Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

801 Az országgyűlés 18. ülése li zése, széleskörű versenymozgalma, az állami gazdaságok vezető és irányító munkájának javulása folytán remélhető, hogy az 1955. évben az állami gazdaságok újabb hatalmas lépésekkel fognak előrehaladni a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének útján. A költségvetés biztosítja a népgazdaság és vele az állami gazdaságok fejlődését, valamint terveik végrehajtásának feltételeit, ezért az állami költségvetést örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÛZSEF jegyző: Matolcsi János képviselőtársunk. MATOLCSI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett 1955. évi állami költségvetésből kitűnik, hogy pártunk politikájának megfelelően kormányunk a szocialista ipar fejlesztése mellett az idén is jelentős összegek felhasználásával akarja előmozdítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A kormány a költségvetésben beruházásokra előirányzott összegnek több mint 26 százalékát a mezőgazdaságra fordítja, s ezáltal a népgazdaság beruházásaiból a mezőgazdaság ma kétszer olyan arányban részesül, mint 1953 júniusa előtt. A beruházásokkal együtt a többmilliárd forintot kitevő különböző hosszú- és középlejáratú hitelek, a szakoktatásra, szociális és kulturális célokra fordított kiadások, továbbá a növényvédelemre, apaállattartásra, ingyenes állatorvosi szolgálatra biztosított költségek elősegítik annale a nagyjelentőségű párt- és kormányhatározatnak gyakorlati megvalósítását, amely 1953 decemberében a mezőgazdaság fejlesztését egész dolgozó népünk közös ügyévé tette. A mezőgazdaság dolgozói, az állami gazdaságok, gépállomások munkásai, a termelőszövetkezetek tagjai csak úgy, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok százezrei a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatot nemcsak lelkesedéssel fogadták, hanem az elmúlt évben tettekkel bizonyították be, hogy annak végrehajtásáért készek erejük latbavetésével dolgozni. Termelési kedvüket növelte, hogy maguk mellett érezték a testvéri munkásosztályt, s annak sokoldalú támogatásával érték el azokat a kezdeti eredményeket, amelyek hozzájárultak dolgozó népünk élelmiszerekkel való ellátásának javulásához, valamint a munkás-paraszt szövetség további erősödéséhez. Dolgozó népünk azt várja, hogy 1955-ben továbbhaladjunk a mezőgazdaság fejlesztésének útján, s a határozatban-lévő célkitűzéseknek megfelelően termeljünk több kenyeret, húst, tejet, tojást, mert népünk életszínvonala további emelésének, szocialista iparunk fejlesztésének ez elengedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért a mezőgazdaság fejlesztése változatlanul pártunk politikájának középpontjában áll, s az a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista építésének ma is egyik fő kérdése. Most, a jobboldali elhajlás által emelt akadályok elhárítása után erőinket a falun újra az 1953 decemberi határozat végrehajtására összpontosíthatjuk, amely —mondhatjuk — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére vonatkozó határozatokkal együtt 5. április 21-én, csütörtökön. 802 továbbra is pártunk, kormányunk falusi programját képezi. A határozat végrehajtását lehetővé teszi, hogy hazánkban a szocialista iparosítás eredményei megteremtették feltételét a mezőgazdaság termelőerői gyorsabb növekedésének. Iparunk mind több mezőgazdasági nagygépet, műtrágyát és egyebet gyárt, s ennek következtében gépállomásaink, állami gazdaságaink az idén 22 százalékkal több traktort, ezen belül 90 százalékkal több univerzál traktort kapnak. Mivel kultivátorunk is több lesz, ez évben már a sok munkaerőt igénylő növényápolásnak a tsz-ekben 31 százalékát, az állami gazdaságokban pedig 55 százalékát gépesíthetjük. Kombájnokkal és aratógéppel végezhetjük a termelőszövetkezetekben az aratás 70 százalékát, az állami gazdaságokban pedig több mint 80 százalékát. A gépek mennyiségének növelése mellett azonban a kohó- és gépipari minisztériumnak, valamint az ipar mérnökeinek és munkásainak állandóan törekedniök kell a gépek tökéletesítésére, a teljesítőképesség fokozására, illetve a minőség javítására, amely ma még gyakran kifogásolható. Mezőgazdaságunknak a következő években a termelőszövetkezetek további növekedésével még több gépre lesz szüksége. Ez ismételten kidomborítja nehéziparunk fejlesztésének fontosságát. A mezőgazdaságnak is szüksége van arra, hogy gyorsabban nőj jön a traktorokat, kombájnokat és más nagy gépeket gyártó nehézipar termelése, mert enélkül a mezőgazdaságban a termelés növelése elképzelhetetlen volna. Azok, akik a nehézipart akarták háttérbe szorítani, lényegében a mezőgazdaságot is meg akarták fosztani a verejtékes paraszti munkát könnyebbé tevő. több és olcsóbb termelést elősegítő fejlett technikától. Népi demokratikus államunk segítsége és iparunk szerepe azonban nem korlátozódik csak a gépesítésre, hanem kiterjed a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges összes anyagi, technikai feltételek megteremtésére. Ezek között igen fontos a műtrágyaellátás, amelyből tavaly már 77.000 tonnával többet használtak fel az 1953. évinél. Nagy segítséget jelent továbbá, hogy ingyenes talajjavító anyagokra, a vetőmagcsereakció kiszélesítésére, a növényvédelmi és állategészségügyi célokra együttesen 621 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Külön ki kell emelni azt a sokszáz milliós beruházást, amelyet állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink megfelelő gazdasági épületek, istállók, magtárak, gépszínek és javítóműhelyek létesítéséhez kaptak és kapnak. A nagy állami támogatás és a jobb munka kedvezően érezteti hatását a mazőgazdazdaságban, de a termelési színvonal összegészében tavaly még nem emelkedett a kívánt mértékben. Az elmúlt évben a talajerő pótlása folytán sok növény átlagtermése jóval meghaladta ugyan az előző öt évben elért átlagokat, de a fejlett mezőgazdasági országokhoz, különösen a Szovjetunióhoz képest még most is igen alacsony színvonalon és drágán termelünk. Igen nagy az elmaradás a gabonafélék, főleg a kenyérgabona termelésében, valamint a szarvasmarhatenyész-.