Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

461 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 462 Péter János, Kiss Imre, Fodor Imre, Iván Istvánné, Parragi György és Seregélyi József képviselők jelentkeztek szólásra. Pongrácz Kálmán előadó képviselőtársunké a szó. PONGRÁCZ KÁLMÁN előadó: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a jogi bizottság a tanácsokszóló törvényjavaslatot szakértők bevonásával letárgyalta és különböző módosításokkal fogadta el. amelyekre a javaslat megfelelő részének ismertetésénél visszatérek. A magyar dolgozó nép az Alkotmányban lerögzített elvek alapján 1950. október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály, a dolgozó nép egységes államhatalmának helyi szerveit. A tanácsok megalakulásával a dolgozó tömegek elfoglalták a hatalom bástyáit és az államigazgatás tevékeny részeseivé valtak. Az új néphatalom, amelynek fő államalkotó ereje a munkásosztály, a munkás-paraszt szövetségre támaszkodva megvalósította a forradalom magasabb, szocialista szakaszába való fejlődést és ezzel szilárd alapot teremtett hazánkban a szocializmus építésére. Tanácsaink megalakulásának és létezésének puszta ténye hatalmas sikere pártunk és munkásosztályunk államszervező munkájának, nagy lépés előre a népi állam kifejlesztésének útján. Ez az út nem volt sima; sok nehézséget kellett legyőzni a rendkívüli feladatok megoldása közben. Ebben a munkában a sikerek mellett voltak hiányosságok, gyengeségek, helyi tanácsaink mégis az állam új típusát, a nép államának magasabbrendű helyi és igazgatási formáját testesítik meg. A népi demokrácia fejlődése folytán előttünk álló megnövekedett feladatok szükségessé teszik, bogy a tanácsok munkájának eddigi tapasztalatai alapján olyan új tanácstörvény alkotásával fejlesszük tovább a tanácsok szervezetét, amely biztosítja az Alkotmányban lefektetett demokratikus elvek következetes megvalósulását. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsokról szóló 1950. évi I. törvény népi demokráciánk első olyan jogalkotása volt, amely à népi helyi államhatalom és az államigazgatás szervezeti felépítését jogi formába rögzítette. Érthető, hogy ez a tőryéhy csupán keret, amelyet az élet több vonatkozásában túlhaladott. A most tárgyalásra kerülő új tanácstörvény javallat Pártunk III. kongresszusán és a tervezet széleskörű megvitatása során elhangzottak » figyelembevételével olyan szervezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el, Az elmúlt esztendő tapasztalatai bizonyítják, •hogy a széles alapokon nyugvó demokratikus egységnek — amely a munkás-paraszt szövetség köré az érte^iség és a kispolgárság széles rétegeit tömöríti —i sem a tanács, sem más tömegszervezet önmagában nem lehet átfogó szerve. A Népfront helyett a tanácsok nem tudták kellőképpen magukhoz vonzani a dolgozók legszélesebb tömegeit. a panasztság zömét, ami a tömegekkel való kapcsolatod lazulására vezetett. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános rendelkezése, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfrontnak a tanácsokkal kapcsolatos feladatai és szerepe fontos haladást jelent az 1950. évi I. törvénnyel szemben. A Hazafias Népfront — ez a kialakulóban lévő hatalmas méretű tömegmozgalom — összefogja az ország egész lakosságát és széles nemzeti egységét teremt. A munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség mellett aktivizálja a kisiparosokat, kiskereskedőket, alkalmazottakat, mindenkit, akinek érdekében a tanácsok létrejöttek és dolgoznak. . A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata már most, a tanácsválasztásra való felkészülés időszakában kidomborodik. A Hazafias Népfrontra való támaszkodás megoldja a tanácsoknak a többi tömegszervezetekkel és más szervekkel való kapcsolatát is. Eddig hiányosság volt az, hogy a tanácsok és más tömegszervezetek között nem volt megfelelő az együttmű.ködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szerveket tömöríti és ennek kapcsán közel hozza azokat egymáshoz, megteremti az előfeltételét annak, hogy a közös célok érdekében közös munkát fejthessenek ki. A Hazafias Népfront tehát erősíteni fogja a tanácsokat, könnyebbé és ezáltal eredményesebbé is teszi munkájukat. Felszabadulásunk előtt hazánkban az államügyek intézése a kevesek kiváltsága volt. A dolgozókat kizárták ezek intézéséből azzal, hogy ahhoz egyszerű emberek nem értenek. Tanácsaink közel négyesztendős működése megcáfolta ezt a hazugságot. Tanácsaink munkájában népünk egyszerű fiainak száz és százezrei vesznek reszt. Rátermettségükről, hivatottságukról legélénkebben azok a nagyszerű eredmények tanúskodnak, amelyeket új szocialista társadalmunk építésének minden terén elértek. Megdőlt a reakció, vádja, semmivé vált ellenségeink propagandája, akik azt akarták "elhitetni az országvilág közvéleményével, hogy a tanácsok nem életképesek, nem tudnak, .területük valóságos gazdáivá', vezetőivé válni.. Tisztelt Országgyűlés! A törvény tervezetét a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizotti már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozta. Fölhívással fordult az ország lakosságához, hogy mélyedjenek el a törvénytervezet rendelkezéseinek tanulmányozásába, mondják el véleményeiket, tegyék meg kiegészítő, módosító javaslataikat. A törvénytervezet élénken foglalkoztatta az ország lakosságát. Tömegével érkeztek a tervezettel foglalkozó levelek az Előkészítő Bizottsághoz, a tanácsokhoz és az újságok szerkesztőségeihez. A lapok széles helyet adtak ezeknek az észrevételeknek és javaslatoknak. Ez méginkább mozgósította a dolgozókat, hogy ők személv hozzájáruljanak a törvény megalkotásához. A lakóterületéken, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben kisgyűléseket szerveztek, hogy nyilvánosan vitassák meg jogalkotásunknak ezt az új, fontos vívmányát. De megvitatták a törvény-