Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-27

1313 Az országgyűlés 27. ülése 1956 Kormányunk, pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján komoly erőfeszítéseket lett annak érdekében, hogy a szarvasmarhatenyésztés, hizlalás területén is növelje parasztságunk érdekeltségét. Ennek eredményeként az októberi állatszámlálás adatai szerint, egy év alatt szarvasmarha-állományunk 3,8 százalékkal, ezen belül tehénállományunk 26 ezer darabbal nőtt. Emelkedett az egy tehéntől kifejt tejmenynyiség is, s a levágásra kerülő szarvasmarhák átlagsúlya darabonként 14 kilogrammal volt nagyobb, mint. 1954-ben. Javult a helyzet a sertéstenyésztés területén is. Mindezekhez az eredményekhez együttvéve hozzájárult az állategészségügy terén kifejtett tevékenység, melynek következtében egy sor ragályos betegséget előztünk meg. Erre csak egykét példát említek. 1953-ban 4536 udvar volt sertéspestissel fertőzve, 1955-ben már csak 117. Vagy a sertésorbánc 1951—1953 között évenként 17 ezer volt, 1955-ben már csak 945. De így lehetne sorolni tovább az e téren elért eredményeket. A Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági szervek 1955-ben komoly erőfeszítéseket tettek a tekintetben, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása megjavuljon, példamutatóvá váljon, hogy a párt márciusi határozatának megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalom egyhelyben topogását felszámoljuk és a szövetkezeti mozgalom fejlesztése nagyobb arányban meginduljon. Ezek az erőfeszítések, valamint a szövetkezetekben tömörült dolgozó parasztság jobb, szorgalmasabb munkája, termelési eredményei segítették elő, hogy 1955-ben jelentősen nőtt — több mint 60 ezer családdal és 380 ezer katasztrális holddal — a termelőszövetkezetek tagsága és területe. Termelőszövetkezeteink területén javult a pénzügyi fegyelem és-a munkaerőhelyzet, növekedtek bevételeik és a tagok jövedelme. Országos átlagban az egy munkaegységre eső részesedés megközelíti a 32 forintot, az előző évi 26 forinttal szemben. A termelőszövetkezeti gazdálkodásban elért eredmények vitathatatlanul javulták, azonban semmi nem szól amellett, hogy ez bennünket elbizakodottá tegyen. Termelőszövetkezeteink gazdálkodásában elért eredményeket egy pillanatra sem szabad túlbecsülni, annál is inkább nem szabad ezt tenni, mert az eredmények mellett van néhány olyan tünet, amely arra figyelmeztet, hogy nincs minden rendben. Különösen megmutatkozott ez az őszi hónapokban. Egyes termelőszövetkezeteinkben lazult a munkafegyelem, amit a£ is bizonyít, hogy a termelőszövetkezetek őszi terményeik betakarításával elmaradtak, s nem végezték el időben az őszi szántás-vetési munkálatokat sem. Erre figyelmeztet az is, hogy több esetben a közös állatállomány rovására osztottak takarmánygabonát és több termelőszövetkezetben mutatkozott olyan tünet, hogy herdálják a termelőszövetkezet vagyonát. Mindezek együttvéve arra kell, hogy figyelmeztessék a mezőgazdasági szerveket, hogy nem kielégífő még a közös vagyonhoz való viszony és hogy komoly feladataink vannak a téren. Ezért nem volna helyes az elért eredményekkel elvakítani önmagunkat és nem évi február 11-en, szombaton. 1314 látni a hibákat. Az elkövetkezendő időben mezőgazdasági szerveink igen szívós és lelkiismeretes munkájára van szükség ahhoz, hogy a meglevő régi és új termelőszövetkezeteinket minél előbb megszilárdíthassuk és számszerűleg is tovább fejlesszük, hogy végrehajtsuk a párt és a kormány azon határozatát, amely kimondja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem járhat terméskieséssel, hanem a termelésnek ebben az időszakban is növekedni kell. Pótolni kell a termelőszövetkezetek állattenyésztésében meglevő elmaradást. Tarthatatlan az a helyzet, hogy a termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-állományon belül a tehenek arányszáma alacsonyabb az országos átlagnál is, amely szintén alacsonynak mondható; vagy hogy a száz katasztrális holdra eső szarvasmarha-sűrűség alatta van az egyéni parasztok átlagának, s hogy a száz katasztrális holdra eső' hizottsortés-átlag is alatta van az országos átlagnak. Ezen a helyzeten úgy tudunk változtatni, ha minden illetékes a legtöbb segítséget nyújtja termelőszövetkezeti parasztságunknak ahhoz, hogy a nemrégen még egyénileg gazdálkodó, de ma már termelőszövetkezetben levő dolgozók minél előbb, minél közelebb kerüljenek a közös gazdálkodáshoz, a közös vagyonhoz, hogy magukénak érezzék azt, tisztán lássák annak hatalmas előnyeit az egyéni kisgazdaságokkal szemben, s így minél előbb megszabaduljanak a magántulajdonosi gondolkodás azon káros maradványaitóí, amelyek jelenleg még a közös gazdaságban is afelé viszik őket, hogy a háztáji gazdaságot fontosabbnak tartsák a közös gazdaságnál, hogy a közös gazdaság, a közös állatállomány rovására osztozkodjanak a jövedelemből. Mindezek felszámolása komoly feladatot jelent, de a munkafegyelem megszilárdítása, a közös vagyonhoz való viszony megjavítása egyik alapja a mezőgazdasági termelés növelésének. Ebben a munkában több segítséget kell nyújtaniuk gépállomásainknak is. Vitathatatlan, hogy gépállomásaink munkájában komoly javulás yan, de tevékenységük ma még nem mutatja eléggé a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdításáért való felelősséget. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés egyes tételei azt bizonyítják, hogy kormányunk komoly összegeket fordít a mezőgazdaságra. Csupán egy-két számmal szeretném ezt alátámasztani. À szarvasmarha-állomány, különösen a tehénállomány tervszerinti növelése és a lej hozam emelése érdekében kiváló minőségű apaállatok, beszerzésére 75 millió forintot irányoz elő a költségvetés. A fertőző állatbetegségek megelőzésére és felszámolására, ingyenes oltóanyag beszerzésére 23 millió forint jut. A növénytermelés területén a hozamok emelése és a termékek minőségének megjavítása érdekében növényvédelemre a költségvetésben 140 millió forint az előirányzat. Ezek a számok világosan bizonyítják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket pártunk és kormányunk e kettős feladat megoldására, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére és a termelés fokozására fordít. Tisztelt Országgyűlés! Állatállományunk takarmányellátása megköveteli valamennyi takarmányforrás maximális kihasználását. Takar-