Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

tíő Az országgyűlés 4. ülése 1954. hogy kormányunk • gazdasági programmja nép­gazdaságunkban az ipar és a mezőgazdaság között ma még kétségtelenül fennálló aránytalanságok megszüntetésére törekszik. Az 1954. évi terv fon­tos feladata (ezért mezőgazdaságunk megsegítése. Itt azonban ki kell hangsúlyoznunk mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban dolgozók felé, hogy minden gazdasági programm annyit ér, amennyit szorgalmunkkal és munkánkkal mi magunk, a dol­gozók képesek vagyunk megvalósítani. \ termelőmunka területén élek, s így alkal­mam van dolgozó társaimmal beszélgetni. Vannak csodaválók, bár nem jelentékeny ezeknek a száma, de mindenesetre jóval több, mint amennyi kívá­natos. Ügy vélik, ha már van egy jó gazdasági programm, ez minden erőfeszítés nélkül elégséget a jólét eléréséhez. A Magyar Dolgozók Pártja és kormányunk felmérte az adott lehetőségeket, mosl a mi feladatunk az, hogy ezt a programmot meg is valósítsuk. Ki kell hangsúlyoznunk azt, amit 1954. évi itervünk egyébként is érzékeltet, hogy a terv törvény és annak teljesítése mindnyájunk köte­lessége. De nem szab határt, mint ahogy nem is szabhat a terv túlteljesítésének. A terv túlteljesítése iparunk és mezőgazdaságunk további fejlődését es ezzel dolgozó népünk jólétét és 'további emelkedé­sét eredményezi. A kormányprogramul végrehajtásában nagy' és megtisztelő feladat vár a nehéziparra. Én úgy érzem, hogy a mi nehéziparunk, kohó- és gép­gyáraink, vegyi üzemeink alkalmasak és felkészül­tek arra a feladatra, hogy a jövőben sokkal több mezőgazdasági gépet, traktort, ekét, műtrágyát gyártsanak a mezőgazdaságnak, mint eddig, hogy rátérjenek olyan cikkek gyártására, amelyek köz­vetlenül a lakosság szükségleteit elégítik ki. Meg­győződésem, hogy ma már minden nagyüzem át­érzi azt, hogy nem lehet ezeket a feladatokat csak a mezőgazdasági gépgyárak, vagy mondjuk, a köny­nyűipari üzemek ügyének tekinteni. A terv végrehajtása azt követeli tőlünk, hogy .i nehézipar minden vállalata a maga módján elő­segítse az új feladatok teljesítését. Hozzászólásom­ban szeretném felhívni a minisztériumok vezetőit, hogy 'tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítsék elő a vállalatok munkáját és kezdeményezéseit. Meggyő­ződésem, hogy nehéziparunk dolgozói szívesen vál­lalják nemcsak a terv teljesítését, hanem túlteljesí­tését is. Tudják, hogy a kormányprogramul meg­valósításának feltétele az, hogy az ipar megfelel­jen azoknak a követelményeknek, amelyeket a mező­gazdaság fejlesztése, az életszínvonal gyors emel­kedése megkíván. Tudják, hogy minden gép, minden mázsa műtrágya, amit a mezőgazdaságnak adunk, emeli életszínvonalunkat. A magam tapasztalatai­ból is elmondhatom, hogy gépiparunk saját ügyének tekinti a mezőgazdaság fejlesztését és a lakosság közvetlen fogyasztásának kielégítését. Ezért a gép­ipari üzemek minden erővel azon vannak, hogy . olyan cikkeket is gyártsanak, amelyekkel eddig nem foglalkoztak. Büszkén hivatkozhatom a Rákosi Mátyás Müvek példájára, amelynek én is egyik dolgozója vagyok. A mi üzemünk elsőnek határozta el, hogy a szerszámgépek és más nehézipari be­rendezések gyártása mellett olyan cikkek gyártá­sát is megkezdi, amelyekre dolgozó parasztságunk­nak, a háziasszonyoknak van szükségük, és ame­ORSZAGGYÜLGSI ÉRTESÍTŐ évi január hó 22-én, pénteken. tíü lyekből iparunk eddig keveset, vagy talán semmit sem gyártott. A mi vállalatunk kerékpárgyárában például ötletbrigád alakult, amelynek javaslatai alapján már 34-féle háztartási és mezőgazdasági cikket, gyümölcsfák ápolásához alkalmas eszközö­ket, gyomirtókat, kenyérkosarakat, evőeszköztartó­kat stb. állítunk elő olyan anyagokból, amelyeket eddig ia martinkohóban beolvasztottunk, örömmel állapítom meg, hogy ez a kezdeményezés egyre inkább elterjed és segíti pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósítását. Ugy érzem, arról is beszélnem kell, hogy a termelési tervek mennyi­ségi teljesítése mellett nagyon fontos feladatunk a minőség megjavítása ikarékosság fokozása is. Az eddiginél is jobban kell megszerveznünk munkánkat, hogy olcsóbbá tegyük a termelést és hogy mindazt a lehetőséget kihasználjuk, ami ter­veink tartalékát jelenti. Én most egy hozzám közeleső területről, az anyagtakarékosságról szeretnék beszélni elsősor­ban, mert az a meggyőződésem, hogy üzemeink kezdeményezésére itt is nagy lehetőségek vannak. Közismert dolog például, hogy faanyagunkat túlsúlyban csak import útján tudjuk biztosítani. Ezért itt fokoznunk kell a takarékosságot. Meg­könnyíti a dolgunkat az, hogy a hulladék felhaszná­lásában elméletileg talán a legmegoldottabb a fa­hulladék felhasználása. Közel egy éve annak, hogy egyik újítónk olyan eljárást fedezett fel, amelyet talán más formában a nálunk fában gazdagabb népi demokráciák már bevezettek. Faforgácsból, fűrész­porból, sőt még a mezőgazdasági hulladékokból is, mint a .rizsszalmából, fát pótló anyagokat készít­hetünk, amelyek tulajdonságaikban felülmúlják a fát. A kísérletek azt mutatják, hogy ezekből az anya­gokból készíteni lehet épületelemeket, ajtókat, ab­lakkereteket és más egyebeket. Ez a műanyag szak. embereink véleménye szerint egyes helyeken fel­használható színes fémek pótlására is. Ez egyben arra is igazolásul szolgál, hogy maga a műanyag, ha nem is minden esetben jobb, de nem is rosszabb annál az anyagnál, amelyből származik, tehát nem jelent minőségi rontást. A hengerelt acélárukkkal való takarékosság ön­költségcsökkentésünknek és tervünk túlteljesítésé­nek egyik feltételé. Itt elsősorban a jobb anyag­kihozatalra kell törekedni. Az 1954. évi tervünk egyik alapja a tervszerű gyártás és a technológiai fegyelem szigorú betar­tása. A saját munkaterületemről tudom, hogy mi­lyen nagyok itt még a lehetőségek. Példának emlí­tem meg, hogy a technológiai fegyelem betartásá­val, például helyes tüzeléssel, az úgynevezett le­égési veszteség csökkentésével csak egy közép­méretű hengerműben évente többszáz vagon acél­lal adhatunk többet népgazdaságunknak, nem is szólva a tüzelőanyag nagyfokú megtakarításáról. Igen fontos és a technológiai fegyelemhez tartozó dolog, hogy hengerműveinkben ragaszkodjunk a méretek betartásához, mert így sok felesleges hul­ladékot kerülhetünk el. De ha már elkerülhetetlen is az, hogy hulladék keletkezzék, azt gazdaságo­san kell felhasználni és semmiesetre sem enged­hető meg, hogy mondjuk, olyan hulladék kerüljön beolvasztásra, amiből még akárcsak két-három darab patkót is készíthetünk. Hogy milyen egyszerű eszközökkel javíthatjuk 6 21

Next

/
Thumbnails
Contents