Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-10
445 Az országgyűlés 10. ülése 1954. évi június hó 19-én, szombaton. 446 állampolgárok magatartásának megfelelő megítéléséről, más időszakban pedig, amikor erre irányítottuk különösen a figyelmet, a törvényességnek ezt az oldalát igyekeztek érvényesíteni, s elfeledkeztek az állami szervek eljárásának megítéléséről. Nagyon fontos feladata tehát az igazságügyi irányításnak az, hogy megtanítsa az apparátust egyidőben, egyszerre érvényesíteni a törvényesség követelményeit mind az állami szervek eljárása, mind az állampolgárok magatartása tekintetében. Ez a kötelességünk természetesen azt is magában foglalja, hogy időről időre felismerjük azokat a területeket, ahol különösen kell őrködni, ahol különösen kell gondoskodni a törvényesség betartásáról. így különösen meg kell tanulnia az igazságügyi apparátusnak azt, hogy miközben nem feledkezik meg az állami szervek eljárásának törvényességéről, éber°n ismerje fel mindazokat a cselekményeket, amelyek az új szakasz politikája ellen, az életszínvonal emelésének követelményei ellen irányulnak, tehát az árdrágítást, üzérkedést, a terméke« minőségének rontását, a begyűjtés elleni cselekményeket, vagy bármilyen más formában megnyilvánuló cselekményeket. Ugyanígy fel kell készülni arra, hogy a társadalmi tulajdon ellen velőkkel szemben a törvény teljes szigorát alkalmazzuk, valamint arra, hogy a törvények helyes es szigorú alkalmazásával mindent kövessünk el a munkafegyelem erősítése és a munka termelékenységének fokozása érdekében. A felkészülés és az előrelátás természetesen nemcsak a büntetőjog területén szükséges. Hasonlóan kell előre látnunk, uogy a polgári jog területén milyen legfontosaub kérdések helyes elbírálására kell felkészülnünk, hogy a szocialista törvényesség követelményeit e téren is minden vonatkozásban érvényre ;uttassuk, akár egyes állampolgárok követeléseiről van szó, akár a termelőszövetkezetek, gépállomások, vagy a különböző állami szervek polgári ,'ogi igényeinek törvényes érvényesítéséről. E téren elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy a mezőgazdaság területén felmerülő vitás kérdések eldöntése terén ne kövessenek el hibákat, törvénysértéseket a bíróságok és különösen a termelőszövetkezetek ügyében járjanak el a legnagyobb körültekintéssel és törvényben biztosított jogaiknak feltétlenül szerezzenek érvényt. Mindezek igen bonyolult és nem könnyű feladatok, s az igazságügyi szervek magukban véve nem is lehetnek képesek ezek teljesítésére. A sikeres munka előfeltétele mindenekelőtt az, hogy az elsősorban érdekelt államhatalmi •szervek: a belügyminisztérium szervei, az ügyészség és a bíróságok állandóan javítsák együttműködésüket, és egymással szemben is kölcsönösen teljesítsék törvényben megszabott kötelességeiket. A legdöntőbb azonban, ami a szocialista törvényesség állandó fejlesztéséhez szükséges: az igazságügyi szervek kapcsolata a dolgozó néppel és a helyi szervekkel. Csak az állandó, az eddiginél lényegesen közvetlenebb és gyakoribb kapcsolat teszi képessé a bíróságokat arra, hogy időről időre felismerjék a legfontosabb állami és társadalmi érdekeket, az állampolgárok legfőbb ORSZÁGGYŰLÉSI ERTESfTO problémáit, hogy a bírói eljárás során ezek szem előtt tartásával járjanak el. Mmd igazságügyi szervezetünk, mind eljárási "'ogszabályaink most már olyanok, hogy nemcsak lehetővé teszik, hanem egyenesen megkövetelik az igazságügyi szervek széleskörű és állandó kapcsolatát a dolgozó néppel, s a helyi szervek széleskörű és állandó kapcsolatát a dolgozó néppel, s a helyi szervekkel. E kapcsolat elmélyítése, állandó fejlesztése, tehát nemcsak erkölcsi és politikai kötelessége az igazságügyi szervezet minden dolgozójának, hanem egyben törvényes kötelezettsége is, amelynek teljesítése elengedhetetlen a szocialista törvényesség maradéktalan megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! A mast tárgyalt törvényjavaslatok, amint azt az előadók és a hozzászólók is kifejtették, alkalmasaK arra, hogy a szocialista törvényesség megszilárdításának, fejlesztésének jelentős eszközei legyenek. Hogy azonban valóban azok legyenek, az a végrehajtáson és az alkalmazáson múlik. \z országgyűlés biztos lehet abban, hogy az igazságügyi szervek részéről — a belügyminisztérium szerveivel és az ügyészséggel együtt — mindent el fogunk követni, hogy feladatainkat teljesítsük és e törvényeket a gyakorlatban is a szocialista törvényesség szilárd alapiává tegyük. (Nagy taps.) ELNÖK: Minthogy a törvényjavaslathoz több hozzászóló nincs, kérdem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az előadó által előterjesztett módosítással elfogad^a-e' (Igen.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló 1955 évi III. törvényt módosító törvényjavaslatot az előadó által előterjesztett módosítással elfogadja. Napirend szerint következik a belkereskedelmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Nánási László előadó képviselőtársunké a szó. NÁNÁS1 LÁSZLÓ előadó: Tisztelt Országgyűlés! A belkereskedelmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés íogi bizottsága letárgyalta és egy sorrendi módosítással, amelyre később térek ki, elfogadta. Hazánkban a bel- és a külkereskedelem irányító munkáját jelenleg egy minisztérium végzi* Az ország lakosságának szükséglete állandóan növekszik és az utóbbi időkben jelentősen kiszélesedett külkereskedelmünk. A megnövekedett és tovább növekvő bel- és külkereskedelmi feladatok szükségessé teszik a bel- és külkereskedelmi minisztérium széjjelválasztását. Indokolttá vált. hogy a belkereskedelem irányí + ó munkáját önálló minisztérium végezze, és ugyancsak indokolt ez külkereskedelmünk szempontjából is. Minisztériumaink számát az Alkotmány 24. §-a határozza meg. Ezért a bel- és külkereskedelmi minisztérium kettéválasztása szükségessé teszi az Alkotmány 24. §-ának módosításai is. Az országgyűlés jogi bizottsága a törvényjavaslatot elfogadta azzal a módosítással, hogy 33
