Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1280 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1290 mi feladat például a tuberkulózis elleni küzdelem támogatása. Az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére megszervezték a tuberkulózis elleni küzdelem hetét. A kezdeményezés nagyon dicséretre méltó, eredménye azonban csak akkor lesz, ha az illetékes társminisztériumok és a társadalmi szervek tettekkel segítenek ezt hatásossá tenni azzal, hogy a maguk területén gondosan végrehajtják az előírt egészségvédelmi inA felszabadulás minden területen, így a tuberkulózis elleni küzdelem területén is döntő fordulatot hozott. Megváltozott az ellene való küzdelem társadalmi és gazdasági alapja. A múlttal ellentétben a tuberkulózis elleni küzdelem ma már nem társadalmi könyöradományokon alapul, hanem a valóságban is állami feladattá, tehát valamennyiünk feladatává vált. Az Élelmiszeripari Minisztériumnak, a Belkereskedelmi Minisztériumnak, a szövetkezeti kereskedelmet irányító szerveknek következetesen érvényt kell szerezniük a maguk területén az egészségügyi előírásoknak. Társadalmi ellenőrzés kell ahhoz, hogy az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem területén az egészségügyi követelmények érvényesüljenek, s a még meglevő hibákat kiküszöböljék. Többet, sokat kell foglalkoznunk a dolgozók egészségügyi nevelésével. Igénybe kell venni erre a sajtó, a rádió, a film oktatóeszközeit. Az egészségügyi ellátás szervezetében jelentős feladat vár tanácsainkra, szakszervezeteinkre, valamint az egészségügyi tömegszervezetre, a Vöröskeresztre és a többi tömegszervezetre. A Magyar Dolgozók Pártja irányításával kormányunk a szocialista gazdasági alapot céltudatosan építi ki és minden eszközt biztosít, hogy ehhez a gazdasági alaphoz népünk egészségügyi ellátása eredményesen felvirágozzék. Az Egészségügyi Minisztérium költségvetésében konkrétan visszatükröződik a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak a nép érdekeit szolgáló politikája. Ezek megvalósítása nemcsak biztosítja az eddig elért eredmények megtartását, hanem feltétlenül továbbviszi ezek fejlődését. A nagybudapesti választók nevében az 1956. évi költségvetést elfogadom és kérem az országgyűlést, hogy módosító javaslataimat fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Horváth Ede képviselőtársunk. HORVÁTH EDE: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban a költségvetésnek az Állami Ellenőrzés Minisztériumára vonatkozó részével kívánok foglalkozni. Ez a minisztérium népi demokráciánk legfiatalabb minisztériuma. A múlt év második felében hoztuk létre azért, hogy ellenőrző tevékenységével segítse a Magyar Népköztársaságban a szocializmus építését, a termelés és a termelékenység növelését, a gazdaságosságot és a minőség javítását, a lakosság anyagi jólétének és kulturális ellátottságának emelését. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának a párt és a kormány politikája által megszabott legidőszerűbb feladatok végrehajtását kell vizsgálnia és következetes harcot kell folytatnia a feltárt törvénysértések, a hibák és fogyatékosságok megszüntetéséért, a társadalmi tulajdon hatékony védelméért, valamint a pazarlás, a bürokrácia és a fegyelmezetlenség ellen. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának megszervezése szorosan összefügg azokkal a körülményekkel, amelyek között előkészítettük második ötéves tervünk végrehajtását. Dolgozó népünk szívós munkával és kemény erőfeszítéssel nagy és nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus építésében, hazánk állami és társadalom rendjének megerősítésében és fejlesztésében. Elért eredményeink azt bizonyítják, hogy jól éltünk azzal a lehetőséggel, amelyet tizenegy évvel ezelőtt megnyitott előttünk a Szovjetunió dicsőséges hadserege. A fejlődés azonban mindig új és új feladatokat tűz ki és ezeknek a feladatoknak a végrehajtása során nemcsak sikerek születtek, de hibákat is követtünk el. Ezért egyetlen pillanatra sem szabad figyelmünknek lankadnia. A marxizmus és leninizmus nagyjai, Lenin és Sztálin mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a végrehajtás ellenőrzésének, mint a vezetés elválaszthatatlan részének. A végrehajtás ellenőrzésének jelentősége annál nagyobb, minél nehezebb, minél bonyolultabb feladatokat kell megoldani. Ebben az évben hozzákezdtünk második ötéves tervünk végrehajtásához. A második ötéves tervben kitűzött feladatainkat eddig végzett munkánk eredményeként nagyobb társadalmi és gazdasági erőkre támaszkodva hajtjuk végre. Nagyobbak és bonyolultabbak azonban a kitűzött feladatok is. Az 1956-os évi állami költségvetés ismertetésekor Olt elvtárs részletesen elemezte ezeknek a feladatoknak nagyságát és jelentőségét. Bizonyos, hogy a munka termelékenységének emelése érdekében olyan feladatokat kell megvalósítani, amelyek sokkal több erőfeszítést, nagyobb fegyelmet, szervezettséget kívánnak meg az állami és a gazdasági munkában. Epp ebből következik a végrehajtás ellenőrzésének megnövekedett jelentősége. Ezt vette figyelembe a párt és a kormány, amikor az elmúlt évben, a második ötéves terv végrehajtása előkészítésének évében az ellenőrzés minden formájának és ezen belül az állami ellenőrzésnek megerősítését tűzte ki. így került sor arra, hogy az állami ellenőrzés már korábban meglevő szervét, az Állami Ellenőrző Központot minisztériummá alakította át és olyan jogokkal ruházta fel, amelyeknek birtokában eredményesebben járulhat hozzá a népgazdasági feladatok minél jobb végrehajtásához azzal, hogy segít feltárni a végrehajtást akadályozó hibákat és hatásosan küzd a fegyelmezetlenség, a bürokrácia, a késedelmeskedés, a szervezetlenség minden megnyilvánulása ellen. Tisztelt Országgyűlés! Kovács István elvtárs tegnapi felszólalásában beszélt arról, hogy az elért eredmények mellett még mindig igen sok a lazaság és a fegyelmezetlenség, amelyek hátráltatják munkánkat. Nem akarok ezekről részletesen beszélni, de bizonyos, hogy ezektől a hiányosságoktól meg kell szabadulnunk, hogy a párt és a kormány politikáját a gyakorlatban is következetesen végre tudjuk hajtani.