Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1089 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1090 nak más anyagokkal, részben műanyagokkal való helyettesítésére. Ma már több országban a telefon-, távíró- és elektromos távvezeték-oszlopok, kerítések, tetőszerkezetek, födémek, a vasúti, talpfák egyrésze vasbetonból készül. Nálunk ezekre még igen nagy mértékben faoszlopokat és faszerkezeteket használunk. Az építőipar feladata, hogy 1956-tól az ipari minisztériumok ezirányú szükségletét teljes mértékben kielégítse. Ezzel is nagymennyiségű fa behozatalát tudjuk megtakarítani. A lakóépületeknél ugyancsak 1956-tól kezdve a fából készült ajtó- és ablakeretek egyrészét könnyűfémmel, alumíniummal kell helyettesíteni! Ezen a téren kétoldalú kötelezettség hárul ránk. Egyrészt az alumínium áruk jelenlegi igen magas árának csökkentése, másrészt az építkezéseken ezek beépítéséhéi a takarékosság. Nagymértékben kell továbbfejleszteni a családiházak pernyebeton nagyblokkokból való építését. A kísérleti épületek, amelyeket 1955-ben Csepelen építettünk, igen jó eredményt adtak. Az ötéves tervben megépítendő nagyblokk és falpanel gyár tervezését is megkezdtük, és reméljük, hogy a közeljövőben ennek a legmodernebb építőipari gyárnak az építését is megkezdhetjük. A Szovjetunióban a múlt évben több ilyen új gyárat helyeztek üzembe, és ezek munkája teljes egészében igazolta az új építési módszer műszaki és gazdasági célszerűségét. A műszaki fejlesztési és szervezési intézkedések mellett fontos feladatunk, hogy a leggazdaságosabb lakástípusok kiválasztásával is emeljük az épülő lakások számát és csökkentsük egyegy lakás építési költségét. A lakásépítkezések mennyiségének növelésénél jelentékeny szerepet játszik a különböző szobaszámokból álló lakások aránya. 1953-ban az összes lakások 30 százaléka egyszobakonyhás, 60 százaléka kétszoba-összkomfortos, és öt százaléka háromszobás lakás volt. 1954—55-ben ez az arányszám megváltozott oly módon, hogy az egyszoba-konyhás lakások számát 50 százalókra emeltük, a kétszobás lakásokét 45 százalékra csökkentettük, a háromszobás lakások száma pedig öt százalékban változatlan maradt. 1956-ban és a következő években — mint azt már Gerő elvtárs elmondotta — a párt és a kormány döntése értelmében lakásépítkezéseink nagy százalékát jól felszerelt, kisterjedelmű egy szoba-konyhás-kamrás lakásokból fogjuk építeni, amelyek az egészségügyi és szociális igények kielégítése mellett lehetővé teszik jelentékenyen több lakás építését. Második ötéves tervünk idejében minden építkezés, de elsősorban a lakásépítkezés terén kell igen nagy takarékosságot bevezetnünk. Nem szabad megengedni, a felesleges luxust, a drága burkolólapokkal épülő homlokzatokat, a díszes oszlopokat, a felesleges balkonokat, hiszen vannak olyan épületeink, amelyeken majdnem több balkon van, mint ahány ablak. Ezzel szemben nagy gondot kell fordítani a lakások belső ké. nyelmére és az egyes helyiségek célszerű, gazdaságos elhelyezésére. (RÁKOSI MÁTYÁS: Ki a felelős azért, hogy van olyan ház, amelyen több balkon van, mint ablak? A miniszternek semmi köze hozzá? — Mozgás.) Rákosi elvtárs, természetesen én is felelős vagyok, de az volt a nagy baj, hogy én csak akkor vettem észre, amikor már kész volt. (RÁKOSI MÁTYÁS: Elég hiba!) Igen, ez hiba. Persze nem tudtam az összes terveket előre megnézni, és reménykedtem abban, hogy volt itt egy bizonyos intézmény, amelyet úgy hívtak, hogy Építészeti Tanács. Az hagyta jóvá az összes terveket, és a legtöbb esetben annak a kezdeményezésére voltak ezek a felesleges dolgok- beállítva a tervekbe. Az állami és a magán lakásépítkezéssel párhuzamosan a második ötéves tervben széles körben meg kell valósítani a dolgozók anyagi eszközeinek részbeni felhasználásával a többemeletes, soklakásos városi, szövetkezeti házak építését. A jelenleg érvényben levő szövetkezeti lakásépítési rendszer nem szolgálja kellőképpen ezt a célt. Éppen ezért kormányunk új lakásépítő szövetkezeti rendszer kidolgozásával foglalkozik, amely lehetővé teszi a szövetkezeti lakásépítkezésbe a dolgozó tömegek széleskörű bevonását. A lakásszükségletek fedezésének egyik hathatós eszköze az állami támogatással épülő családiház-akció, amelyre az elmúlt években pártunk és kormányunk évente 400 milliót fordított. A második ötéves tervben a párt és az állam fokozottabb mértékben fogja támogatni azokat a dolgozókat, akik saját takarékosságukkal elősegítik a sajátház-akciót és nagyobb összegű hitelt fog ezek részére nyújtani, hogy családiházaikat megépíthessék. A felsorolt intézkedések együttesen azt a célt szolgálják, hogy a második ötéves terv befejezéséig a jelenleg nem kielégítő lakásviszonyok mind Budapesten, mind a vidéki városokban nagymértékben javuljanak. A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében a második ötéves tervben megnövekednek a szocialista mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezeteknek építkezései. A termelőszövetkezetek építkezéseit nagyjában a szövetkezet tagjaiból alakított építőbrigádok házilag végzik. A helyes irányú építkezés megvalósítása azonban csak az esetben lehetséges, ha az állami építőipari vállalatok, elsősorban a minisztérium megyei vállalatai műszaki és anyagi segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek építkezéseihez. IZyen segítség elsősorban a termelőszövetkezeti építkezések terveinek elkészítése, a települési tervek helyes kialakítása. A műszaki segítséget az építésügyi minisztérium a megyei vállalatai mellett működő műszaki csoportok tagjainak szükség szerinti kiküldetésével fogja ellátni. Segítséget kell nyújtani kisebb építőgépek kölcsönzésével, amelyek meggyorsítják a termelőszövetkezetek házilagos építkezéseit és csökkentik az úgyis mindinkább érezhető szakmunkáshiányt. Helytelen lenne az is, ha minden egyes termelőszövetkezet ;

az építkezéshez szükséges épületszerkezeteket primitív eszközökkel saját részére legyártaná. Sokkal gazdaságosabb és olcsóbb • ezeknek a szerkezeteknek gyártását központosítani, minden megyében az építésügyi minisztérium megyei vállalata mellett. Ezekből a központokból azután el lehet látni előgyártott elemekkel úgy a termelőszövetkezeti, mint a magánlakás-építkezéseket is. Ez az intézkedés a fatakarékosság szempontjából is rendkívül jelen-