Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

831 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 832 a gyermekkórházi, klinikai ágyak száma is. Budapesten nagy lépést jelentett és enyhítette a zsúfoltságot az Állami Gyermekvédő Intézet 520 ágyas kórházzá alakítása. Vidéken még igen sok a tennivaló, mert a jelentős fejlődés ellenére is gyakran, különösen olyankor, amikor nagyobb a megbetegedések száma, komoly gondot okoz a beteg gyermekek elhelyezése. A kórházi gyerniekágyak hiánya még nincs eléggé kiküszöbölve. Itt az egészségügyi minisztériumnak további komoly feladatai vannak. Az elmúlt években gyors ütemben növekedett a gyermekgyógyászati szakrendelők és tanácsadók száma is. Budapesten kiépült a körzeti gyermekorvosi hálózat, egyes nagyobb vidéki városokban is működnek körzeti gyermekorvosok. Csecsemő-tanácsadásainkat 1947-ben országosan 285 000-en keresték fel, ez a szám 1953-ban már 1604 000-re emelkedett, tehá* több mint öt és félszeresére. A vidéki gyermekellátást nagymértékben javítja a mozgó-szakorvosi szolgálat, amely behálózza a kórházi köz pontokból kiindulva úgyszólván az egész országot, ugyanakkor ezt a feladatot hátráltatja tné.a a közlekedési eszközök elégtelensége. Gyermekgondozásunk területén kiemelke dően áldozatos munkát végeznek védőnőink akiknek száma a háborúelőtti 340-hez képes' 1954-ben elérte, illetve meg is haladta a

1 1700-at. Feladatuk a csecsemők és kisgyermekei gondozásának állandó javítása. A védőnők a vi déki egy évi munkával komoly mértékben igénybevett orvosok első számú segítőtársai. A csecsemők egészségvédelme szempontjából, nagy jelentőségű a szervezett anyatej-gyűjtés. Jelenleg a fővárosban 25. vidéken 13 anyatej-gyűjtőállomásunk van. Egészségügyi kormányzatunk évről évre nagymennyiségű D-vitaminról és tejporról gondoskodik a rászoruló csecsemők részére. Mindennek a messzemenő gondoskodásnak eredményeként elértük 1954-ben, hogy a csecsemőhalandóság 6,1 százalékra csökkent Ilver alacsony csecsemőhalálozás Magyarországon mér sohasem volt. Ezek az eredmények bennünket egészségügyi dolgozókat, további lelkes és szívó? munkára ösztönöznek. Tisztelt Országgyűlés! A háború előtti Magyarországon a bölcsődei ellátás is rendkívül elhanyagolt volt. Országos viszonylatban mindössze néhány bölcsőde működött kb. ezer férőhellyel. Ez a szám 1954 végéig közel 30 ezerre emelkedett. Ezek az intézmények felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a munkába járó édesanyáknak, elősegítik a kisgyermekek korszerű testi és szellemi fejlődését. Az egészségügyi minisztériumnak feladata a fennálló hiányosságok megszüntetése, illetve a bölcsődei ellátás további minőségi ellátása Ezért , javasolom, hogy a költségvetésben a bölcsődei ellátás javítására, a bölcsődék felszerelésének kiegészítésére előirányzott összeget egymillió forinttal emeljük fel. Feltétlenül meg kell találni a módját annak, hogy főleg Budapesten, megkíméljük a gyermekeket az utazás nehéz viszontagságaitól. Ezért is indokolt a területi bölcsődei hálózat további fejlesztése. A csecsemőotthonok hálózata lényeges bővítésre szorul, sok még a javítanivaló a gondozás és az ellátás területén is. Az egészségügyi minisztériumnak nem szabad belenyugodnia a csecsemőotthon-hálózat fejlődésének lemaradásába. A gyermekkori tbc. elleni küzdelem eredményességét több tényező bizonyítja. Nagyjelentőségű intézkedés a BCG oltások kötelező bevezetése, a rendszeresen végzett szűrővizsgálatok és nem utolsósorban a gyermek tbc. kezelésére szolgáló ágyak számának jelentős emelkedése. Míg 1946-ban 50, 1954-ben már 1545 ágy állt erre a célra rendelkezésre. Jelentős eredményekről beszélhetünk az iskolaegészségügy területén is. A fővárosban iskolaorvosi szakrendeléseket szerveztek. Az iskolásgyérmekek a szakorvosi ellátás mellett rendszeresen részesülnek különböző szűrővizsgálatokban is. Ennek ellenére nem mondhatjuk még el, hogy az iskolaegészségügy területén nincs igen sok és sürgős feladat. Nagyjelentőségű a fővárosi központi iskolai szívbeteggondozó intézet bővítése, amely összefogja, nyilvántartja és gondozza a főváros területén a szívbeteg gyermekeket. Kiemelkedő esemény volt népköztársaságunk minisztertanácsának az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló határozata. A határozat minden pontját áthatja a család megbecsülése, megerősítése, pártunk, kormányunk és egész dolgozó népünk szerető gondoskodása az anyákról és a gyermekekről. A határozat többi között kötelezővé teszi a terhes nők állandó gondozását, szabályozza a kedvezményeket, lehetővé teszi az anya táppénzbe helyezését a gyermek betegsége esetén, 400 forint értékű csecsemőkelengyét biztosít minden újszülöttnek, emeli a társadalombiztosítási juttatások összegét, kitünteti és pénzjutalmat biztosít a sokgyermekes anyáknak, felemeli a családi pótlék összegét és sok más olyan intézkedést tesz, amely mind igen messzemenő gondoskodásnak a jele. Ennek a határozatnak további tartalommal való megtöltése, jó végrehajtása az egészségügyi hálózatnak, de az egész társadalomnak is igen fontos feladata. Tisztelt Országgyűlés! Röviden foglalkozni kívánok az egészségügyi minisztérium szociálpolitikai feladataival is. A múlt rendszer urai sokat beszéltek és gyakran hivatkoztak szociális eredményekre. Milyenek voltak ezek az eredmények? Magyarországon 1929-ben csak a fővárosban mintegy 110 000 támogatásra szorulót tartottak nyilván. Ezek havonta néhány pengő segélyt és az ínségkonyhákon egy-két tál levest kaptak. Budapest utcáin a munkanélküliek gyakran az éhségtől estek össze. A felszabadulás után nálunk a szociálpolitika állami feladat lett. Az elmúlt tíz év alatt fokozódó mértékben gondoskodtunk az ellátatlan öregekről, a munkaképtelenekről, a különböző testi fogyatékosokról, a gyógyíthatatlan betegekről. A mi szociálpolitikánk nem nyomorenyhítö akció, mint ahogy a múlt rendszerben ez volt,