez így megy évről évre. így van a máriakéméndi „Petőfi" ter­melőszövetkezetben is. Ez a termelőszövetkezet 1200 holdon gazdálkodik, van 240 hold rétje és mégis csak 21 darab a tehénállományuk. A mos­tani tervkészítésnél 150 ezer forintot állítottak be tehénvásárlásra, persze állami hitelből. Ebben a tsz-ben tehénvásárlás van minden évben, pedig ha a növendókállatokra több gondot fordítaná­nak, sok forintot használhatnának fel munka­egységre. A mi termelőszövetkezetünk 700 holdon gaz­dálkodik. Jelenleg 39 a tehénállomány. Ebben az évben 17 darab előhasú üsző ellik le. Ha mi is vásárolnánk a teheneket, a 17 darab fiatal tehén ára — ha darabonként csak 5 ezer forintot ve­szünk •— akkor is 85 ezer forint, ami nálunk munkaegységenként 3—5 forintot jelent. Számos termelőszövetkezetben a háztáji gazdaságokat viszont belterjesség jellemzi. Bizonyítja ezt az is, hogy a háztáji gazdaságokban nagyobb a tehén­éül február 11-én, szombaton. 1318 állomány, több a hízósertés, mint a közös gazda­ságban. Nem az a hiba, hogy a háztáji gazdaság­ban van egy tehén és hizlalnak 2—3 hízót, hanem az, hogy ehhez viszonyítva aránytalanul kevés a közös gazdaság állatállománya. Számos helyen a jövedelemelosztásnál erős törekvés található az indokolatlanul magas részér sedésre, a „veszünk, amennyit csak lehet" elv alapján. Ez elsősorban a takarmánygabonára vo­natkozik, de megtalálható volt a kenyérgabona­osztásnál is. Ennek oka az állatállomány előbb említett rossz aránya. Emiatt számos termelő­szövetkezetben nem fejlődik kielégítően az állat­állomány, ritkán és «kisebb mennyiségű pénzt osztottak a munkaegységekre előlegként, ez pe­dig akadályozza a családtagoknak, különösen a fiataloknak a szövetkezetbe való belépését.. Sok termelőszövetkezetben elhanyagolják a földjára­dék kifizetését, pedig nemcsak a termelőszövet­kezeti tagok, hanem az egyéni parasztok is öröm­mel veszik ezt. A mi termelőszövetkezetünkben a földjáradék kifizetésekor Magyar István bácsi 154 aranykorona után 1834 forint, Németh Lajos bácsi, aki öregségénél fogva nem tud dolgozni a termelőszövetkezetben, 84 aranykoronára 1001 forint földjáradékot kapott. Amikor megkérdez­tem őt: „Na, Pista bácsi, felvette már a földjára­dékot?" — azt mondta: „Fel bizony, éppen ma reggel!" Láttam, hogy jó érzéssel vették a föld­járadékot, de az ilyen kifizetés híre kijfiegy a községen kívülre is, és ilyenkor annak a termelő­szövetkezetnek a tagja dicsekszik, ahol az alap­szabályt betartva, többek között sor került a föld­járadék kifizetésére is. Kétségtelen, hogy ezek a hibák eltörpülnek •az eredmények mellett. De ez nem jelenti azt, hogy ezek ellen nem kell küzdeni. Elsősorban a járási és a megyei vezetők feladata, hogy helyes útra vezessék azokat a termelőszövetkezeti veze­tőket és tagokat, akik nem az alapszabály sze­rint végzik munkájukat. Termelőszövetkezeteink 1955. évi eredményei — mint a tények bizonyítják — sok egyénileg dol­gozó parasztot vonzanak a közös gazdálkodásba. A belépni akarók szándékát azonban számos he­lyen keresztülhúzza a szövetkezet tagjainak el­zárkózása, az az indokolatlan válogatás a belépni akarók személyében, amely ismét lábrakapott több termelőszövetkezetünkben, Hobolon, Rózsa­fán, Berkesden — hogy csak a legkirivóbbakat említsem. Minden szövetkezeti tagnak tudomásul kell vennie, hogy a szövetkezeti gazdálkodás nyújtotta jobb élet nemcsak egyes embereket, hanem egész dolgozó parasztságunkat megilleti. Nincs senkinek joga, hogy elzárja a belépés útját a közös gazdálkodásba igyekvő egyénileg dolgozó parasztok előtt. Ebben az évben a számszerű fejlődésben szebb eredményeket akarunk elérni, mint tavaly. A feladat nagyobb, de nagyobb lesz a felvilágo­sító, meggyőző) szó ereje is, ha jól felhasználjuk mindenütt a zárszámadások eredményeit és ta­nulságait. ^ Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalás alatt álló költségvetés a Baranya megyei termelőszö­vetkezeteknek építkezésekre, gépvásárlásokra és egyebekre 11 millió 695 ezer forintot juttat. Nagy összeg ez megyénknek, nagy alkotásokat lehet

Next

/
Thumbnails
Contents