Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1291 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február lÖ-én, pénteken. 1292 Az Állami Ellenőrzés Minisztériumától azt várjuk, hogy helyes időben alkalmazott, mélyreható és eredményes ellenőrző munkával járuljon hozzá, hogy a párt és a kormány politikája az egész állami és gazdasági apparátus munkájában j következetesen érvényesüljön, azt várjuk tőle, hogy az állami és gazdasági apparátus dolgozóit gyorsabb és pontosabb munkára ösztönözze. Az Az állami ellenőrzésnek le kell lepleznie a késedelmeskedőket, a bürokratákat, az aktatologatókat, napfényre kell hoznia a párt és a kormány határozatainak a gyakorlati munka során történő elferdítését és eltorzítását, az állami, gazdasági apparátusunkba befurakodott ellenséges ; kártevők munkáját. Az ellenőrzés első és legalapvetőbb kötelessége — amint azt az Állami Ellenőrzés Minisztériumának hatásköréről szóló törvényerejű rendelet kimondja —, hogy segítse, tökéletesítse az ellenőrzött szerveket, gondosan és felelősséggel : tanulmányozza fogyatékosságait és eredményeit, lankadatlanul harcoljon munkájuk megjavítá- 'sáért. A végrehajtás jó megszervezése segíti a becsületes dolgozókat, hogy nagyobb hibákat ne kövessenek el, időben figyelmezteti munkájuk . hiányosságaira és megmutatja számukra a hibák . kijavításának útját. Segítséget ad az ellenőrzés a becsületes kádereknek azzal is, ha időben kezdeményezi felelősségre vonásukat az általuk el- : követett hibákért, mert ezzel növeli felelősségérzetüket, megvédi őket attól, hogy később súlyosabb következményekkel járó hibákat kövessenek el. Mint gazdasági vezető, én magam is saját munkámon keresztül tapasztaltam mindezt, amikor az ellenőrzés olyan hiányosságokra hívta fel a figyelmemet, amelyeket csak sokkal később vettem volna észre. De nemcsak a magam példáján tapasztaltam az ellenőrzés segítő jellegét. Amikor a felszólalásra készültem, alaposan tanulmányoztam azt a közleményt, amelyet az Állami Ellenőrzés Minisztériuma az őszi vetési munkálatokkal kapcsolatban a Békés megyében végzett vizsgálatról megjelentetett. Annál is fontosabbnak tartom ezt, mert Békés megye az ország egyik legtöbb kenyérgabonát adó megyéje és így termelésétől nagymértékben függ dolgozó népünk kenyérgabonával való ellátása. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának vizsgálata során fény derült arra, hogy miért maradt el Békés megye az Őszi gabona vetésében. Ennek döntő oka a gépállomás nem eléggé szervezett, nem eléggé pontos munkájában rejlik. Kiderült például, hogy a körösladányi gépállomáson az őszi vetések időszakában volt olyan nap, amikor a kedvező időjárás ellenére egyetlen gép sem dolgozott. A gyulavári gépállomáson az egyik éjszakai műszakban a gépeknek csak 10 százalékát üzemeltették. Több gépállomás ugyanakkor, amikor a körzetébe tartozó termelőszövetkezetekkel kötött szerződésben vállalt kötelességét nem teljesítette és így hátráltatta a szövetkezet vetési tervét és munkáját, szállításokat végzett különböző szerveknek. A vizsgálat megállapította, hogy bár egyes gépállomási funkcionáriusokat szintén komoly felelősség terhel az elkövetett hibákért, de a legnagyobb hibát a megyei gépállomások igazgatója követte el, aki elmulasztotta annak biztosítását, hogy a gépállomás megszervezett, pontos munkarend szerint végezze munkáját. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma a mulasztókkal szemben példamutató erélyességgel lépett fel, amihez nagy segítséget kapott a megyei párt- és tanácsi szervektől. A megyei gépállomás igazgatóját az állami ellenőrzés minisztere szigorú figyelmeztetésben részesítette, az egyes gépállomások vezető funkcionáriusainak felelősségét pedig határozottan felvetette, úgyhogy ennek alapján az illetékes tanácsi szervek több funkcionáriust felelősségre vontak. ^ Az erélyes és jól végzett vizsgálat eredményé az lett, hogy Békés megyében a lemaradást gyorsan felszámolták. Bár a megye a vizsgálat előtt az őszi vetési terv teljesítéséért folytatott versenyben sereghajtó volt. végül is csak pár tizeddel maradt el a száz százalékos tervteljesítéstől. Biztosak vagyunk abban, hogy a Békés megyei gépállomások dolgozói a most soronkövetkező tavaszi munkák idején és később sem fognak megfeledkezni az ősszel kapott bírálatról, elkerülik a hibákat és jó munkával elismerést érdemelnek ki. Helyesen járt el az Állami Ellenőrzés Minisztériuma azzal is, hogy gondoskodott a megállapított hibák és a kiszabott büntetések nyilvánosságra hozásáról is, mert ezzel lehetővé tette, hogy a vizsgálat tapasztalataiból mások is tanulianak és igyekezzenek munkájukat megjavítani. Nem elszigetelt jelenség, ami Békés megyében történt. Heves megyében, ahol szintén roszszul álltak az őszi munkával, a helyesen alkalmazott állami ellenőrzés hozzájárult ahhoz, hogy a megye dolgozói az ellenőrzés előtti 17-ik helyről végül is a 8-ik helyre verekedtek fél magukat. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma a múlt év végén megvizsgálta a Borsod megyei gépgyár anyaggazdálkodását, és erélyesen felvetette a felelősséget azért, mert az éjszakai műszakban az anyagok kivételezése felett nem gyakoroltak kellő ellenőrzést. Az észlelt hiányosság következtében az éjszakai műszakban rendszeresen utalvány nélkül vételeztek ki anyagot és ez megnyitotta a lehetőséget a sorozatosan elkövetett pazarlások, selejteltitkolások és egyéb visszaélések előtt. A gyár vezető funkcionáriusai komolyan vették a bírálatot, hozzáfogtak a hibák felszámolásához és az illetékes iparigazgatóság segítségével létrehozták azokat a szervezeti feltételeket, amelyek a jövőben a hasonló hibák ellen jobban védenek. Lehetne a példákat még sokáig sorolni, de úgy gondolom, hogy az elmondottak világosan tanúskodnak az ellenőrzés segítő szerepéről és jellegéről. Az ellenőrzés azonban nemcsak azzal nyújt segítséget a feladatok jobb végrehajtásához, hogy támogatja a becsületes dolgozókat a hibák leküzdésében, hanem azzal is, hogy leleplezi azokat az osztályidegen elemeket, amelyek-