Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

543 Az országgyűlés 13. ülése 1954. évi szeptember hó 22-én, szerdán, 544 nagy körültekintéssel készített törvénytervezetet tovább javítva, hazánk dolgozó népének észrevételeit, javaslatait figyelembevéve készítse el és így kerüljön az országgyűlés elé. A minisztertanács által az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat — elfogadás esetén — hozzásegíti a tanácsokat ahhoz, hegy gyorsabban kiküszöböljék azokat a hibákat, amelyek munkájukban még előfordulnak, hogy még nagyobb eredménnyel és még odaadóbban képviseljék az államhatalmat, egész dolgozó népünk ügyét. A tanácsokról szóló törvényjavaslat figyelembe veszi az eddigi eredményeket és hiányosságokat, elősegíti, hogy még elevenebbé váljék a tanácsok kapcsolata a dolgozó tömegekkel. A személyszerinti jelölés és választás nagy kitüntetés és bizalom a jelöltek felé. Nem kétséges, hogy a megválasztásra kerülő tanácstagok a haza, a nép ügyét szolgálva, maradéktalanul eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek, segítik a párt és a kormány határozatainak végrehajtását és a helyi lehetőségek teljes felhasználásával előre fogják vinni városaink és falvaink felvirágoztatását, tovább erősítik hazánkban a nép államhatalmát. Ezért a törvényjavaslatot elfogadom (Taps.) ELNÖK: Erdei Ferenc igazságügyminiszter kíván szólni. ERDEI FERENC miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalása során többen méltatták már a törvényjavaslat előkészítését. Szólottak arról, hogy helyes és eredményes volt a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságának az a kezdeményezése, hogy a törvénytervezetet népünk leggszélesebb tömegei elé bocsátotta hozzászólásra, megvitatásra. A tervezethez valóban igen nagyszámú hozzászólás érkezett, s ezek során számos olyan módosítást hoztak javaslatba, amelyek alkotó módon fejlesztették, javították a törvénytervezetet és nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az országgyűlés olyan törvényt hozhasson, amely teljes mértékben megfelel népünk akaratának, népi demokráciánk szükségleteinek és megveti az alapját tanácsaink mind jobb és eredményes működésének. A törvénytervezet megvitatása olyan mértékű volt, amire még nem volt példa törvényhozásunk történetében. Nem kevesebb, mint 40 ezer különböző gyűlést, vitát tartottak az országban a törvénytervezet megtárgyalására, egyaránt nagy számban falvakban, városokban és üzemekben, és nem utolsó sorban egyetemeken, jogászi munkaközösségekben. Ezeken a gyűléseken, vitákon kereken háromnegyedmillió volt a résztvevők száma és a felszólalóké meghaladja a 80 ezret. E széleskörű megvitatás során több mint 12 ezer javaslatot vetettek fel, amelyeket jelentős részben beküldtek a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságához, a rádióhoz, az újságokhoz és egyéb központi szervekhez. Valóságos tömegmozgalom volt tehát a törvénytervezet megvitatása, s ez egyben a Hazafias Népfront megszületését és e legszélesebb tömegmozgalom első sikerét is jelenti. A hozzászólások arányain túlmenően érdemes arról is szólni, hogy nagy többségükben milyen irányúak, milyen jellegűek voltak a hozzászólások. A legelső, amit megállapíthatunk, az, hogy a hozzászólások alapjaiban és egészében szinte kivétel nélkül helyeselték a tervezetet és kifejezték az egyetértést magával a törvényjavaslattal is és azzal is, hogy ezt a kérdést a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottsága a legszélesebbkörű megvitatásra bocsátotta közre. A másik általános jellemvonása a hozzászólásoknak, hogy szinte kivétel nélkül megértették azt, ami új a törvényjavaslatban, ezt lelkesen üdvözölték és komoly igyekezetet fejtettek ki annak érdekében, hogy továbbfejlesszék, világosabbá tegyék a törvényjavaslat új tartalmát. Ilyen sokoldalú, gazdag és érdemben is figyelemre méltó hozzászólások természetesen köteleségünkké tették, hogy ezekkel a hozzászólásokkal, módosító javaslatokkal a legnagyobb lelkiismeretességgel foglalkozzunk és minden olyat, ami a törvény javítását, fejlesztését szolgálja, már az előkészítés során felhasználjunk. Éppen ezért a tanácsok munkájában dolgozó legjobb szakértők bevonásával, továbbá a jog- és államtudomány legkiválóbb képviselőivel együtt az összes beérkezett javaslatokat megvitattuk és a megfontolásra érdemes javaslatokat, mind a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottsága, mind a minisztertanács behatóan megtárgyalta. Ilyen előkészítés eredményeként született meg a javaslatnak az a szövege, amit most az országgyűlés tárgyal, s még ehhez a szöveghez is további hasznos és jó módosítások hangzottak el részint az országgyűlés jogi bizottságában, részint az országgyűlési tárgyalás során. Engedjék meg, hogy kiemeljem a módosító javaslatokból azokat a legfontosabbakat, ame~ lyek az előkészítés során felmerültek. Azokat is, amelyek nem fogadhatók el, és azokat is természetesen, amelyeket már az országgyűlési tárgyalás előtt felvettünk a tervezetbe, végXil azokat is, amelyeket az országgyűlési tárgyalás során indokolt elfogadnunk. Sokan azt kívánták, hogy a törvény kifejezetten szóljon a tanácstagok anyagi, büntetőjogi és fegyelmi felelősségéről. Azt a kívánságot, hogy fokozott megbecsülésben részesüljenek és egyúttal fokozott felelősséggel tartozzanak a tanácstagok, természetesen csak helyeselni lehet. Mégis nem lett volna helyes, ha a tanácstagok felelősségét a javasolt módon felvettük volna a tervezetbe, hiszen a tanácstagok választott személyek, akik nem állhatnak fegyelmi felelősség alatt, ellenben a választók megítélése alapján bármikor visszahívhatók. Ugyancsak nincs szükség külön büntetőjogi felelősség kimondására sem, mert az általános büntetőjogi szabályok szerint természetesen a tanácstag is felelős olyan esetben, ha törvénybe ütköző cselekményt követ el. Nyilvánvalóan ettől eltérő a helyzet a végrehajtóbizottsági tagoknál, helyesebben: az ő esetükben fokozottabban fennáll mind megbízatásuk megtisztelő jellege, mindpedig az a felelősség, amelylyel tartoznak. Természetesen ez a felelősség nem fegyelmi felelősség a választott végrehajtóbizottsági tagoknál, mert ez összeférhetetlen lenne a