Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

51ß Az országgyűlés 12. ülése 1954. ELNÖK: Szólásra következik Fodor Imre képviselőtársunk. FODOR IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Néhány hét múlva lesz négy éve, hogy dolgozó népünk megválasztotta az államhatalom helyi szerveit, a tanácsokat. Nagy fejlődést jelentett népi demokratikus államunkban, hogy az államhatalom, az államigazgatás munkájába a dolgozók millióit tevékenyen bekapcsoltuk. A tanácsoknak 1950 óta — mint tudjuk — erejük megfeszítésére volt szükségük, hogy betöltsék a rájuk háruló gazdasági szervező feladatokat. A tanácsok elkövetett hibák mellett is igen komoly eredményeket értek el. Különösen jelentősek az eredmények, ha figyelembevesszük, hogy a tanácsok megalakulása idején a mezőgazdaságban társas szövetkezeti gazdálkodásban a dolgozók az ország szántóterületének mindössze 6—7 százalékát művelték, ma pedig a szántóterületnek közel egyharmadán folytatunk termelőszövetkezeti tár•íasgazdálkodást. A Magyar Dolgozók Pártja múlt évi júniusi 6a októberi határozata, majd a párt kongreszafcusa, rendkívül nagy segítséget adott a tanácsok munkájának továbbfejlesztésére, a hibák k i k ü szöbölésére. Ez a törvényjavaslat a kongresszus határozatában megállapított irányelvek alapján igen nagy gonddal foglalja össze a tanácsok feladatait. En. mint megyei főagronómus, a tanácsok gazdasági szervező feladatai közül elsősorban a mezőgazdasági problémákhoz kívánok hozzászólni. Örömmel üdvözlöm a törvényjavaslat hatoriik szakaszában foglaltakat, amelyben a tanácsok gazdasági feladatai világosan és részletesebben vannak szabályozva, mint az első törvényben. A törvényjavaslat szövege kimondja, hogy a tanács irányítja a helyi mezőgazdasági termelést, elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelőszövetkezeti mozgalmát, a szövetkezetek megszilárdítását és fejlesztését. A törvényjavaslat ezzel nagy segítséget ad a tanácsaink előtt álló mezőgazdasági feladatok ellátásához. Komoly segítséget jelent az is. hogy részletesen meghatározza a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való részvételének módját. Néhány szóval szeretném ismertetni, hogy Veszprém megyében a tömegkapcsolatok megjavítása terén eddig, milyen eredményeket értünk el. Megállapíthatjuk, hogy az ezév tavaszán létrehozott termelési bizottságok a községi tanácsok munkájához eredményesen járultak hozzá, elősegítették a vetéstervek határidőre való teljesítését, s ezen túlmenően népszerűsítették a fejlett agro- és zootechnikai módszereket is. Sármellék, Lázi, Takácsi és lehetne még tovább sorolni azokat a községeket, amelyekben a termelési bizottságok munkájának eredményeként a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok élen járnak a termelésben és az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Termelési bizottságaink eredménye az is. hogy Sóly és Vilonya községekben bevezették a legelők öntözését, és ezzel egész éven át biztosítják a legeltetést vagy a zirci termelési bizottság javaslata, hogy a járás főleg burgonyatermelésre évi szeptember hő 21-én, kedden. 516 rendezkedjék be. A termelési bizottságok nagy i je abban van, hogy tagjai a legeredményesebben dolgozó parasztokból, illetve a legjobb termelőszövetkezetek tagjaiból kerülnek ki. Ilyen termelőszövetkezeti tag például Csornai Károly, a nagyalásonyi »Táncsics« termelőszövetkezet elnöke, aki a termelőszövetkezet helyes irányításával elérte a tavalyi évben a katasztrális holdankénti 150 mázsás burgonyatermést, vagy Tarsoly Gábor, a nemesvámosi »Petőfi« tsz. elnöke, aki 20 százalékkal magasabb termést ért el a termelőszövetkezetben", mint a község dolgozó parasztjai. A dolgozó parasztok közül megemlítem Ambrosz Mihály porvai termelési bizottsági tagot, aki 216 mázsás katasztrális holdankénti burgonyatermést ért el, vagy Vigánti József badacsonytördemici dolgozó parasztot, aki holdanként 30 hektoliter bort termelt, és Gregosics Gábor lázi lakost, akinek 300 mázsás holdankénti cukorrépa termése volt. A felsoroltakat kormányunk mintagazda jelvénnyel tüntette ki. Megyénkben az előbb említettekhez hanlőan élenjáró dolgozó parasztokat szép számmal találunk és szükséges, hogy az újonnan megválasztandó tanácsok fokozottabban támaszkodjanak a jövőben ezekre. A mezőgazdasági állandó bizottságok és termelési* bizottságok jó i el világosító munkájának köszönheti elsősorban, hogy a műtrágya használatát megyénkben 1954ben a megelőző évinek háromszorosára emeltük. Az idén megyénkben 21.000 katasztrális holddal nagyobb területet istállótrágyáztak meg, mint 1953-ban. Ezek a számok is a termelőszövetkezetek tagjainak és dolgozó parasztságunknak megnövekedett termelési kedvét mutatják, es bizonyítják, hogy az állandó bizottságok és a termelési bizottságok munkájának további megjavításával eredményeinket folyamatosan növelni tudjuk megyénk területén is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat után ideiglenes bizottságokat alakítottunk, a járási és megyei tanácsoknál pedig szakbizottságokat. Ezek a megye legjobb kembereiből álló ideiglenes bizottságok kidolgozták a megye és járások mezőgazdasági fejlesztési tervét. A termelési bizottságoknak szőlő- és ^yümölcstermelési szakbizottsága fejlesztési tervébe felvette faiskolák és szőlőoltvány-telepek sürgős létrehozását. Megyénk szőlőterületén Mgyanis 27 millió tőke hiányzik, amelynek pótlása 13 millió liter bor termelését eredményezné. 20 forintos literenkénti borárat alapulvéve a megye részére ez 260 millió forint jövedelmet jelenetene. Megyénkben, ahol a világhírű badacsonyi, somlói és balatonfüredi borok teremnek, a három rész környékén körülbelül 3000 katasztrális hold szőlőterületet.lehetne telepíteni. Ez 4.5 millió liter bort jelentene 90 millió forint értékben. A hasznosítható földterület egy része állami tartalékterület, amely megfelelően fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása mellett igen alkalmas szőlőtermelésre. A termelési bizottságok szőlő- és gyümölcstermelési albizottsága foglalkozik az Akaii község—Tapolca között elterülő körülbelül 3000 katasztrális hold szántóföldi mű-