Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-4
.v.» Az országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 00 képpen. 1954-ben a kormány nagyméretű beruházásokkal, 'a termeléshez szükséges anyagok biztosításával és szakemberekkel spgíti elő az állami gazdaságok fejlődését. A gazdaságok vezetőin dolgozóin a sor, hogy jól használják íel a sokaléalú támogatást. Fontos, hogy jól előkészítsék ós időben megvalósítsák a beruházásokat, takarékoskodjanak az anyagokkai, ne úgy bánjanak az állami eszközökkel, mint a csákiszalmájával, ahogyan eddig tették sok gazdaságban. A tnaktorállomány jelentős nevelése f'gen nagy feladatokat ró a gépállomásokra i\ traktorok jó felhasználása terén» Időben kell gondoskodni a traktoristák kiképzéséről, részükre szálláshelyek építéséről, a javítóbázisok megfelelő kiszélesít röl. A terv szerint 1954-ben számos új, eddig nálunk még nem gyártott gépel (kapnak a gépállomások, például: cukorrépa kiszedő» gépel, függőki :1 tivátort, jár\yisilózót stb. Az 1954-re előirányzott célkitűzések megvalósításában fontos szerep vár a helyi tanácsokra. Legyenek i helyi tanácsok szervezői a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok nemes vetélkedésének M magasabb terméshozamokért; segítsék a város és a falu közötti árucseref:)rgalom kiszélesítését; támogassák g helyiipjár gyors fejlődéséit, elsősorban a helyi szükségletek kielégítése céljából; nyújtsanak támogatást a/ áll -inni gazdaságoknak és gépállomásoknak miinkaerőproblémáik megoldásában, különösen az állami gazdaságok és gépállomások' dolgozóinak lakással való ellátásában. Nagy feladata a tanácsoknak 1954-ben a nagyarányú lakásépítések lebonyolítása és a városokban a lakóházak karbantartásának lényeges meggyorsítása. \ mezőgazdasági termelés növelése érdekébe í hozott rendszabályok a városok ellátásának megjavítását fogják eredményezni. \ terv számol azzal, hogy a parasztság a kormány sokoldalú segítségére csökkentett beadási kötelezettségének példa mutató teljesítésével válaszol. 1954-ben, de különösen a következő években a növekvő termelésből több hús jut a lakosság ellátására, növekszik a főzelék, gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek piaci felhozatala. Így látja hiaszfliá/t a mezőgazdaság fejlesztésének a parasztságon (kívül la városi lakosság is, iaz ország minden dolgozója. Tisztelt Országgyűlés' \>. életszínvonal emelkedésének fontos mutatója a kiskereskedelmi forgalom növekedése. 1954-ben a kiskereskedelmi forgalom a terv szerint mintegy 20 százalékkal lesz magasabb a/ 1953. évinél. \ terv az alapvető élelmiszerekbői a lakosság zavartalan ellátását irányozza elő. Jelentősen nö-. < ksz.ik a hús- és zstrellátás. A városok élelmiszerekkel valT) ellátásában az eddigiekm nagyobb szerepet szán a kormány a parasztság közvetlen piaci áruértékesítésének. A piaci kapcsolatok k ; szék falu és a város között növeli a parasztság érdekeltségét a termelésben, mivel emeli a parasztság jövedelmét és egyben javíitja a i árosi lakosság élelmiszerekkel való ellátását. A mániszh számos intézkedést készít elő a (»anaszlság piaci áruértékésftési lehetőségeinek további megkönnyítésére. A ruházati cikkek forgalma az előzői évhez képest 25.1 százalékkal emelkedik. Valamennyi ruiiazali cikkből növekszik 1954-ben g lakosság el látása. Különösen jelentős 3 kiskereskedelmi forgalom tervezett emelkedése egyes olyan cikkekből, amelyekből 1953-ban hiány volt. Csizmából idén 2.5-szer annyit, nylon-harisnyából 3-szor ann!yi;t hozunk forgalomba mint az elmúlt esztendőben. A belkereskedelem 1954-ben jóval több bútort, edényi és egyéb háztartási és kultúrciikket hoz forgalomba, mint az elmúlt évben. A tervezett forgalom kerékpárból 45 százalékkal, kályhából 55 százalékkal, varrógépből 97 százalékkal, tűzhelyből • 47 százalékkal, edényáruból 64 százalékkal, háztartási porcelánból 55 százalékkal, rádióvevőkészülékből 43 százalékkal, bútorból 50 százalékkal. szegből 66 százalékkal nő A/ 1954. évi belkereskedelmi terv egyik jellegzetessége, hogy nagy mértékben növekszik a mezőgazdasági termelést elősegítő anyagok ós a termeléshez szükséges kisebb termelőeszközök forgalma. 1 Nagy mértékben növekszik az építőanyagok forgalma 1954-ben. Lehetőség lesz rá, hogy mlind a parasztság, mind pedig a városi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhassanak épitőr.nxagot családi házak és lakások építéséhez. Erré e célra a terv kedvezményes feltételek mellett hitelt is biztosít. Ezért a terv szerint téglából több mint négyszer annyit, cementből két és félszer anynyit, fenyőfűrésaáruból háromszor annyit hoznak forgalomba 1954-ben, mint 1953-ban. Ahhoz, hogy a megnövekedett forgalmat az állami és szövetkezeti kiskereskedelem le tudja bonyolítani és a kereskedelem dolgozói elnyerjék a vásárlók megelégedését, meg kell szüntetni munkájuk számos fogyatékosságát. Egyes, cikkekből néha azért van hiány, mert az illetékes kereskedelmi szervek későn rendelték meg azokat az iparnál. Ezért nem lehet pl. időnként kocsikienőcsöt kapni; így történhetett meg, hogy nyáron nem lehetett kielégítő mennyiségben befőttes üveget, télen pedig fiú télikabátot vásárolni. Hibák vannak a/ aruk területi elosztásában is. Következetesebben kell 'képviselniök a kereskedelmi szerveknek a fogyasztók érdekeit az iparra' szemben. Nagyobb keménységgel és találékonysággal kell harcolniok, hogy ne legyen egyetlen cikkben sem hiány. Állami és szövetkezeti kereskedelmünk egyetlen öntudatos dolgozója számára sem lehet közömbös, hogy valamely cikkből hiány van. Sok még a tennivaló a Vevőkkel szembeni udvariasság tekintetében is. A belkereskedelem dolgozói értek már el eredményeket ía lakosság áiaellatásának megjavítása terén. Munkájuk hiányossáígainak felszámolásával is a kormámypro gramm megvalósítását segítik elő. Az 1954. évi népgazdasági terv a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolataink további kiszélesítését irányozza elő. E kapcsolataink kiszélesítése egyben elősegíti, j hogy fokozottan fejlesszük a gazdasági adottságainknak megfelelő, számunkra kedvező mezőgazdasági ágakat és iparágakat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén különös jelentőségű a Szovjetunió és a demokratikus országok között kialakult műszaki és tudományos együttműködés. Különösen értékes az a segítség, amit ennek keretében a Szovjetunió nyújt számunkra. A baráti országokkal kötendő külkereskedelmi szerződések biztosítják iparunk és mezőgazdaságunk részére a
