Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

^6à Az országgyűlés 12. ülése 1954. tervezetet és elküdlték javaslataikat az egyetemek, főiskolák és különböző szervezetek is» A tanácsok végrehajtóbizottságai is összeültek, hogy belefolyjanak a törvényjavaslat megalkotásába. Többezer javaslat érkezett a törvénytervezet kiegészítésére és módosítására. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága ezeket a javaslatokat feldolgozta, jórészüket felhasználta és bedolgozta a törvényjavaslatba. A minisztertanács behatóan foglalkozott a törvényjavaslattal. Sok végrehajtóbizottsági elnök, véleményét kérték ki és további javaslatokat fogadtak el. Számos javaslatot nem tartottak alkalmasnak az elfogadásra, részben azért, mert ezek olyan részletkérdésekre vonatkoztak, amelyek nem a törvénybe, hanem a végrehajtási utasításba kívánkoznak, másrészt — bár ilyen kisebb számban volt — egyes javaslatok ellenkeztek a törvény elveivel. Teljes joggal megállapíthatjuk, hogy a dolgozó nép közvetlenül gyakorolta törvényhozói, államhatalmi feladatát és az Országgyűlés biztosan, nyugodtan emelheti törvénnyé a javaslatol, mert valóban az egész dolgozó nép akaratát fejezi ki. Az a nagy érdeklődés, ami a tanácstörvény tervezetével kapcsolatban megnyilvánult, mutatja azt, hogy az elmúlt négy év alatt miiyen jelentős fejlődésen mentek át tanácsaink milyen nagymértékben erősödtek meg, mint az államhatalom helyi szervei. A dolgozók mindjobban megismerik a tanácsok jelentőségét, működését és mind szívesebben vesznek részt a tanácsok közvetlen munkájában. Az a jelentős eredmény, amelyet a tanácstörvény széleskörű megvitatásával a dolgozóknak az állami ügyekbe való követlen bevonása •'•rtünk, arra ösztönöz minket, hogy a jövőben is hasonlóképpen járjunk el az ilyen nagyi' lentőségű feladatok elvégzése során. Az az ér. lődés, amelyet a törvényjavaslat kiváltott, arra mutat, hogy a most választásra kerülő tanácsok munkájában a Hazafias Népfront kére« tömörített dolgozók közvetlenül és tevékenyen fognak részt venni. Ez mintegy biztoka annak, hogy az új tanácsok munkája tölï ívben halad tovább a fejlődés útján. Népi demokratikus államrendszerünkben a icsok kettős — államhatalmi és államigazgatási — feladatokat látnak el. Az államhatalmi i vek irányítják, vezetik az állam és szervei működését, az államigazgatási szervek végrehajtják az államhatalmi szervek határozatait. Az államhatalmi feladatokat helyi vonatkozásban a íztott tagokból álló tanács látja el. Tanácsaink államhatalmi feladatainak elláiLolta, hogy működésükben — annak élre, hogy Alkotmányunk kifejezetten utal arra — nem az Országgyűlésnek, vagy az Elnöki tácsnak, hanem, államigazgatási szerveknek, első fokon a minisztertanácsnak vannak aláÍlelve. Ezzel nemcsak azt a hibát követtük el, hogy megsértettük a szocialista államszervezés ; elvét, amely a hatalmi szerveket igazgatási szervek fölé helyezi, de csorbát ejtettünk a tanácsoknak, mint a hatalom szerveinek tekintélyén, korlátoztuk a tanácsok haévi szeptember hó 21-én, kedden. 164 talmi jogkörét. Ennek következménye, hogy tanácsaink államhatalmi tevékenységét egyes minisztériumoknak a szocialista állam működési elvét gyakran sértő intézkedései zavarják. Az államigazgatási szervek választott hatalmi szerveknek adnak utasítást. Ezt a helytelen gyakorlatot küszöböli ki a törvényjavaslat, amely kimondja, hogy a tanác9 csak a felsőbb államhatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll. A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelsőbb felügyeletét az országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa látja el. Ennek megfelelően kitűzi a tanácstagok általános választását, biztosítja a visszahívás törvényességét, megvitatja a fővárosi tanács, a megyei és a közvetlenül az Elnöki Tanács alá rendelt városi tanácsok tevékenységét és megvizsgálja határozataikat. A javaslat szerint az országgyűlésnek, illetve az Elnöki Tanácsnak feladata, hogy elvi útmutatást adjon a tanácsok működésére és fejlesztésére, megvizsgálja, irányítsa és ellenőrizze a tanácsok tömegszervező munkáját, a tapasztalatok általánosításával és elemzésével segítse a tanácsok tömegkapcsolatainak fejlesztését és itányelveket adjon az állandó bizottságok fejlesztéséhez. Ezzel a rendelkezéssel biztosítani tudjuk a tanácsok olyan működését, amely maradéktalanul megfelel a szocialista államépítés igényeinek. Tanácsainkra a gazdasági, kulturális és a nevelőmunka terén már eddig is nagy feladatok hárultak, de az új szakaszban még nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Tanácsaink ezeket a feladatokat még mindig nem ismerik kellően és ez bizonytalanná teszi munkájukat. A törvényjavaslat világosan, részletesen megszabja a tanácsok feladatait és biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gazdája; valóban vezesse a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet; előmozdítsa a lakosság életszínvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását. Világosabbá válik a tanácsok kapcsolata a területén, működő, de irányítása alatt nem álló szervekkel. Ebben a vonatkozásban eddig komoly zavarok voltak. A törvényjavaslat biztosítja a tanácsok ellenőrzési és beszámoltatási jogát ama gazdasági és kulturális szervek munkája felett, amelyek a tanácsok illetékességi területén a lakosság széles tömegeinek a szükségleteit elégítik ki. A tanácsok közreműködnek az országos jellegű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami feladatok helyi megvalósításában. Ebben a körben figyelemmel kísérik a területükön lévő, a tanácsok alá nem tartozó állami vagyon kezelését és a gazdasági és egyéb szervek működését. Közreműködnek az állami és társadalmi rend biztosításában, megvitathatják az országos jelentőségű kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek a felsőbb állami szervek felé. Mindez fokozotabban biztosítja, hogy az országos szempontokon belül érvényesülhessenek az egyes területek érdekei is.