Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-4
51 Az országgyűlés 4. ülése 19,54. évi január hó 22-én, pénteken. 52 Az országgyűlés Buchinger Manó és Józsa András képviselők emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hagy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1945. évi VIII. törvénycikk 77. §-ának rendelkezése értelmében a budapesti választókerületben az elhunyt Buchinger Mtanó helyére BOZSOKI FERENC, a pestmegyei választókerületben ;az elhunyt Józsa András he lyére MATUSEK TIVADAR és a Veszprém megyei választókerületben a lemondott Biber Imre helyére HORVÁTH NÁNDOR soronkövetkező pótképviselőt hívta be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik tez 1954. évi népgazdasági terv ismertetése. Szálai BéLa elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke kíván szólni. SZALAI BÉLA, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi népgiazdiaisági terv « Magyar Dolgozók Pántja Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain, valamint a kormányprogramul célkitűzésein alapul. E határozatok .a párt és a kormány gazdaságpolitikájának legfőbb célkitűzésévé a dolgozó nép életszínvonalának emelését tették. A dolgozó nép anyagi és kuílturállis ellátásának megjavítása megköveteli a munkásosztály, a parasztság és értelmiség, az egész magyar nép jövedelmének gyorsabb emelését, a lakásépítés fokozását, a munka- és egészségvédelmi, valamint szociális és kulturális intézmények fokozott fejlesztését, a dolgozó emberről való gondoskodás megjavíftását az élet minden területén. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és «a kormány az életszínvonal állandó emelkedésének biztosítására mindenekelőtt a lakosiság élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében a mezőgazdaság gyors fejlesztését jelölte meg legfőbb feladatul. A mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése a szocializmus építésének kulcskérdése ma Magyarországon. A párt határozatai és a kormány programmja előírják, hogy a mezőgazdaság fokozott fejlesztése, a dolgozó nép anyagi és kulturális ellátásának növelése érdekében népgazdaságunkban jelentős -ítcsoportosílásokat kell végrehajtani. Meg kell változtatni a nemzeti jövedelem elosztását: növelni kell a fogyasztási alapot és csökkenteni a beruházásokat. Meg kell változtatni a beruházásoknak az egyes népgazdasági ágak közötti elosztását: csökkenteni kell a nehézipari beruházásokat, lassítani kell ezzel az iparosítás ütemét és nagy mértékben növelni kell mindenekelőtt a mezőgazdasági beruházásokat. Iparunkat át kell állítani a mezőgazdasági fejlődés előmozdításához szükséges termékek fokozott j^vartására és közszükségleti cikkre nagyobb mértékű termelésére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai és a kormAriyprogramm megvalósítása érdekében a nriftis star'unies már az 1953. évi terveket számos területen módosította. }953 második felében felemelte a lakosság fogyasztásának előirányzatát. Ezzel összefüggésben közel 2 milliárd forinttal csökkentette az 1953. évi beruházási tervet és a felszabaduló anyagi eszközöket részben közszükségleti cikkek gyártására fordította. Csökkentette a nehézipari beruházásoklat és ugyanakkor emelte a mezőgazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar beruházásait, fokozta a lakásépítést és növelte a kulturális, munkavédelmi, szociális és egészségvédelmi beruházásokat. Ezen átcsoportosítás eredményeként megvátozotti a beruházások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a teljes beruházási keretből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások részesedése 6.1 százalékról 9.6 százalékra emelkedett. Még nagyobbak lettek volna az eredmények, lia a gazdasági vezetők valamennyien azonnal megértették volna a -beruházások átcsoportosításának jelentőségét és a bürokratikus huza-vona felszámolásával, határozott intézkedésekkel segítették volna a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. De egyes gazdasági vezetők nem helyeselitek a nehézipari beruházások csökkentését. Nem vették figyelembe, hogy az elmúlt években a fogyasztási cikkek termelése nálunk lassan fejlődött és ejrősen lemaradt a termelési eszközök termelésének rendkívül gyors növekedése mögött. Ezért a kialakult aránytalanságok megszüntetése érdekében átmené*ti 1 eg teljesen helyes és szükségszerű a fogyasztási oikkek termelésének a termelési eszközök termelésénél lényegesen gyorsabb ütemű nöVelése. A.múlt év július és augusztus havábanta minisztertanács az ipari termelés tervét is felülvizsgálta és több túlfeszített termelési előirányzatot csökkentett. Ezzel az ipar termelési terve reálissá vált. Ennek megfelelően a szocialista ipar termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette. Az «pari termelés 1953-ban 118 százalékkal haladta meg az 1952. évit. Az ipar több fogyasztási cikket (termelt, mint amennyit a terv számára eredetileg előírt. Ai gyáripar azonban egyes fontos mezőgazdasági termelési eszközökben, valamint fogyasztási cikkekben nem teljesítette az 1953. évi tervét; például nitrogén-műtrágyában, csizmában, munkaruhában lemaradás volt. Szénbányászatunk 1953-ban 200.000 tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknakA Párt Központi Vezetősége és a kormány határozatainak eredményeként 1953. év második felében jelentősen megnövekedett a dolgozók jövedelme. Közismert tény, hogy az árleszállítások, a békekölcsön alacsonyabb összegben való kibocsátása, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott számos intézkedés és egyéb rendelkezések a dolgozók jövedelmét 1953-ban mintegy 4.5 milliárd forinttal növelték. A kormány intézkedéseivel és a jó mezőgazdasági terméssel összefüggésben la belkereskedelem áruforgalma 1953. második felében mintegy 27 százalékkal (növekedett az első félévihez képest. Az áruellátás javult városban 1 , és falun egyaránt. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az árualap növekedése mellett számos cikkben ma is még hiány van. Még nem kielégítő számos árucikk választéka és minősége. Az elmondottakból megállapítható, hogy a kormány gazdasági programmjának végrehajtása terén 1953-ban megtettük az első lépéseket, de népgazdaságunknak az új célkitűzések megvalósítására való átállítása részben még 1954-ben történik meg. A népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozza elő: A nemzeti jövedelemből a fogyasztási alap ré-
