Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

467 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 468 tül lehet végrehajtani azokat a feladatokat, amelyek fejlődésünk új szakaszában a lakosság életszínvonalának emelése, szükségleteinek fokozottabb kielégítése tekintetében a tanácsokra hárulnak. A végrehajtó bizottság tevékenységét — a kollektív vezetés elve alapján — testületileg folytatja, nyilvánvaló tehát, hogy a végrehajtó bizottság működéséért azok tagjai — a kettős alárendeltség elveinek megfelelően — mind az őket-megválasztó tanács, mind a minisztertanács irányában egyetemlegesen felelősek. Az egyetemleges felelősség mellett azonban nem hanyagolható el az egyéni felelősség, amit a javaslat összhangba is hoz, amikor kimondja, hogy a végrehajtó bizottság működéséért annak tagjai testületileg és egyénileg felelősek. Fejlődés jogalkotásunkban a végrehajtó bizottság elnöke munkakörének, feladatának meghatározása. A tanácsok vezetőinek, elsősorban a végrehajtó bizottságok elnökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcsolatot kell teremteniük a lakossággal és ezt biztosítaniuk kell a tanácsok egész szervezetében. Állandó figyelemmel kell kísérniök, milyen visszhangra találnak a kormány intézkedései, hogyan fogadják azokat a dolgozók, miket helyeselnek, vagy kifogásolnak. Ezekét az észrevételeket felsőbb szervekhez kell továbbítaniok. Csak a lakossággal való állandó kapcsolaton keresztül megnyilvánuló bírálat az a tényező, amelynek segítségével a végrehajtó bizottság feTadatát jól tudja megoldani; csak szorrs kapcsolat mellett tudja munkájával, intézkedéseivel napról napra megnyerni a lakosság bizalmát. Ezért mondja ki a javaslat, hogy a végrehajtó bizottság elnöke és tagjai meghatározott időoontban és helyen fogadóórát kötelesek tartani. A szakigazgatás fontosságának megfelelően foglalkozik a javaslat ennek szerveivel, a szakigazgatás dolgozóinak jogállásával, feladataival. A tanácsszervezet egységének biztosítása érdekében rendezni kellett a tanácsok végrehajtó bizottsága osztályainak, igazgatóságainak helyzetét, a végrehajtó bizottsághoz és a szakminisztériumhoz való viszonyát. A tanács és a végrehajtó bizottság felelős azért, 'hogy területén az áPami^azpatás feladatait hogyan oldják meg. A tan ácsapparátus osztályai nemcsak a felsőbb irányító szerveknek, a minisztériumoknak helyi szervei, hanem szakigazgatási szervei a végrehajtó bizottságnak is. Az osztály ilyen módon kettős alárendeltségben áll. A kettős alárendeltség biztosítia egyrészt a dolgozók által válasz-' tott helyi államhatalmi szervek irányításának érvényesülését, másrészt az országos jelentőségű fe

1 adatok megoldásához az államigazgatás egységét. A javaslat megállapítja az osztályok önállóságát és azok egyszemélyi felelősségét. Ok felelnek az államigazgatási feladatok megoldásáért mind a szakminiszter, mind a végrehajtó bizottság irányában. Természetesen a felelősségnek megfelelően a szakigazgatás egyes ágazatainak vezetői nagyobb önállóságot is kapnak: ki-, nevezik az alájuk tartozó dolgozókat, az. intézmények, intezetek és vállalatok vezetőit, valamint fegyelmi jogkört gyakorolnak az általuk kinevezett dolgozók felett. Az 1950. évi I. törvény nem rendezte a tanács kapcsolatát, viszonyát az alá nem tartozó szervekkel. Ez sok nehézséget okozott a helyi feladatok ellátásában. A törvényjavaslat kimondja, hogy a tanács és a végrehajtó bizottság működési területén — a fegyveres testületeket kivéve — valamennyi állami szerv tevékenységét figyelemmel kíséri — a dolgozók érdekében hozott olyan szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartása szempontjából —, amelyekkel kapcsolatban nincs hatósági jogköre. A tanács a terület gazdája. Ez kifejezésre •jut abban is, hogy az új szabályozás szerint a közbiztonság előmozdítása érdekében a rendőrségi szervek kötelesek a tanács és a végrehajtó bizottság ülésén a közbiztonság helyzetéről beszámolni. Tisztelt Országgyűlés! A jogi bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi állapottal szemben helyesen emeli ki Budapestpék,, mint fővárosnak szerepét. Annak érdekében, hpgy Budapest fővárosnak ez a megkülönböztetett iellege még inkább kifejezésre jusson. a bizottság javasolj;) az országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot új, 65. §-al egészítse ki. A javasolt szakasza törvény végrehajtása során kötelességévé teszi az illetékes szerveknek, hogy a főváros jellegéből folyó követelményeket vegyék tekintetbe. A javasolt új szakasz szövege a kövtkező: »65. §. Budapest főváros tekintetéin n a törvény végrehajtása során szervezeti és hatásköri vonatkozásban, valamint a gazdasági terv és költségvetés megállapításakor figyelembe keU venni azokat a követelményeket, amelyek a főváros jellegéből folynak.-« Fnnek következtében a törvényjavaslat 65. és «6. § a lesz a 66. és 67. §. Elénk vitára adott alkalmat a jogi bizottságban a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a törvény később meghatározandó időpontban lén hatályba. Bár a jogi bizottság tisztában volt azzal, hogy a törvény hatálybalépéséhez különböző szervezeti intézkedések megtételére és végrehajtási jogszabályok kidolasára van szükség, mégis elvi okokból szükségednek tartja, hogy a tanácsrendszer alapelveit kifejező, alapvető jellegű jogszabályunk hatálybalépése ne maradjon későbbi időpontra. Különösen indokolt, hogy a tanácsaink súlyát és jelentőségét kifejező rendelkezések mielőbb érvénvés gyakorlattá váljanak. Ezért a jogi bizottság javasolja, hogy a törvényjavaslatnak az előbb említett új 65. §. beiktatása után 67. §-ként szereplő szakasza rendelje el a törvénynek a kihirdetés napján való hatályba lépését, utalva egyben arra, hogy a végrehajtás érdekében még több jogszabály kibocsátása szükséges. \ jogi bizottság ezért a jelenlegi 67. §. lyetl a következő szöveget fogadta el és javasolja ;r/, országgyűlésnek el fogadásra: »67. §. (1) Ez a törvény az 1954. évi ptember hóban, kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról és a végrehajtáshoz szükséges jogszabályok kibocsátásáról