Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

517 Az országgyűlés 12. ülése 1954. evi szeptember hó 21-én, kedden. 518 velésre alkalmatlan területnek mandulával való betelepítésével, amely mint exportcikk is igen nagy értéket jelent. Ezt be kellene illeszteni az ország fásítási tervébe. A szakbizottságok különösen értékes munkát végeztek a növény- és gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében. A baj csak ott van, hogy a tanácsok ideiglenes bizottságai által kidolgozott és a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya által összesített terveket a földmüvelésügyi minisztérium későn vizsgálta felül és észrevételeit nem közölte idejében. A helyi tanácsok végrehajtóbizottságai sem tulajdonítottak megfelelő jelentőséget ezeknek a helyi terveknek. így azután ezek az értékes tervek, javaslatok, nagyrészt papíron maradtak és a mezőgazdasági termelés 1955. évi terveinek kidolgozásakor sem tudnak tanácsaink bátran támaszkodni a helyi fejlesztési tervekre. Nagy lendületet adtak állandó bizottságaink és termelési bizottságaink munkájának a kormányprogamm utáni helyes gazdasági intézkedések. A többéves begyűjtési rendszer kedvezményeit általában eredményesen használták fel tanácsaink állandó bizottságai új szőlőterületek telepítésének és egyes leromlott szőlőterületek felújításának előmozdítására. Megyénk dolgozó parasztságának megnövekedett termelési kedvét bizonyítja az is, hogy megyénk 35.000 hold tartalékterületéből tavaly 3000 hold parlagon volt, most megy énk ben minden tartalékterületet hasznosítani tudtunk. Volt olyan községünk, ahol kétszerannyi tartalékterületet igényelt dolgozó parasztságunk, mint amennyi a községben rendelkezésre állt. Az állandó bizottságok munkájának további megjavítása szempontjából igen nagyjelentőségűnek tartom, hogy az új tanácstörvény javaslata világosan meghatározza az állandó bizottságoknak a tanácshoz, a végrehajtó bizottsághoz, valamint a végrehajtó bizottság osztályaihoz, igazgatóságaihoz való viszonyát. Helyesnek tartanám azonban, ha a törvényjavaslat helyes irányelveit figyelembevéve, a termelési bizottságok munkájának további megjavítása érdekében a tanácsnak és a mezőgazdasági állandó bizottságnak a termelési bizottságokhoz való viszonyát és kapcsolatát a törvény végrehajtási utasítása szabályozná, Foglalkozni kívánok még a tanácstörvény ama szakaszának jelentőségével, amely a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveivel foglalkozik. A mezőgazdaság számára rendkívül nagy jelentőségű, hogy a törvényjavaslat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveit — köztük a mezőgazdasági igazgatóságokat és járási osztályokat — önálló rendelkezési, irányítási és hatósági jogkörrel ruházza fel. A törvényjavaslatnak ez a szakasza módot és lehetőséget nyújt arra, hogy az osztályok önállóságának hiányosságából fakadó eddigi hibákat meg lehessen szüntetni. A törvényjavaslat elősegíti egyben a szakigazgatási szervek munkájában még megmutatkozó bürokratikus módszerek elleni harcot is. A bürokratikus munkamódszerek, amelyek a szakigazgatási szervek működését jellemezték, igen sokszor jogos bírálatot váltottak ki a dolgozók részéről a tanács munkájával szemben. Csak néhány olyan bürokratikus intézkedést kívánok a tisztelt Országgyűlés előtt megemlíteni, amely nagyban hátráltatta a tanácsok munkáját. Például a szőlőkivágási és újratelepítési engedélyeket a dolgozó parasztoknak a községi tanács végrehajtó bizottságától kellett kérniök, de a községi tanács végrehajtó bizottságának nem volt joga az engedélyeket kiadni. Fel kellett küldeni a kérelmeket a járási tanács végrehajtó bizottságához véleményezés végett. A járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya továbbterjesztette azokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához. A megyei mezőgazdasági osztálynak nem volt módjában a kérelmek jogosságát a helyszínen elbírálni, a felterjesztett jelentések és vélemények alapján az íróasztal mellől engedélyezte tehát a szőlők újratelepítését, vagy felújítását, Az engedélyt kiküldte a járási mezőgazdasági osztálynak, majd a járási mezőgazdasági osztály továbbította a községi tanács végrehajtó bizottságához. Az ilyen engedélyek kiállításával kapcsolatos irodai munka teljesen lefoglalta a megyei mezőgazdasági osztály egy szőlészeti agronómusának a munkaidejét, így ez a szakember semilyen gyakorlati segítséget nem tudott adni a szőlőtermelő termelőszövetkezeteknek és dolgozó parasztoknak, sőt még a területet sem tudta kellően megismerni. Hasonló bürokratikus huza-vonával járt a felvásárolt istállótrágya elszállításának engedélyezése is. Ha a szőlőtermeléssel foglalkozó dolgozó paraszt távolabbi községben vásárolt trágyát, azt csak a megyei főagronómus engedélyével szállíthatta el vasúton rendeltetési helyére. Szerencsére ezeket a rendelkezéseket ez év tavaszán a megyei főagronómusok hatásköréből átadták a községi tanácsok végrehajtóbizottságainak hatáskörébe. Nagyjelentőségűnek tartom a törvényjavaslat 53. szakaszának harmadik bekezdését is, amely kimondja, hogy a szakigazgatási szerv működésének eredményességéért a végrehajtó bizottság és a felsőbb szakigazgatási szervek, legfelső fokon a miniszterek, egyaránt felelősek. Ez a rendelkezés fokozottabban érdekeltté teszi a minisztériumokat a többi között abban is, hogy a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szerveinek vezetésére minél alkalmasabb és felkészültebb káderekről gondoskodjanak. Az új tanácstörvény végrehajtása nagy feladatok elé állítja a helyi tanácsokat. Megadja a lehetőséget a munka megjavítására és most már a tanácsokon múlik, hogy a számukra biztosított jogokkal hogyan élnek és miképpen teljesítik a rájuk váró kötelezettségeket. Ahhoz, hogy a tanácsok és hivatali szerveik megfelelő eredményt érjenek el, feltétlenül szükséges, hogy a tanácsokon kívül a minisztériumok, országos hatáskörű szervek a tanácsok munkájához helyes irányítást és tényleges segítséget jelentő ellenőrzést nyújtsanak. A törvényjavaslatot magam és a dolgozó parasztság nevében örömmel elfogadom. (Taps.)