Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

801 Az országgyűlés 18. ülése li zése, széleskörű versenymozgalma, az állami gazdaságok vezető és irányító munkájának ja­vulása folytán remélhető, hogy az 1955. évben az állami gazdaságok újabb hatalmas lépésekkel fognak előrehaladni a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének útján. A költségvetés biztosítja a népgazdaság és vele az állami gazdaságok fejlődését, valamint terveik végrehajtásának feltételeit, ezért az ál­lami költségvetést örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÛZSEF jegyző: Matolcsi János kép­viselőtársunk. MATOLCSI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett 1955. évi állami költségvetésből kitűnik, hogy pártunk politikájának megfelelően kormányunk a szocialista ipar fejlesztése mel­lett az idén is jelentős összegek felhasználásával akarja előmozdítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A kormány a költségvetésben be­ruházásokra előirányzott összegnek több mint 26 százalékát a mezőgazdaságra fordítja, s ez­által a népgazdaság beruházásaiból a mezőgazda­ság ma kétszer olyan arányban részesül, mint 1953 júniusa előtt. A beruházásokkal együtt a többmilliárd fo­rintot kitevő különböző hosszú- és középlejáratú hitelek, a szakoktatásra, szociális és kulturális célokra fordított kiadások, továbbá a növény­védelemre, apaállattartásra, ingyenes állatorvosi szolgálatra biztosított költségek elősegítik annale a nagyjelentőségű párt- és kormányhatározatnak gyakorlati megvalósítását, amely 1953 decem­berében a mezőgazdaság fejlesztését egész dol­gozó népünk közös ügyévé tette. A mezőgazdaság dolgozói, az állami gazda­ságok, gépállomások munkásai, a termelőszövet­kezetek tagjai csak úgy, mint az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok százezrei a mezőgaz­daság fejlesztésére vonatkozó határozatot nem­csak lelkesedéssel fogadták, hanem az elmúlt évben tettekkel bizonyították be, hogy annak végrehajtásáért készek erejük latbavetésével dolgozni. Termelési kedvüket növelte, hogy ma­guk mellett érezték a testvéri munkásosztályt, s annak sokoldalú támogatásával érték el azokat a kezdeti eredményeket, amelyek hozzájárultak dolgozó népünk élelmiszerekkel való ellátásá­nak javulásához, valamint a munkás-paraszt szövetség további erősödéséhez. Dolgozó népünk azt várja, hogy 1955-ben to­vábbhaladjunk a mezőgazdaság fejlesztésének út­ján, s a határozatban-lévő célkitűzéseknek meg­felelően termeljünk több kenyeret, húst, tejet, tojást, mert népünk életszínvonala további eme­lésének, szocialista iparunk fejlesztésének ez el­engedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért a mező­gazdaság fejlesztése változatlanul pártunk poli­tikájának középpontjában áll, s az a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista építésének ma is egyik fő kérdése. Most, a jobboldali elhaj­lás által emelt akadályok elhárítása után erőin­ket a falun újra az 1953 decemberi határozat végrehajtására összpontosíthatjuk, amely —­mondhatjuk — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére vonatkozó határozatokkal együtt 5. április 21-én, csütörtökön. 802 továbbra is pártunk, kormányunk falusi prog­ramját képezi. A határozat végrehajtását lehetővé teszi, hogy hazánkban a szocialista iparosítás eredmé­nyei megteremtették feltételét a mezőgazdaság termelőerői gyorsabb növekedésének. Iparunk mind több mezőgazdasági nagygépet, műtrágyát és egyebet gyárt, s ennek következtében gép­állomásaink, állami gazdaságaink az idén 22 szá­zalékkal több traktort, ezen belül 90 százalékkal több univerzál traktort kapnak. Mivel kultivá­torunk is több lesz, ez évben már a sok munka­erőt igénylő növényápolásnak a tsz-ekben 31 szá­zalékát, az állami gazdaságokban pedig 55 szá­zalékát gépesíthetjük. Kombájnokkal és arató­géppel végezhetjük a termelőszövetkezetekben az aratás 70 százalékát, az állami gazdaságokban pedig több mint 80 százalékát. A gépek mennyiségének növelése mellett azonban a kohó- és gépipari minisztériumnak, valamint az ipar mérnökeinek és munkásainak állandóan törekedniök kell a gépek tökéletesí­tésére, a teljesítőképesség fokozására, illetve a minőség javítására, amely ma még gyakran ki­fogásolható. Mezőgazdaságunknak a következő években a termelőszövetkezetek további növekedésével még több gépre lesz szüksége. Ez ismételten ki­domborítja nehéziparunk fejlesztésének fontos­ságát. A mezőgazdaságnak is szüksége van arra, hogy gyorsabban nőj jön a traktorokat, kombáj­nokat és más nagy gépeket gyártó nehézipar ter­melése, mert enélkül a mezőgazdaságban a ter­melés növelése elképzelhetetlen volna. Azok, akik a nehézipart akarták háttérbe szorítani, lé­nyegében a mezőgazdaságot is meg akarták fosz­tani a verejtékes paraszti munkát könnyebbé tevő. több és olcsóbb termelést elősegítő fejlett technikától. Népi demokratikus államunk segítsége és iparunk szerepe azonban nem korlátozódik csak a gépesítésre, hanem kiterjed a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges összes anyagi, technikai feltételek megteremtésére. Ezek kö­zött igen fontos a műtrágyaellátás, amelyből ta­valy már 77.000 tonnával többet használtak fel az 1953. évinél. Nagy segítséget jelent továbbá, hogy ingyenes talajjavító anyagokra, a vetőmag­csereakció kiszélesítésére, a növényvédelmi és állategészségügyi célokra együttesen 621 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Külön ki kell emelni azt a sokszáz milliós beruházást, amelyet állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelő­szövetkezeteink megfelelő gazdasági épületek, istállók, magtárak, gépszínek és javítóműhelyek létesítéséhez kaptak és kapnak. A nagy állami támogatás és a jobb munka kedvezően érezteti hatását a mazőgazdazdaság­ban, de a termelési színvonal összegészében ta­valy még nem emelkedett a kívánt mértékben. Az elmúlt évben a talajerő pótlása folytán sok növény átlagtermése jóval meghaladta ugyan az előző öt évben elért átlagokat, de a fejlett mezőgazdasági országokhoz, különösen a Szov­jetunióhoz képest még most is igen alacsony színvonalon és drágán termelünk. Igen nagy az elmaradás a gabonafélék, főleg a kenyérgabona termelésében, valamint a szarvasmarhatenyész-.

Next

/
Thumbnails
Contents