Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

803 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 804 tésben, aminek oka döntően mezőgazdaságunk szétforgácsoltságában, a primitív termelési módszerekben keresendő. Jelenlegi körülményeink között is gyorsabban nőne a termelési színvonal, ha a földművelésügyi minisztérium nagyobb gondot fordítana a rendelkezésére álló gépi technika jobb kihasználására, ha nagyobb fegyelmet teremtene a gépállomásokon, termelőszövetkezetekben, megjavítaná az állatok gondozását, takarmányozását és gyorsabban terjesztené el azokat a fejlett agro- és zootechnikai eljárásokat, amelyek segítségével élenjáró állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink kétszer annyi, vagy talán ennél is nagyobb átlagtermést érnek el, mint az országos átlag. Most tavasszal különösen nagy gondot kell fordítani főleg a kukorica, burgonya, négyzetesfészkes vetésére, a műtrágya helyesebb felhasználására, valamint a jó növényápolásra, mert a burgonya-, kukoricatermelésben igen nagy lehetőségek vannak a hozamok növelésére.. Pártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség márciusi határozata is rámutatott, hogy mezőgazdaságunk nagy elmaradottsága véglegesen akkor szüntethető meg, és dolgozó parasztságunk felemelkedését is úgy tudjuk biztosítani, ha a mezőgazdaságban is a gépesített nagyüzemi termelésre térünk át, ha a kis- és középparaszti gazdaságok tömegei önkéntesen, saját meggyőződésük alapján termelőszövetkezeti gazdaságokba egyesülnek. Ezért támogatta pártunk és kormányunk eddig is nagyobb mértékben a termelőszövetkezeti gazdaságokat, és ezért fog a jövőben is — mint ez a költségvetés bizonyítja — még nagyobb politikai és gazdasági segítséget adni, hogy fiatal termelőszövetkezeteink gyorsan megszilárduljanak, virágzóvá, jövedelmezővé válianak. Mindez nem azt jelenti, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott munka közepette megfeledkezhetnénk a mezőgazdaság nagyrészét kitevő, több mint egymillió kis- és középparaszti gazdaságról. Ellenkezőleg, mint azt pártunk márciusi határozata kimondja, kormányunknak, s a mezőgazdaságot irányító szerveknek továbbra is minden támogatást meg kell adni egvénileg Gazdálkodó kis- és középnarasztságunknak termelése növeléséhez, s a kisgazdaságokban reilő lehetőségek kihasználásához. Fontos feltétele ez a mezőgazdaság fejlesztésére hozott 1953. évi decemberi határozat végrehajtásának. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság az elmúlt év folyamán megmutatta, hogy termelni akar, és erre irányuló törekvése teljes mértékben találkozik pártunk és kormányunk törekvéseivel, amit bizonyít az a sokoldalú állami támogatás, amelyben termelőszövetkezeteink mellett egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunknak is része van. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk termelésének támogatására növeli tovább szocialista iparunk a kisgazdaságok számára szükséges fogatos gépek gyártását, és ez évben mintegy 36 000 fogatosekét, 25 000 boronát, továbbá sokezer vetőgépet, lókapát és m

ás gazdasági felszerelést bocsát rendelkezésükre a kereskedelmi szerveken keresztül. Kormányunk messzemenő támogatásáról tanúskodik, hogy ez év tavaszán több mint százezer mázsa tavaszi búza vetőmagot adott nagyrészt kölcsön, döntően az egyénileg gazdálkodóknak, az ősszel el nem vetett kenyérgabona pótlására. De sorolhatnánk tovább, hisz az ingyenes állatorvosi szolgáltatás az egyénileg gazdálkodóknak is nagy segítség és nagy anyagi megtakarítást jelent. Gépállomásaink — a termelőszövetkezetek kiszolgálása mellett — az elmúlt évben munkájuk 30,2 százalékát egyénileg gazdálkodóknak végezték, az idén pedig kapacitásuk 47 százalékát tervezték az egyénileg gazdálkodóknak, ami kétségtelenül mutatja azt a törekvésüket, hogy a tavalyinál jóval több gépi segítséget akarnak nyújtani az egyénileg gazdálkodó doígozó parasztok számára. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok tehát nap, mint nap érezhetik népi demokratikus államunk segítő kezét és meggyőződhetnek arról, hogy ismét hazudnak azok az ellenséges elemek, akik bizonytalanságot akarnak közöttük kelteni. A gépállomások támogatása elsősorban védelmet jelent a kisparasztságnak az utóbbi időben igen elterjedt kulák igauzsorával szemben. Ma falun legolcsóbb az állami gépi talajmunka. mert egy hold felszántása a gépállomások által fele annyiba kerül, mint amit a fogatos nagygazdák kérnek érte. Dolgozó parasztságunk ír.rsl annál is inkább rászorul a kulák kizsákmányolás elleni védelemre, mert az elmúlt másfél évben igen megnőtt a kulákok szarva, és az igauzsora mellett a kizsákmányolásnak még sok nyílt, vagy burkolt formája terjedt el a falun, mint a kupeckedés, a különféle spekuláció, részes földművelés, a földbérletek és más hasonlóak. Számos esetben találkozunk olyan kirívó, kegyetlen kizsákmányolással, mint amilvenről a »Szabad Nép« vasárnapi cikke Festő Gergely pusztaszeri kulákkal kapcsolatban hírt adott. Ezért helyesli egyénileg dolgozó kis- és középparasztságunk is. hogy pártunk és állami szerveink erélyesebben fellépnek az elszemtelenedett kulákok visszaszorításáért és megvalósítják a kulákok korlátozásának az elmúlt években bevált és szükséges politikáiát. A kulákok korlátozásából, a kisparasztság fokozottabb védelméből és az egész dolgozó parasztság termeléséhez adott nagy állami támogatásból pedig egyénileg gazdálkodó parasztságunk láthatja, hogy pártunk, munkásosztályunk a szocializmus építésében szilárdan támaszkodik a termelőszövetkezetek mellett a falu kisparasztságára, szegényparasztságára és a középparasztsággal még jobban erősíti a szövetség szoros szálait. Ehhez hozzátartozik az is, hogv dolgozó parasztságunk lelkiismeretesen teljesítse állampolgári kötelezettségét a beszolgáltatásban és az adófizetésben egyaránt. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló munkában a földművelésügyi minisztériumnak és a tanácsoknak még jobban támaszkodniuk kell a termelőszövetkezeti tagokból és egyénileg gazdálkodó parasztokból alakult termelési bizottságokra. Az elmúlt egy év alatt beigazolódott, hogy a termelési bizottságok életre-