Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

fll Az országgyűlés 4. ülése Í954. fontos nyersanyagok és gépek nagy részét. A terv 1954-re a kapitalista országok felé is a külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését irányozza elő. A külkereskedelmi terv (teljesítése elengedhetetlen feltétele <az életszínvonal emelésének. Minden lemaradás a kivitelben larna vezet, hogy az ipar és a lakosság későn viagy hiányosan ktap meg számára fontos árukat.. A külkereskedelmi Iterv végrehajtása komoly erőfeszítést igényel. Az .ipari, mezőgazdasági és külkereskedelmi szervek és vállailatdk vezetőinek fontos febadiata, hogy mindenképpen bizltosíítsák külkereskedelmi kötelezettségeinknek iaz előirt határidőben való teljesítését. Meg kell mondani, hogy ia kivitel terén mutatkozó hibák, elsősorban az exportra gyártó iparágak és nagyüzemek lemaradásai és egyes termékek gyenge minősége fékezik népgazdaságunk fejlődését és megkárosítják népünket. A közlekedés területén g teherszállítás árubnnakilométer teljesítménye 1954-ben 1953-hoz képest 2.1 százalékkal emelkedik. A vasúti teherszállítás 1.8 százalékkal, a tehenautófuv|aroz!ás 9.5 százalékkal növekszik. A terv a S2emélyszállítás 4.2 százalékos növekedésével számol. A terv előírja, hogy jelentősen meg kell javítani a városi közlekedést. Budapest közlekedésének megjavítására többek között 100 új trolibuszt és 200 új autóbuszt irányoz elő a terv. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi beruházási terv egyik fő jellemzője, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva, csökkenti a hosszú építési időtartamú, nagyméretű beruházásokra előirányzott összegeket és elsősorban a megkezdett beruházások befejezését irányozza elő. 1954-ben több nagy beruházásunk meghozza már első gyümölcseit. A már említett sztálinvárosi üzemeken kívül más ailkotásainik is termelni kezdenek: ia Sajómenti Vegyiművek megkezdik a mezőgazdaság számára a műtrágyatermelést, m Tiszjalöki Vízlépcső már 1954-ben mintegy 20.000 hold föld öntözését biztosítja. Megkezdi működését a Szolnoki Szalmaoellulóze-gyár. A villamosenergiiatermelés alapja is több területen bővül. l'Jj turbinákat helyeznek üzembe Kazincbarcikán, Inótán, Sztáiliinvárosban. A fogyasztási cikkeket előállító iparágakban is több gyár építése fejeződik be, így például az ózdi kenyérgyáré és a mátészalkai tejüzemé. A beruházási terv másik fő jellemzője, hogy 1954-ben nfagyarányú lakásépítéseket hajtunk végre A terv csupán állami költségen és állami támogatással megépítendő lakásokra 1.5 milliárd forintot irányoz elő, 45 százialékkal többet, mint 1953ban. Jelentős anyagi eszközöket biztosat ia terv a lakosság saját építkezéseire i.s. Emellett ia meglévő házak tatarozására, javítására, amelyeket az utóbbi években elhanyagoltunk, több mint 320 millió forintot irányoz elő a terv. Országunk fővárosában, Budapesten új városnegyed építkezése kezdődik még 1954-ben. A terv előirányozzia Budapest, Miskolc, Debrecen és egyéb városok vízellátásának megjavítását. Gondoskodik a kormány a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának megjavításáról is. Tíz. százalékkal nő a kórházi, klinikai ágyak száma, 9 százalékkal több lesz a területi óvodai férőhely. A terv különös súlyt helyez it egészségügyi beruházásokra, ezen belül az anyiaévi január hó 22-én, pénteken. 62 és csecsemővédelemre; a bölcsődei férőhelyek száma 48 százalékká

1 növekszik 1954-ben. Az iskolahálózat bővítése terén az általános iskolai oktatás fejlesztése a terv fő célkitűzése. Ezért 786 á'ltalános iskolai tanterem épül ebben az esztendőben. A népművelési célú beruházások a népkönyvtárak számának jelentős növelését, új kultúrotthoíiOk, mozik építését, továbbá a meglévő intézmények fejlesztését biztosítják. Az 1954. évi tervben a kormány nagy figyelmet fordít munkásosztályunk anyagi és kulturális szükségleteinek fokozott kielégítésére. Biztosítja a munkáosztály jövedelmének jelentős növekedését. A bányászatban 1953. december havában végrehajtott térrendezés bányászaink 1954. évi keresetét több mint 100 millió forinttal növeli. A terv előirányozza az egyes munkáskategóriák közötti nagyobb béraránytalanságok megszüntetését, a legalacsonyabb fizetésű munkások bérviszonyainak megjavítását. Jelentős összegeket ír elő a terv az idős munkások nyugellátásának megjavítására. A munkásosztály keresetét növeli a munka termelékenységének emelkedése, melyet gazdasági vezetőinknek nagy mértékben elő kell segíteniök. A munkásosztály munkaviszonyainak megjavítását segíti elő és a kormánynak a munkásokról való gondoskodását mutatja a munkavédelmi és szociáilis beruházások 45 százalékkal való növelése 1954-ben. ; Az 1954. évi terv végrehajtása értelmiségünk anyagi és kulturális ellátásának megjavításához is hozzájárul. A nagyobb mennyiségű mezőgazdasági és ipari termékek forgalombahozatala, a nagyarányú lakásépítés, az egészségügyi és kulturális ellátás színvonalának emelkedése, mindez értelmiségünk ellátását is megjavítja. Emellett egyes értelmiségi rétegek fizetésemelésben is részesülnek, így az orvosok, agronómusok, falusi tanítók. A terv számai megmutatják, hogy a pár a kormány ígéretéhez híven azon munkálkodik, hogy dolgozó népünk élete felvirágozzék. 1954-ben ezen az úton jelentős lépést teszünk előre. Világos azonban, hogy egy év alatt minden igényt nem 'lehet kielégíteni; a kormánynak számba kell vennie a tényleges lehetőségeket. Dolgozó népünk megérti annak v. közmondásnak igazságát, hogy »addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér«. A párt~"Központi Vezetősége és a kormány azonban számontartja a megoldandó feladatokat és ahogy az ország teher

1 bíróképessége megengedi, a következő esztendőkben meg is oldja azokat. Tisztelt Országgyűlés! Vannak, akik azt gondolják, hogy a kormányprogramm után már nem lesznek a tervek feszítettek, az évi tervet könnyűszerrel lehet majd megvalósítani. Valójában a ter\ ek reálisak, az iparosítás túlgyors ütemének megszüntetése nyugodtabb feltételeket teremt a terv végrehajtása számára. Senki se gondolja azonban, hogy az 1954. évi népgazdasági terv teljesítése könnyű és kényelmes feladat, hogy a terv megvalósítása nem követeli erőink teljes megfeszítését. A terv alapvető célkitűzése: a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelése megköveteli, hogy 1954-ben fordulatot érjünk el egész népgazdaságunkban, a termelés vezetésében, a munka szervezésében, a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésében. A fordulathoz szükséges volt a túl-