Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

4tt.f» Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 470 a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács gondoskodik. (2) E törvény hatálybalépésével a helyi tanácsokról szóló 1950 :

1. törvény hatályát veszti.« Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok kifejezői népünk erkölcsi, politikai egységének, szilárd • békeakaratának, szocialista építésünk szervezésének és védelmének. Új tanácstörvényünk megalkotása nagy lépést jelent előre szocialista államéletünk fejlődése terén. Az új tanácstörvény megalkotásával országgyűlésünk olyan jogszabályt hoz létre, amely Alkotmányunk • rendelkezései alapján tovább erősíti népi demokratfkus államunkat. Jogalkotásunknak ez az új műve méltán gazdagítja azokat az eredményeket, amelyeket országgyűlésünk eddig elért. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási szerveknek, a HazafiasNépfrontra támaszkodva tovább kell fejlesztenek népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott tanácstörvény-javaslat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a tanácsokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Apró Antal, a minisztertanács' elnökhelyettese kíván szólni. APRÓ ANTAL, a minisztertanács elnökhelyettese: Tisztplt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! A közelmúltban országunk életében két nagyjelentőségű belpolitikai kérdés került előtérbe: az egyik a Hazafias Néphont megalakítása, amellyel tovább akarjuk szélesíteni népi demokratikus államunk alapjait, szorosabbra fűzni a hazafias erők összefogását; a másik az országgyűlés mostani ülésszakán megalkotásra kerülő új tanácstörvény és választási törvény, amelynek alapiánnovember végén megtartjuk a tanácsválasztásokat. Mindkét belpolitikai cél megvalósítása természetesen szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel, a béke megszilárdításának feladataival, gazdaságpolitikánkkal, az ország előtt álló • egyéb feladatokkal és mindenekélőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésével, amely a dolgozó nép jóléte alakulásának az alapja. A békeszerető magyar nép, a világ valamenynyi békéért harcoló népével együtt, örül azoknak a nagy sikereknek, amelyeket az emberiség a béke megvédése, a nemzetközi együttműködés és a vitás nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való rendezésében elért. Tudatában vagyunk annak, hogy békés éoítőmunkánkat, hazánk további felvirágoztatását csak úgy tudjuk sikeresen folytatni, ha mi is mindent megteszünk a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, a tartós békéért. < A genfj tárgyalások sikere és az indokínai béke helyreállítása minden jőszándékú ember előtt világossá tette, hogy igenis van mód, van lehetőség a békés megegyezésre, a vitás kérdéseknek tárgyalások útián való rendezésére. A béke erőinek jelentős sikere a Kínai Népköztársaság nagyhatalmi jelentőségének általános elismerése. Az a felismerés, hogy a nagy kínai népet — a genfi értekezlet tanulsága szerint •— be kell vonni minden nagyfontosságú nemzetközi kérdés tárgyalásába, azt mutatja, hogy a kapitalista országok politikai vezetői közül is mind többen ismerik fel a realitásokat, a békés együttélés szükségességét. Ezt bizonyítja az India és Kína közötti barátsági és megnemtámadási megállapodás', az angol-kínai kapcsolatok további javulása. A magyar nép örömmel üdvözli a szabadságszerető, hős francia nép bátor kiállását, a francia nemzetgyűlés nagy többségének határozatát, az úgynevezett »európai védelmi közösség« visszautasítását, amivel megakadályozta, hogy Franciaországot, a francia népet — amely sok áldozatot hozott a szabadságért — a német militarizmus, az amerikai imperializmus, az amerikai politika jármába fogják. (Nagy taps.) Az úgynevezett »erőpolitikának« válságát mutatja az a tény is, hogyJndia, Indonézia és Ceylon elutasította a délkeletázsiai védelmi szövetségben való részvételt. A genfi egyezmény megkötése és az »európai védelmi közösség« kudarca után mind élesebben nyilvánul meg az amerikai agresszív politika válsága. Ugyanakkor mindjobban izmosodik, erősödik a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor, amely rendkívüli sikereket ért el az utóbbi időben a nemzetközi feszültség enyhítése terén, s a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó országok békés együttműködésének megjavítása terén. Amikor nagy megelégedéssel vesszük tudomásul a béketábor megnövekedett erejének nagy sikereit. ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az agresszív körök nem mondanak le könnyen további támadó szándékaikról, a harmadik világháború előkészítését célzó bűnös terveikről. A békeszerető magyar nép ebben a nemzetközi helyzetben, kötelességének tartja még elszántabban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván résztvenni az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében is. A Magyar Népköztársaság kormánya a nép kívánságának adott kiísjezést akkor,,amikor most beadvánnyal fordult az ENSZ közgyűléséhez, hogy a tagok sorába Magyarországot is yék fel, hogy hazánk is elfoglalhassa az őt megillető helye! az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Nézzük meg tisztelt Országgyűlés, hogy a párt júniusi határé a kormányprogram éta hogyan fejlődik népgazdaságunk, mit bizonyít a gyakorlat az életszínvonal emelésére, az ipar átállítására, a mezőga; őre, az áruforgalom növelésére az elmúlt egy évben tett intézkedéseinkkel kapcsolatban. Köztudomású, hogy a párt és a kormány júniusi határozata és az új kormányprogram óta az életszínvonal emelésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására, a dolgozó parasztságnak a termelésben való személyes érdekeltségének növelésére, a nyugdíjak rendezésére számos nagyjelentőségű bérügyi és árleszállítási intézkedést tettünk folyamatba. Június óta 1.600.000 dolgozót érintő bén lési intézkedést hajtottunk végre. Többek között rendeztük a bányászok, a villamosenergia-ipari, a mezőgazdasági, a helyi tanácsi, valamint a