Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-12
5] I Az orszácigyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 512 lakosság áruellátásának biztosítása. Mégis szinte állandó panasz rájuk, hogy olyan közszükségleti cikkekből sem biztosítják a zökkenőmentes ellátást, amelyek kellő mennyiségben állnak rendelkezésükre. A hiba éppen csak az, hogy azok beszerzéséről időben nem gondoskodtak. E súlyos hibákat és mulasztásokat helyi tanácsaink látják, azok kiküszöböléséhez azonban megfelelő hatáskör és eszköz nem áll rendelkezésükre. Hasonló a helyzet azzal a tíz különféle kereskedelmi rendszerrel is, amelyek közvetlenül minisztériumi irányítás alatt működnek, többségükben az ipari központokban és a balatonparti üdülőhelyeinken. Ennek káros hatása nemcsak az ellátottságban mutatkozik meg, hanem nemzetgazdasági szempontból is káros és feless kiadásokat jelent. Például, amíg a balatonfüredi tanácsi vállalatokat a megyénkben levő, nagy kapacitással rendelkező Pápai Húsárugyár látja el — amely egvébként Budapestre is szállít —. addig a szomszédságban lévő, minisztériumi irányítás alatt működő vállalatok húsáru-ellátásukat teherautószállítmányokkal Budapestről kapják. Az ilyen rendszerű irányítás következménye •\y, is. hogy a Balaton-parton üdülő dolgozók kö?ül kevésnek van szerencséje balatoni fogast, vagy süllőt fogyasztania, mert a vállalatok a helyszínen minisztériumi engedéllyel szerezhetik be a halat. Viszont a Budapestről küldött ba'atoni halszállítmány nem elégíti ki a szükségleteket. Talán éppen ezért alakítja át a belkereskedelmi minisztérium nagy előszeretettel a mű*em'ékjellegű, hagyományokkal rendelkező balatoni halászcsárdákat, neonfényes, zenés eszpreszs/ókká. De nem mentes az ilyen hibáktól a megyei tanács sem. A keszthelyi dolgozók a városi tanácson keresztül halüzlet Létesítését kérték kereskedelmi osztályunktól, ahonnan azt a választ kapták, hogy halszükségletüket horgászással, vagy horgászoktól való beszerzéssel biztosítsák. A keszthelyi dolgozóknak persze erre a válaszra volt a jogos különvéleményük. Az elmúlt hónapokban a kereskedelem területén is bővült a tanácsok hatásköre, s ez jelentős lépés azon az úton, amelyen haladva a most elfogadásra kerülő tanácstörvény pontos irányelveket szab meg a tanácsok és az alájuk tartozó szervek kapcsolatára vonatkozóan és ezáltal fokozottabb mértékben teszi lehetővé, a tanácsok saját területük igazi gazdáivá nek. Az a mélyreható értékelés, amellyel pártunk III. kongresszusa a marxi-lenini elvek fényénél a négv év tapasztalatai nvomán elemezte tanácsaink működését és megszabta a továbbfejlődés irányvonalát, a Hazafias Népfront OrEllőkészítő Bizottsága részéről az ország elé bocsátott új tanácstörvénytervezetben hozta meg eddig jelentős gyakorlati gyümölcsét. Az országgyűlés előtt levő, vitára bocsátott törvénytervezetet Veszprém megye lakosságának legszélesebb tömegei tanulmányozták. A dolgozók észrevétele'kkel. javaslataikkal kifejezésre juttatták a tanácsok iránti érdeklődésüket és tevőlegesen is bekapcsolódtak a törvény előkészítésébe. Ennek alapján engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy néhány módosító javaslatot tegyek a törvényjavaslat szövegéhez. A törvényi avaslat 14. paragrafusának első bekezdése a következő: »A tanács ülését a végrehajtó bizottság elnöke vezeti. A tanácsülés, megnyitása után a jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot jelöl ki.« Ehelyett javaslom a következő szöveget: »14. § (1) A tanács üléséi a tanácstagok közül a tanács által esetenként választott elnök vezeti.« A második bekezdés a következő: »A tanácsülés akkor határozatképes, ha az ülésen a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. Ellenkező esetben nyolc napon belül ismét össze kell hívni a tanácsülést.« Ehelyett a szöveg helyett javaslom: »(2) A tanácsülés akkor határozatképes, ha az ülésen a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. Ellenkező esetben nyol<napnál nem későbbi időpontra a tanácsülést ismét össze kell hívni.*" A harmadik bekezdés a következőket mondja: »A tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében a z elnök szavazata dönt.« Helyette javaslom a'következő szöveget : »(3) A tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az ülés elnökének a szavazata dönt.« A 16. paragrafus második bekezdés első mondatának ez a szövege: »A jegyzőkönyvet a végrehajtó bizottság elnöke és titkára, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag írja alá.« Helyette javaslom a következőt: »(2) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelöli két tanácstag írja alá.« Kérem az igen tisztelt Országgyűlést, hogy javaslataimat szíveskediék elfogadni. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet Veszprém megyében lefolyt széleskörű vitáján megnyilvánult közhangulat nyomán felhatalmazva érzem magamat arra, hogy a megye dolgozói nevében is nyilatkozzam akkor, amidőn a tanácstörvényjavaslatot, alkalmasnak találom arra, hogy már az új elvek szerint megválasztandó tanácsaink annak alapján tovább fejlődjenek és a maguk területén még eredményesebben építsék a győzelmes szocializmust. Ezért a törvényi avaslatot örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szót kért Wirth Ádám kéoviselőtársunk. Wirth Ádám képviselőtársunknak a szót megadom. WIRTH Á DÁ M: Tisztelt Országgyűlés! Előttem szóló képviselőtársaim több oldalról már rá mutattak ennek a törvényjavaslatnak rendkívüli történelmi jelentőségére, én mégis szükségesnek érzem, hogy a magam nevében és választóim nevében pár szót szóljak ehhez a törvényi ivaslathoz. Büszke érzés tölt el elsősorban, amikor,
