Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

75 Az országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 76 az ipari munkások példáját, akik a legutóbbi időben is számtalan vállalást tettek, akik tervükön felül készítettek fontos közszükségleti cikkeket megtakarított és hulladékanyagból. Dolgozó parasztságunk ezekben a napokban beszélte meg országszerte a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló párt- és kormányhatározatot. Ezeken az üléseken elmondották, mit akarnak tenni a határozat végrehajtása érdekében, milyen hiányosságot látnak még az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak munkájában. Itt mutatkozott meg, hogy a falu dolgozó népe egyöntetűen magáévá teszi a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézkedéseket, s ezeknek végrehajtásában tevékenyen részt akar venni. Számtalan javaslat hangzott el és sokan tettek vállalást a terméseredmények fokozása érdekében. A [mezőgazdaságot irányító szerveinknek most az legyen a fő feladatuk, hogy a dolgozó parasztok ke /deményezését tovább fokozzák, jó irányító és szervező munkával segítsék elő a tavaszi mezőgazdasági munkák időben való és jó elvégzését. A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésén múlik, hogy már az idén nagyobb mennyiségű áru kerüljön ki a mezőgazdaságból; ezen múlik, menynyivel járulunk hozzá az ország lakosságának bőségesebb élelmiszerellátásához. Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett 1954. évi népgazdasági tervet, amely minden részletébőlí az ország lakosságának anyagi jólétét segíti elő, a dolgozó parasiztság részéről helyesnek tartom, (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? SARFI RÓZSI jegyző: Wolf Johanna. WOLF JOHANNA: Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett 1954. évi terv új és az eddigiektől eltérő feladatok elé állítja a népgazdaságot és ezen belül taz építőipart is. Bár a beruházások vonalán — globálisan és forintban nézve — a népgazdasági terv csökkentésit irányoz elő, mégis az azonbelüli eltol.) dások következtében és az építőipar új jellege folytán újabb célkitűzések, újabb feladatok hárulnak az egész építőiparra. Nagy feladatokat és mondhatnám, az eddigieknél talán nehezebbeket kell megoldania ezen belül a műszaki értelmiségnek. Ezekhez a kérdésekhez — mint az építőipar és a műszaki értelmiség egyik képviselője — kívánok hozzászólni. Az elmúlt években az építőipar nagyipari jellegűvé szerveződött át, és az ötéves terv eddigi feladatainak megfelelően az építőipar erői, a minisztériumtól egészen i munkahelyi szervezetig, a nehézipari beruházásokra koncentrálódtak; egyéb feladatokat: mint könnyűipar, lakásépítés, de különösen a szétszórt mezőgazdasági beruházások építését mellékkérdésként kezeltük. Az ismertetett népgazdasági terv számai azt jelentik, hogy sok helyen magában véve kisebb, de az ország területén szétszórt, az eddiginél sokkal nagyobb számú építkezést kell lebonyolítani. Ilyen jellegű építkezésnél fokozott feladatot jelent a. szervezés, az építőipar gépesítése, a szállítások problémájának megoldása és a munkaerő elosztása. Az építőipar jellege tehát megváltozik. A befejezendő nagy létesítmények mellett az építőiparban két új súlyponti terület keletkezett. Az egyik a dolgozók életszínvonalának és szociális ellátottságának emelkedését közvetlenül kielégítő lakás- és szociális építkezés, a másik pedig a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló mezőgazdasági építkezés. Ma országunkban a legégetőbb kérdések • egyike: a lakáskérdés rendezése. Eddig is történt törekvés olyan irányban, hogy új ipari központokat, városainkban pedig új lakónegyedeket alakítsunk ki korszerű, higiénikus és megfelelő lakásokkal, amelyek a munka öröme mellett a családi élet zavartalanságát is biztosítják. Ma, én úgy érzem, fő feladatunk, nemcsak a városok lakosságának legmegfelelőbb ellátása lakásokkal, hanem a mezőgazdasági dolgozóknak is ilyen irányú megsegítése. Az új lakónegyedek helykijelölésével párhuzamosan azonban feltétlenül meg kell oldanunk városi közlekedési problémáinkat is Csökkentenünk kell a munkahelyekre történő utazás felesleges időveszteségét, biztosítanunk kell a kényelmes és megbízható forgalmat a lakóhely és a munkahely között. A mezőgazdasági körzetek építkezésének fejlesztése a városi építkezéseknél nehezebb feladatunk lesz, annak erősebb szétszórtsága és aránylagostan kisebb feladatai miatt. Célunk az kell legyen, hogy a mezőgazdasági szektor termelőerejét népgazdaságunk még szilárdabb agrárbázisává alakítása szempontjából korszerű lakóházakkal és gazdasági épületekkel lássuk el. Az az átszervezés amely máris megindult építési trösztjeink és szakmai vállalataink között, ezeket a célkitűzéseket irányozta elő. A sok decentralizált munkahely több szak-, illetve betanított építőipari munkást és önálló mű szaki vezetőt igényel, ezért nagyobb gondot és több figyelmet kell fordítani a munkák helyes ütemezésére, hogy ne történjenek felesleges munkaerő és gépniozgatások. Tény az, hogy az eddiginél lényegesen kisebb, de sűrűbb építési feladatok — a megszervezéstől kezdve a kivitelezés utolsó szakaszáig — új feladatok és eddig nem ismert nehézségek ( lé állítják építőiparunkat, amelyet azonban éppen nyolcéves közelmúltjának nagy alkotó csatái feltétlenül alkalmassá edzettek az új célkitűzések mára déktalan megvalósítására is. Fel kell tárnunk az építőipar új jellegének erőforrásait, ezért tovább kell fejleszteni, de részben más irányt kell szabni a hazai vasbeton előregvártásnak. A hazai vasbeton-előregyártás a nehézipari beruházásoknak és hazai anyagainknak megfelelően, a helyszínen előregyártott nagyelemek irányában haladt és ezen a téren komoly eredményeket értünk el. Az előregyártásnak ez a profilja alkalmazható az új elgondolású silókombinátoknál is, mely si-lókombiinátok nemcsak mag, hanem min den más, raktározást igénylő termény tárolására is alkalmasak lennének. Tág tere van a vasbetonelőregyártásnak egyéb mezőgazdasági építkezéseknél is, mert nagyszámú azonos típusú épületet kell kivitelezni, amelyek váza, tetőszerkezete előregyártásra alkalmas. Ezzel olyan szerkezetek helyettesítehetők, amelyeket ma még gyakran építünk fából, ami külföldről jövő anyag és beszerzése is nehéz. Ezeknél a mezőgazdasági épületeknél azonban az előbb említett előregyártási mód nem felel meg az építkezések követelményeinek, így az előregyártó s tervezését és kivitelezését ezen a téren át kell alakítanunk. A feladatok megoldására telepített