Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

443 Az országgyűlés 10. ülése 1954. szaéltek ezzel a helyzettel, sok esetben pedig szinte ostromot indítottak vélt jogaik érvényesítése érdekében és népi demokráciánk alapvető intézményei ellen olykor valóságos támadást indítottak. Különösen tapasztaltuk ezt a termelőszövetkezetek ellen indított különböző követelésekkel kapcsolatban. Etekintetben azt kell megállapítanunk, hogy sem az államigazgatási szervek, sem az igazságügyi szervek nem voltak elég éberek, nem ismerték fel idejében ezt a veszélyt, ami más szóval azt jelenti, hogy nem teljesítettük a szocialista törvényességből folyó kötelességeinknek ezt a részét. A bíróságok már nagyrészt megtanulták azt, hogy kritikusan vizsgálják a rendőrségi nyomozás anyagát, vagy az ügyész előterjesztéseit abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a törvényességnek, megalapozottak-e az eljárás alá vont személlyel szemben felhozott vádak, s megfelel-e a törvényességnek az illető cselekmény minősítése. Ugyanakkor azonban a bírák jelentős része nem ugyanilyen kritikus az eljárás alá vont személlyel szemben, sok esetben nem vizsgálják elég mélyrehatóan azt, hogy az eljárás alá vont személy, illetve cselekménye hogyan, miért sérti a törvényt, az állampolgári kötelességeket, népi demokráciánk alapvető érdekeit és ezen keresztül milyen veszélyt rejt magában társadalmunkra, államunkra, a dolgozó népre. Az ilyen eljárás következménye természetesen az, hogy sok esetben lazán, elnézően kezelik az ilyen bűncselekményeket, s nem alkalmazzák velük szemben a törvény teljes súlyát. Hasonló jelenségeket tapasztalhatunk a polgári eljárásban is. A bíróságok naayrészt élénken kutatják a jogszabályokat, az állampolgárok különböző követeléseinek, kártérítési igényeinek érvényesítése érdekében, ami magában véve természetesen nem ellenkezik a törvényességgel, ellenben gyakran nem ugyanilyen serények a termelőszövetkezetek és gépállomások érdekeinek védelmében, vagy a különböző állami szerveket megillető jogok alátámasztásában. Még inkább tapasztalhatunk ilyen jelenségeket az ügyvédség körében. Bár nagyobb részük tartja magát a törvényesség kövtelelményeihez, nem kevesen közülük nagyon egyoldalúan és helytelenül értelmezik a törvényességet és sok esetben nem megalapozott követelések érvényesítését vállalták, sőt akadtak olyanok, akik kizsákmányló elemek visszaköveteléseinek szószólójává szegődtek, vagy éppen szervezték az ilyen követelések megindítását. Az elmúlt négy esztendőnek ezek a tapasztalatai nyilvánvalóvá teszik azokat a feladatainkat, amelyeket a szocialista törvényesség helyes értelmezése és alkalmazása terén meg kell oldanunk. Világosan következik e tapasztalatainkból, hogy az igazságügyi apparátust, a bírákat, de az ügyvédeket különösen, meg kell tanítanunk arra, hogy helyesen értsék a szocialista törvényesség követelményeit és képesek legyenek őket minden esetben jól is alkalmazni. Ezt az követeli, hogy fejleszteni kell politikai és szakmai képzettségüket, növelni kell felelősségérzetüket, hogy télies mértékben tisztában legyenek feladataikkal és képesek is legyenek azokat minden körülmények között teljesíteni. i június hó 19-én, szombaton. 444 Tisztelt Országgyűlés! A büntető eljárás elfogadott új szabályai, éppúgy, mint a polgári perrendtartás most tárgyalt törvényjavaslata, alkalmasak arra, hogy szilárd alapot szolgáltassanak az igazságügyi szervek eljárásához. Hogy azonban a törvény elvei és szabályai élő gyakorlattá váljanak, ahhoz mind a belügyminisztérium szerveinek, mind a Legfőbb Ügyészségnek, mind pedig az igazságügyminisztériumnak és a Legfelsőbb Bíróságnak még nagyon sok és komoly munkát kell elvégeznie. Az eddigi tapasztalatok alapján azt is jóelőre látni kell, hogy különösen milyen irányban és milyen problémák megoldására kell felkészülnünk. Elsőrendű feladatunk nyilvánvalóan: továbbra is éberen őrködni afelett, hogy az állami szervek betartsák a törvényeket, ne kövessenek el törvénysértést az állampolgárokkal szemben és teljesítsék azt a feladatukat, amelyet a kormányprogramig úgy határozott meg, hogy »-hatalmi szerveink feladata és kötelessége őrködni dolgozó népünk jogainak biztosításán és sérthetetlenségén.-« E tekintetben azzal is tisztában kell lennünk, hogy bár az eddigiekben jelentős eredményeket értünk el, még sok további tennivalónk van. Az államigazgatási szervek munkájában is. de az igazságügyi szerveknél is még mindig fordul elő zaklatás, még mindig találkozhatunk nem eléggé megalapozott eljárással és nem kielégítően alátámasztott bírósági ítéletekkel. Most a> a feladatunk, hogy az új eljárási jogszabályok alapján tovább javítsuk a munkát és érjük el azt, hogy a törvényességnek minden ilyen természetű megsértését a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböljük. Semmivel nem kisebb, sőt a legutóbbi idők tapasztalatai alapján még sürgetőbb feladatunk, hogy a törvényesség másik oldalát is erősítsük és feltétlenül érjük el, hogy az állampolgárok oldalán is minden körülmények között érvényt szerezzünk a törvények tiszteletének és minden törvénysértést a megfelelő szankcióval sújtsunk. Különlegesen fontos kötelességünk e téren az, hogy az igazságügyi szervek megtanulják minden esetben felismerni a törvények megsértésének, a törvényekkel való visszaélésnek minden fajtáját, különösen azokkal szemben, akik kártevő szándékkal, ellenséges célzattal helyezkednek szembe törvényeinkkel, vagy ki akarják játszani azokat. Az utóbbi idők tapasztalatai alapján különös gondot kell fordítani arra, hogy legyenek éberek igazságügyi szerveink az osztályellenséggel, a deklasszált elemekkel szemben és fokozott felelősséggel nyújtsanak védf-lmet népi demokráciánk legfontosabb intézményeinek, tehát védjék a termelőszövetkezeteket, óvják a társadalmi tulajdont és sújtsanak le mindazokra, akik állampolgári kötelezettségeikkel, a társadalmi tulajdonnal, az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságával szembehelyezkednek. Végül világosan kell látnunk az igazságügyi szerveknek azt a nagyon fontos feladatát is, hogy a törvényesség mindenirányú megsértésével szemben egyidejűleg legyünk résen. Eddig azt tapasztaltuk, hogy az egyik időszakban az állami szervek eljárásainak a törvényességét tartották különösen szem előtt az igazságügyi szervek, 9 ugyanakkor elfeledkeztek a másik oldalról, az