Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

829 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-en, csütörtökön. 83Ö teszi indokolttá e kórházak költségvetésének 10 millió forinttal való felemelését. Az egészségügyi ellátás alapegysége váróban és falun egyaránt a körzet. A jó körzeti orvos nemcsalt a Körzet gyógyító, megelőző es közegészségügyi, járványügyi munkájáért felel, hanem mint a népet szolgáló értelmiségi dolgozó, egyre inkább részt vesz a lakocsag felvilágosításában, nevelésében és a közügye* intézésében is. Ezt bizonyítja a legutóbbi tanácsválasztás is. Orvosokat és egészségügyi dolgozókat a lakosság városban és falun egyaránt sok helyen választott meg tanácstagnak. Ezért is fontos, hogy a nagyüzemek, a bányavidékek üres körzeti orvosi állásainak betöltése után az egészségügyi minisztérium minél előbb gondoskodjék a falusi üres körzeti orvosi állások betöltéséről, és egyre inkább biztosítsa a mezőgazdaság szocialista szektorának jobb egészségügyi ellátását. Ehhez azonban nem elég az orvosok körzetbe irányítása, hanem az is kell, hogy az orvos munkafelételeiről is gondoskodás történjék. Nagy feladat vár a tanácsokra az orvos lakásának, rendelőjének, közlekedésének biztosítására. Követendő példaként említem, hogy az én járásomban, a békési járásban, Köröstarcsa községben az új körzeti orvos részére tiszta, jó lakást biztosított a községi tanács. Ugyanott a községi tanács a legnagyobb és legszebb házból jól működő bölcsődét létesített. Békés községben a jól dolgozó egészségügyi állandó bizottság komoly munkát végez az egészségügyi felvilágosítás terén. Ennek következtében javulni fog községünk tisztasága, közegészségügyi helyzete. Célunk az, hogy a község lakossága átérezze a közegészségügy jelentőségét és fokozottabban vigyázzon jobb egészségügyi helyzetére. Tisztelt Országgyűlés! Nehéz, de szép és megtisztelő feladat az egészségügyi dolgozók számára az ország lakosságának egészségét megvédeni, fejleszteni a magyar egészségügy minőségi színvonalát. A magyar orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók érzik ennek felelősségét, és minden erővel és tudásukkal azon vannak, hogy megfeleljenek ezeknek a feladatoknak. Nincs szebb kötelességük a magyar egészségügyi dolgozók tízezreinek, mint hogy tudásukkal és munkájukkal szolgálják népünk érdekét. A magyar egészségügyi dolgozók már eddig is bebizonyították, hogy akarnak és tudnak küzdeni a dolgozók egészségügyi ellátásának megjavításáért. Meggyőződésem, hogy az egészségügyi dolgozók a haladó tudományok eredményeinek felhasználásával mindent el fognak követni, hogy az egészségügy sajátos eszközeivel elősegítsék a szocialista építést. Kérem az Országgyűlést, hogy javaslataimat fogadja el. Az 1955. évi költségvetést, amely visszatükrözi számaiban az egészségügyi feladatokról való gondoskodást is, elfogadom. (Taps) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Sárfi Rózsi képviselőtársunk. SÁRFI RÓZSI: Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi költségvetés két rendkívüli fontosságú területét szeretném kissé részletesebben érinteni felszólalásomban, az anya- és csecsemővédelem és a szociálipolitika területén elért eredményeinkről és elkövetkezendő feladatainkról kívánok szólni. ivormanyzatunk az elmúlt tíz esztendő alatt Len miezxs.eueùeiDOi rmncug Kimagaslott az eniuciioi, a uuiuüi, a gyermeKeKroi, az öregedi oi, a «jsaiaurol vaio gouaosKodas. A lelszaoauuias eloui Magyarul szag anya- es csecsemoveüeime is magán viselte a Kapitalista társadalom minuen jenegzetesseget. Hivatalosan DeszelteK ugyan csaiaaveaelemroi, de ugyanaKKor a nóKet es a gyermeKeket a Kettős KizsaKmanyolas minden szenveuese és nélKulözese sújtotta. FelszabaüulasunK után pártunk politikája határozta meg a magyar egészségügy és ezen belül az anyaes cseesemóvedelem lejlödésenek irányát is. Ez kilejezesre jutott mind az egyes intézmények íejlesztesében, mind az állami szervek által Kiadott rendelkezésekben. Az anya- és csecsemővédelem területén nagy haladást jelentett a Munka Törvénykönyve, amely szabályozta a nők jogait és védelmét. A Munka Törvénykönyve ugyanis leszögezi, hogy a nőket olyan munkára nem szabad alkalmazni, amely rájuk nézve hátrányos következményekkel jár. Intézkedik arról is, hogy a terhes anyát a terhesség hatodik hónapjától, a szoptató anyát pedig a gyermek hathónapos koráig nehéz testi, éjszakai munkára, illetőleg túlórázásra beosztani nem lehet. Szabályozza a Munka Törvénykönyve a szülés előtti és utáni szabadságot, biztosítja az anyák számára a szoptatási időt. Anyavédelmünk fokozott gondot fordít a terhes nők gondozására, ezért tette kötelezővé a terhesség bejelentését is. Ennek következménye az, hogy huszonnégyszer annyi terhes nőt gondozunk, mint a felszabadulás előtt. A szülészeti, nőgyógyászati és szülőotthoni ágyak számának emelkedése és a felvilágosító munka eredményezte, hogy míg 1938-ban a szüléseknek csak 22,1 százaléka, addig 1954-ben már 62,5 százaléka történt intézetben. A szülészeti ágyak számának emelkedése azonban nem állt arányban az intézeti szülések iránt megnyilvánuló igényekkel. Ennek következtében meglehetősen zsúfoltak intézeteink. Az egészségügyi tervezés nem készült fel a fejlesztés feladataira időben. Népünk egészségügyi kultúrájának jelentős emelkedését mutatja az is, hogy egyre kevesebb szülés történik szaksegítség nélkül, egyre többen veszik igénybe az orvosi segítséget, egyre jobban érvényesülnek ezen a területen is a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok. Ezek együttesen eredményezték azt, hogy az anyák halálozása jelentős mértékben csökkent és nemzetközi viszonylatban is igen kedvezően alakult. E területen komoly előrehaladást jelentett a koraszülött-gondozás tudományos alapjainak lerakása. Ez a háború előtt teljesen ismeretlen volt. Ma már Budapesten és több vidéki városban korszerű koraszülött osztályok működnek. Az elmúlt évben kezdte meg működését a Bakács téri koraszülő-koraszülött kórház. Az elmúlt évekbeh jelentősen növekedett «