Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

431 Az országgyűlés 10. ülése 1954. kóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg le­het indítani. Itt említem meg a javaslat ama rendelkezé­sét, mely szerint a gyermektartás, illetőleg a szü­léssel kapcsolatos követelések iránti, valamint az apasági perben, ha az alperes lakóhelye, vagy tartózkodási helye ismeretlen, a rendőrség a bí­róság megkeresésére elrendeli az alperes lakó-, illetőleg tartózkodási helyének felkutatását. Űjból szabályozza a javaslat a meghatalma­zottak körét. Lényeges eltérés a polgári perrend­tartás eddigi rendelkezésétől az, hogy a vállalat (hivatal, vagy üzem) dolgozója nemcsak saját vállal tának (hivatalának,, üzemének) perében járhat el, hanem az alája rendelt, illetőleg fel­ügyelete alá tartozó szervek pereiben is, továbbá eljárhat munkáltatójának kisipari tevékenységé­vel, irodájával, rendelőjével, üzletével, műhelyé­vel kapcsolatos pereiben. A perköltségek tekintetében a dolgozók ér­dekét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a bíróság előtt való megjelenésből származó keresetkiesést a pervesztes félnek per­költségként meg kell térítenie. Ez a rendelkezés minden félre vonatkozik, akiknek a tárgyaláson való megjelenés keresetkiesést jelent. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a tör­vényjavaslat az elsőfokú eljárás mozzanatai — a kei esetindítás, a tárgyalás, a bizonyítás és a ha­tározatok — tekintetében. Ezek közül a követke­zőket emelem ki: A bírósági tanács elnökének széles jogkörrel való felruházását, az ügynek a tárgyalásra való előkészítését. Ha az első tárgya­láson egyik fél sem jelenik meg — szemben a ko­rábbi rendelkezésekkel — az eljárás nem szüne­tel hanem a bíróság a pert megszünteti. A javas­lat azonban megadja a felperesnek a lehetőséget arra, hogy a bíróságtól a tárgyalásnak távollété­ben való megtartását kérhesse. Ha a felperes ilyen kérelmet nem terjesztett elő, de az alperes a tárgyaláson megjelent, tőle függ, hogy a bíró­ság az ügyet érdemben tárgyalja-e, vagy az al­peres kérelmére a pert megszünteti. Ha a kerese­tet az ügyész vagy gyermekvédelmi szervek nyúj­tották be, meg nem jelenésük esetében nem lehet a pert megszüntetni. Hogy a tanúskodási köte­lezettséget teljesítő személyt ebből kifolyólag semmi hátrány ne érje, a javaslat úgy rendelke­zik, hogy a tanúnak nemcsak az útiköltség, ha­nem a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére is igénye van. A határozatok jogerejét illetően kimondja a javaslat, hogy ha a fél érdekében az ügyész, vagy valamely állami szerv indít pert, az abban hozott határozatok a féllel szemben csak akkor ' emelkednek jogerőre, ha a határozatot vele kö­zölték és a fellebbezésre nyitva álló határidő vele szemben is eredménytelenül telt el. A különleges eljárások körében a törvény­javaslat több rendelkezést tartalmaz az előké­szítő eljárás eredményeinek hatékonyabb bizto­sítására a házassági bontóperekben. Az előké­szítő eljárás középpontjában a felbontásra irá­nyuló szándék okainak tisztázását, valamint a házastársak kibékítésének kísérletét állítja. Végül a törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a fizetési meghagyásra nézve. Annak elkerülése végett, hogy a fizetési meghagyások évi június hó 19-én, szombaton. 432 alaptalanul ne zaklassák az állampolgárokat, kö­telezővé teszi a kérelemben a bizonyítékok meg­jelölését, a bírósági tanács elnökét pedig feljo­gosítja arra, hogy azokban az esetekben is, ami­kor a követelés csak fizetési meghagyás útján ér­vényesíthető, a fizetési meghagyás kibocsátása helyett az ügy tárgyalására határnapot tűzzön ki, ha a követelés fennállása megítélése szerint kétséges. A jogi bizottság javasolja, hogy a törvény­javaslat 35. §-ában a következő rendelkezést kell felvenni: »-(1) A polgári perrendtartás 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a követ­kező rendelkezés lép: »f) a felperes követelése időelőtti, vagy az elévülés esetét ide nem értve, bírói úton nem érvényesíthető, illetőleg a kere­settel érvényesített jog nyilvánvalóan alaptalan.« Ebben a rendelkezésben csak az utolsó mondat új, és azt tartalmazza, hogy a bíróság a kereset­levelet idézés kibocsátás nélkül akkor is eluta­síthatja, ha megállapítható, hogy a keresettel érvényesített jog nyilvánvalóan alaptalan. A rendelkezés célja a bíróságot feleslegesen fog­lalkoztató és a feleket zaklató tárgyalások elke­rülése. A törvényjavaslat a mellékletben egységes szerkezetbe foglalt szövegét adja a polgári per­rendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek és a most tárgyalt módosító törvénynek. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényja­vaslat a szocialista törvényességet erősíti, az el­járást egyszerűsíti, a polgári bíráskodást a dol­gozókhoz közelebb viszi és ezzel könnyebben juttatja őket az igazsághoz, a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a jogi bizottság által elfogadott módosítással elfogadásra aján­lom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik: SARFI RÓZSI jegyző: Harustyák József kép­viselőtársunk. HARUSTYÁK JÓZSEF: Tisztelt Ország­gyűlés! Előttünk fekszik a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez a módo­sító javaslat már magában foglalja mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az 1952. évi III. törvény megalkotása után az élet felvetett. Ha az 1952. évi III. törvényt módosító javaslatot megszavazzuk és törvényerőre emeljük, akkor megállapíthatjuk, hogy újabb jelentős lépést tet­tünk az állampolgárok jogainak megszilárdítása terén. Ezeresztendős történelmünk során nem volt még népünknek olyan társadalmi rendszere, amely a nép széles rétegének érdekeit védő jog­! alkotás terén olyan hatalmasat alkotott volna, | mint amilyent a mi népi demokratikus rendsze­rünk már eddig is tett. De hiszen ez természetes i is, ez nem is lehet máskép, mert az, ami a Szov­jetunió dicsőséges hadseregének győzelme nyo­mán hazánkban nem egészen egy évtizeddel ez­előtt történt, megváltoztatta egész társadalmunk szerkezetét, arculatát. Szétverte a fasizmus fegy­veres erőit, felszabadította népünket a sok évszá­zados elnyomás alól, a nép kezébe adta annak lehetőségét, hogy maga teremtsen a saját részére olyan társadalmi rendszert, amelyben minden hatalom az övé. Mivel a hatalom gyakorlása

Next

/
Thumbnails
Contents