Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

773 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 774 Különösen érvényes ez a tanácsi tatarozó vállalatok munkájára, amelyek a lakóházak fel­újítására, karbantartására biztosított hiteleket sok esetben nem gazdaságosan, a takarékossági elvek figyelmen kívül hagyásával használták fel. Éves tervüket csak 96,9 százalékra teljesí­tették és jelentős eredményromlással dolgoztak, aminek oka főleg a vállalatoknál mutatkozó szervezetlenség, hiányos vezetés és a laza mun­kafegyelem volt. Hanyag munkájuk a lakosság­nak is sok bosszúságot okozott. Ezen a területen igen komoly feladatai vannak úgy a miniszté­riumnak, mint a tanácsi város- és községgazdál­kodási szerveknek és a vállalatok vezető dolgo­zóinak. A város- és községgazdálkodási miniszté­rium sem mentes a hibáktól. A minisztérium munkájában legfőbb hiba az. hogy különösen a tanácsi szervek nem kapnak megfelelő segít­séget és ellenőrzést a minisztérium részéről. A többi minisztériumhoz hasonlóan, külö­en az elmúlt év első felében gyakoriak vol­tak a futó látogatások, amelyek nem segítők, ha­nem inkább tájékozódó jellegűek voltak és így nem segítették, hanem sok esetben hátráltatták a tanácsok munkáját. Véleményem szerint arra kell törekednie a minisztériumnak, hogy szervezettebb és eseten­ként komplex-brigád formájában hosszabb ideig tartó megfelelő szakmai segítséget és ellenőr­zést nyújtson alsó szerveinek és könyörtelenül lépjen fel a pazarlás, a nemtörődömség és tör­vénytelenségek, a párt- és kormányhatározatok semmibevevői ellen. Nem szabad megismétlődnie annak, hogy a beruházások, vagy felújítások azért akadoz­zanak, mert a szükséges anyagbiztosítások kés­ve, bürokratikusán történnek csak meg. Ha az említett hibákat, fogyatékosságokat Központi Vezetőségünk 1955. márciusi határo­zatainak szellemében és útmutatása alapján fel­számolják, úgy jelentős mértékben járulnak hozzá tanácsaink, város- és községgazdálkodási szerveink dolgozói népünk életszínvonala eme­léséhez, az előirányzott feladatok túlteljesíté­séhez. Oda kell tehát hatni, hogy tovább fejlesszük a lakosság társadalmi hozzájárulását városaink és községeink fejlesztéséhez, biztosítani kell, hogy a helyi tanácsok munkáját az országos köz­ponti szervek, a minisztériumok megfelelő irá­nyítással segítsék, érezzenek nagyobb felelőssé­get a tanácsi szakosztályok munkájáért, de biz­tosítsák ehhez a tanácsok tanácstörvényben biz­tosított jogait, önállóságát, hogy pártunk III. kongresszusának irányelvei szerint ténylegesen gazdáivá váljanak saját területeiknek. Tanácsaink eddig is bebizonyították, hogy képesek megoldani mindazokat a feladatokat, melyeket pártunk és Népköztársaságunk kor­mánya velük szemben támaszt. Biztos vagyok abban, hogy az 1955. évben eredményesebben látják el a költségvetésből adódó feladatokat, és emellett tovább fejlesztik azt a kezdeményezést, amely a városok és fal­vak lakossága részéről a községpolitikai tervek kimunkálásán és a társadalmi hozzájáruláson keresztül kibontakozott. Ahhoz azonban, hogy dolgozó népünk élet­színvonalának emelkedését elősegítsük, pártunk politikájának megfelelően meg kell javítani ta­nácsainknál is az ellenőrző munkát, komoly gondot kell fordítani a munka termelékenysé­gének emelésére, a szolgáltatások önköltség­csökkentésére és főképen a minőség állandó ja­vítására. Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi költség­vetés jelentős mértékben növeli a lakosság szükségleteinek kielégítési lehetőségét az 1954. évhez és még inkább az előző évekhez viszo­nyítva. A költségvetés elkészítésében tanácsaink­nak és dolgozó népünknek alkalma volt kezde­ményező készségük kifejtésére, a helyi igények reális kimunkálására. A keretszámok azonban egyes területeken szűknek hizonyultak, amit igazol az, hogy tanácsaink a keretszámokon felül is jelentettek be igényeket. A tanácsi lakásgaz­dálkodás további javítására javaslom az ország­gyűlésnek, hogy a város- és községgazdálkodási minisztérium költségvetésében a lakásleválasz­tásra és a felszabadult hivatali helyiségeknek lakássá való visszaalakítására előirányzott hitel­keretet 10 millió forinttal emelje fel. Erre véleményem szerint feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a dolgozóknak lakással való el­látása területén jelentkező legsürgősebb igénye­ket megközelítőleg kielégítsük. Ez a lakásnyerés leggazdaságosabb módja és így azonos összeg fel­használása mellett nagyobb számú lakás létesí­tését teszi lehetővé. Indokolja javaslatomat az országosan jelent­kező nagyfokú lakáshiány, továbbá az is, hogy úgy Miskolcon, mint Ózdon, a régi bűnös múlt átka következtében a lakásellátás országosan még ma is a legrosszabb. Feltétlenül meg kell gyorsítani tehát a lakásnyerés ütemét, hogy megszüntessük a legkirívóbb hiányosságokat ezen a téren. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett költ­ségvetés végrehajtásához minden előfeltétel megvan, azt egész népünk helyesli, egyetért pártunk és kormányunk abban foglalt célkitűzé­seivel, támogatja annak végrehajtását, ezért a költségvetést helyeslem, s pártom, a Magyar Dol­gozók Pártja és a magam nevében elfogadom (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Boros Gergely kép­viselőtársunk. BOROS GERGELY: Tisztelt Országgyűlés!; Azt a fejlődést, amely egész népgazdaságunkat a felszabadulás óta jellemzi, az élelmiszeripar fejlődésének számai is hűen tükrözik vissza. Az élelmiszeripar termelése 1949. évhez ké­pest 138,9 százalékkal emelkedett. Különösen nagy emelkedés mutakozik a legfontosabb élel­miszerek termelésében. Az ötéves terv időszaka alatt a cukortermelés 69,8, a nyershústermelés 55,9 a zsírtermelés 70,3 a baromfitermelés 104,1, a tojástermelés 173,2, a sajttermelés 71,9, a fogyasztási tejtermelés 37,3, az étolaj- és márga-

Next

/
Thumbnails
Contents