Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-12
tő9 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én f kedden. 4<><i játosabb elemei, mert rajtuk keresztül válik az egész nép, a tömeg a közületi élet minden vonatkozásában, a legszélesebb körben a közhatalom gyakorlásának részesévé, kezdeményező, intéző és ellenőrző hatáskörrel. Ezért szentel Alkotmányunk egy egész fejezetet a helyi tanácsoknak. Alkotmányunk . államunk szerkezetét két pillérrendszerre építi fel: államhatalmi és államigazgatási szervekre. Államhatalmi szervek: országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a helyi tanácsok. Államigazgatási szervek: a minisztertanács, a minisztériumok, különleges országos főhatóságok és a helyi tanácsok, végrehajtó bizottságai. Elvileg az államigazgatási szervek az államhatalmi szerveknek- vannak alárendelve és saját vonalukon az alsóbbak a felsőbbeknek. Ezen az elvi alapon áll a helyi tanácsokról szóló hatályban levő törvény is. A helyi tanácsoknál azonban — amelyekről most szó van, — az elv nem érvényesült teljesen. Az elvnek a helyi tanácsi törvényben nem tisztán kifejezésre juttatása és a kezdeti nehézségek a icsok működtetésében előtérbe juttatták a végrehajtó bizottságokat. A végrehajtó bizottságokon át pedig a felsőbb államigazgatási szervek, elsősorban á minisztériumok, illetőleg azok hivatali apparátusai, csaknem teljesen uralmuk hajtották a helyi tanácsokat, rájuk hagyva azonban a felelősséget választóikkal és az egész pel szemben. Hogy ebben a helyzetben a tanácsok nem fordultak a magasabb államhatalmi i vekhez, nem meglepő. Az országgyűlés elvi álláspontoknak a gyakorlatban való érvényesítőére valóban nem a megfelelő szerv. A Néptársaság Elnöki Tanácsa talán ilyen lehetett volna, de ezt sem a helyi tanácsok, sem az Elnöki Tanács nem érzékelték. Az új kormányprogrammban kifejezésre jutott politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzésével e célok megvalósítására elsősorban a helyi tanácsokat tette hivatottakká,, sőt ezért felelősekké is, szükségjcépl'olvetette a helyi tanácsok szervezetének »rmjáL, amely csak hatáskörük tágításának és 1 lóságuk fokozásának szellemében történhetett. Ezt a reformot tartalmazza a mai napon -yalandó törvényjavaslat a tanácsokról. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat eszméje a tanácsok államhátalmi jellegének kidomborítása, ayrészt a tanácsok hatáskörében és jogi helvzetében, másrészt a Népköztársaság Elnöki :nak szerepében jut kifejezésre. A módosító rendelkezések a következők: 1, Hatásköri vonalon: Míg eddig az egyes zgatási szervek területi változásait a miniszC3 határozta meg, ezentúl ez az államha>m szerveinek, ' tehát a tanácsoknak is, hale őrébe tartozik. Eddig 8 helyi tanácsok a helyi gazdasági 'Itségvetést csak előkészíthették, most Lapítani fogják; természetesen az állami lasági terv és az állami költségvetés keui belül. Eddig • az államigazgatási szervek a végrehajtó bizottságok mellett külön szervet létesítezentúl ezt nem tehetik; a tanácsok hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottságok szákigazgatási szervei látják el. 2. Jogi helyzetben: Eddig a minisztertanács az államhatalom helyi szervei, tehát a tanács által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthetett, illetőleg megváltoztathatott, amely az Alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit sérti. Ezentúl a minisztertanácsnak ez a joga csak ïiz államigazgatási szerveket illetően marad meg. Gyakorlati jelentősége ennek a dolgozó nép érdekeit érintő határozatok, illetőleg intézkedések tekintetében van, mert magától értetődő, hogy az államhatalom helyi szervének a jogszabályokat meg kell tartania. Eddig a végrehajtó bizottságok közvetlenül lősek voltak a helyi tanácsoknak ós a felsőbb tanácsok végrehajtó bizottságainak és kötetesek voltak munkájukban az államigazgatási szervek rendelkezéseit megtartani. A módosító rendelkezés a felelősséget kiterjeszti a felső államhatalmi szervek és a minisztertanács irányához kimondja továbbá, hogy munkájukban nemcsak az államigazgatási, hanem az államhatalmi sze r vek rendelkezéseit is kötelesek megtartani, tehát a tanácsokét is. Igen nagy jelentősége van a tanácsi reformban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerepének. Az Elnöki Tanács eddigi formális, reprezentatív, és kivételes törvényhozó szerepe mellé nagyfontosságú — az államhatalmi és az államigazgatási szervek összehangzó működését biztosítani hivatott — elég bő feladatkört kap. Ezt már az Alkotmányba beiktatandó rendelkezés mutatja, amely' szerint az Elnöki Tanács legfőbb fokon irányítja az államhatalom helyi szerveinek munkáját. De teljes képet ad hatásköréről az a felsorolás, amelyet a tanácsi törvényjavaslat tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy tanácsi hatáskörében elébe kerülő ügyek előkészítésére az Elnöki Tanácsnak hivatali apparátus fog rendelkezésére állni, de az a politikai követelés, hogy a tanácsok jogkörükben megvédessenek és eredményes munkát végezhessenek, megkívánja, hogy az Elnöki Tanács maga bocsátkozzék bele érdemi intézkedéseibe. Különösen fontos ez az új tanácsi rendszernek az életbe elindulásakor. Az országgyűlés mostani törvényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat az államigazgatási, síkról valóban az államhatalmi síkra emeli és ezzel megszilárdítja a népi demokráciát, a nép uralmát a közéletben. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom! (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgy ülés ! A törvényjavaslathoz szólásra senki serh jelentkezett. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja-e? (Igen) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról . szóló • törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja. Napirend szerint következik a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, bejelentem az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslathoz eddig Beresztóczy Miklós, Mekts József^ Czéh József,
