Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1293 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1294 nek valamilyen módon sikerült beférkőzniük államigazgatásunkba és gazdasági apparátusunkba. Ebből a szempontból igen tanulságos az, ami a mi megyénkben, Győr megyében, történt a győri öntöde és Kovácsoló Gyárban. Ennek a gyárnak az igazgatója hosszú időn keresztül Lamm Róbert, egy ezerholdas földbirtokos és gabonanagykereskedő fia volt, aki — mielőtt az ország egyik nagyon fontos szocialista kohászati üzemének vezetését kaparintotta meg — egy kalapgyár tulajdonosa volt. Lamm Róbert persze jól kihasználta azt a helyzetet, amelybe egyes állami vezetők ébertelensége és hiányos ellenőrző munkája következtében jutott. Körülvette magát magához hasonló levitézlett emberekkel és súlyos károkat okoztak a népgazdaságnak. De közben igyekeztek magukat minél jobban megszedni. Hogy milyen elemeket szervezett maga köré ez a földbirtokos csemete és kalapgyáros, arra csak néhány példát sorolok fel. A gyár áruforgalmi osztályának vezetője például Kemény Tibor, egy szövőgyár volt tulajdonosa, textilnagykereskedő volt. A vállalat műszaki vezetője a Szálasi vezérkar hazaáruló tábornokának öccse, Lakatos Miklós, a beruházási osztály vezetője gróf Andrássy József bizalmi embere, Vörös Gyuláné, a vállalat anyagbeszerzője pedig a volt vatikáni követségi titkár felesége, Szabó Jánosné volt. Ez még nem is teljes felsorolás a Lammot környező díszes társaságról. Lammék vezetése mellett a gyárban virágzott a korrupció, a csalás, a kártevés. Rabló módon folyt a vállalat anyagi műszaki ellátása, százezrek és milliónyi forintok folytak el a szabotázs és a kártevés csatornáin. Sok millió forintért olyan, a vállalat számára nem szükséges anyagot halmoztak fel, amely a népgazdaság más területén hasznosítható lett volna. Ráadásul ezek az anyagok a helytelen kezelés és őrzés folytán komoly károkat szenvedtek. Felvetődik a kérdés, mi tette lehetővé Lammék számára, hogy ezt a kártevést viszonylag hosszú ideig folytathatták? Az, hogy kihasználva az illetékes minisztériumi vezetők ébertelenségét és az ellenőrzés hiányosságát, ügyesen manipuláltak a számokkal, miközben a hibák és károk halmozódtak. Olyan látszateredményeket mutattak ki, amelyek elragadtatták a vezetőket. Így történt, hagy Lammot hosszú ideig kiváló szakembernek és vezetőnek tartották és nemegyszer premizálták. Hozzá kell még fűzni, hogy a dolgozók és a helyi pártszervezet éberek voltak. Látták a bajokat és újra meg újra felhívták a minisztérium illetékeseinek figyelmét a hibákra. A minisztérium azonban nem becsülte meg ezeket a jelzéseket és akadékoskodásnak tekintette; azt felelte, hogy Lamm kiváló szakember, jól végzi munkáját, jól vezeti a gyárat és sikeresen dolgozik. A dolgozók éberségének segítségével végre sikerült fényt deríteni a bűnös visszaélésre. Jelentősen hozzájárult a tények feltárásához az, hogy az Állami Ellenőrzés Minisztériuma is vizsgálatot folytatott ebben az ügyben. Lamm Róbert ma már megérdemelt büntetését tölti, Ez az eset tanulságul szolgál arra, hogy az ellenség kártevéseit csak a dolgozókra támaszkodva, a gyakorlati eredményeken keresztül végzett ellenőrzéssel lehet felszínre hozni. Ha az ellenőrzés egyes részletekre korlátozódik és nem a munka gyakorlati eredményét egészében teszi vizsgálat tárgyává, mindig fennáll a lehetősége annak, hogy egyeseknek sikerül elkendőzni hibáikat és hosszú ideig felszínen tarthatják magukat. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma ellenőrzéseinek elő kell segíteniük, hogy az ellenséges elemeket az ilyen lehetőségektől elzárjuk. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakkal érzékeltetni kívántam, hogy a végrehajtás rendszeres és következetes ellenőrzése hogyan segít elhárítani a fejlődés akadályait és ezért olyan emelő, amelyet nem nélkülözhetünk ahhoz, hogy a magunk elé tűzött célokat megvalósíthassuk. Mégis akadtak olyanok, különösen pártunk márciusi határozatát megelőző időben, akik az ellenőrzés gyengítésére, háttérbe szorítására, sőt bizonyos értelemben az ellenőrzés felszámolására törekedtek. A párt és a kormány élesen elítélte ezeket a hangokat, melyekben lényegében a lazaság, a fegyelmezetlenség, az önkényesség védelmezése és az opportunizmus jutott kifejezésre. Szükségesnek tartom kihangsúlyozni, hogy az Állami Ellenőrzés Minisztériumának tevékenysége a végrehajtás ellenőrzésének csak egyik, bár igen fontos formája. Amikor azonban a végrehajtás ellenőrzésének erősítéséről és javításáról van szó, ezt nem szabad egyes ellenőrző szervek munkájára korlátozva értelmezni. A végrehajtás ellenőrzése a szocialista típusú vezetés elválaszthatatlan része, minden vezető személyes kötelessége. Eredményesen vezetni anélkül, hogy a vezető maga személyesen meg ne győződjék utasításainak végrehajtásáról, annak menetéről és eredményéről, nem lehet. A vezető által alkalmazott ellenőrzés és a külső szervek által folytatott ellenőrzés között tehát nincs semmi ellentét. A helyesen megszervezett ellenőrzés nem keresztezi a vezető operatív tevékenységét, nem sérti az egyszemélyi felelősség elvét, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti a vezető munkáját, alátámasztja azt. A vezető a külső szervek ellenőrzéséből segítséget kap ahhoz, hogy lássa, az általa vezetett apparátus hogyan hajtja végre utasításait. Segítséget kap ahhoz is, hogy felismerje utasításainak esetleges hiányosságait is. Nem ellentétről, hanem szerves összefüggésről van tehát szó. A másik, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a vezetők és a vezető szervek által felülről alkalmazott ellenőrzés csak úgy válhat teljessé; ha szorosan összefügg és összekapcsolódik a dolgozók tömegméretben megvalósított, alulról való ellenőrzésével. A dolgozók a munkapadok mellett és a mindennapi élet milliónyi kisebb-nagyobb problémájának megoldása során, a gyakorlatban találkoznak a hibákkal és érzik ezeknek hátrányos következményeit. A dolgozók nem nyugszanak és nem is nyugodhatnak bele abba, hogy vállalataink és intézményeink munkájában hibák vannak, A népi de-