Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-10
431 Az országgyűlés 10. ülése 1954. kóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. Itt említem meg a javaslat ama rendelkezését, mely szerint a gyermektartás, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, valamint az apasági perben, ha az alperes lakóhelye, vagy tartózkodási helye ismeretlen, a rendőrség a bíróság megkeresésére elrendeli az alperes lakó-, illetőleg tartózkodási helyének felkutatását. Űjból szabályozza a javaslat a meghatalmazottak körét. Lényeges eltérés a polgári perrendtartás eddigi rendelkezésétől az, hogy a vállalat (hivatal, vagy üzem) dolgozója nemcsak saját vállal tának (hivatalának,, üzemének) perében járhat el, hanem az alája rendelt, illetőleg felügyelete alá tartozó szervek pereiben is, továbbá eljárhat munkáltatójának kisipari tevékenységével, irodájával, rendelőjével, üzletével, műhelyével kapcsolatos pereiben. A perköltségek tekintetében a dolgozók érdekét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a bíróság előtt való megjelenésből származó keresetkiesést a pervesztes félnek perköltségként meg kell térítenie. Ez a rendelkezés minden félre vonatkozik, akiknek a tárgyaláson való megjelenés keresetkiesést jelent. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat az elsőfokú eljárás mozzanatai — a kei esetindítás, a tárgyalás, a bizonyítás és a határozatok — tekintetében. Ezek közül a következőket emelem ki: A bírósági tanács elnökének széles jogkörrel való felruházását, az ügynek a tárgyalásra való előkészítését. Ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg — szemben a korábbi rendelkezésekkel — az eljárás nem szünetel hanem a bíróság a pert megszünteti. A javaslat azonban megadja a felperesnek a lehetőséget arra, hogy a bíróságtól a tárgyalásnak távollétében való megtartását kérhesse. Ha a felperes ilyen kérelmet nem terjesztett elő, de az alperes a tárgyaláson megjelent, tőle függ, hogy a bíróság az ügyet érdemben tárgyalja-e, vagy az alperes kérelmére a pert megszünteti. Ha a keresetet az ügyész vagy gyermekvédelmi szervek nyújtották be, meg nem jelenésük esetében nem lehet a pert megszüntetni. Hogy a tanúskodási kötelezettséget teljesítő személyt ebből kifolyólag semmi hátrány ne érje, a javaslat úgy rendelkezik, hogy a tanúnak nemcsak az útiköltség, hanem a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére is igénye van. A határozatok jogerejét illetően kimondja a javaslat, hogy ha a fél érdekében az ügyész, vagy valamely állami szerv indít pert, az abban hozott határozatok a féllel szemben csak akkor ' emelkednek jogerőre, ha a határozatot vele közölték és a fellebbezésre nyitva álló határidő vele szemben is eredménytelenül telt el. A különleges eljárások körében a törvényjavaslat több rendelkezést tartalmaz az előkészítő eljárás eredményeinek hatékonyabb biztosítására a házassági bontóperekben. Az előkészítő eljárás középpontjában a felbontásra irányuló szándék okainak tisztázását, valamint a házastársak kibékítésének kísérletét állítja. Végül a törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a fizetési meghagyásra nézve. Annak elkerülése végett, hogy a fizetési meghagyások évi június hó 19-én, szombaton. 432 alaptalanul ne zaklassák az állampolgárokat, kötelezővé teszi a kérelemben a bizonyítékok megjelölését, a bírósági tanács elnökét pedig feljogosítja arra, hogy azokban az esetekben is, amikor a követelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető, a fizetési meghagyás kibocsátása helyett az ügy tárgyalására határnapot tűzzön ki, ha a követelés fennállása megítélése szerint kétséges. A jogi bizottság javasolja, hogy a törvényjavaslat 35. §-ában a következő rendelkezést kell felvenni: »-(1) A polgári perrendtartás 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: »f) a felperes követelése időelőtti, vagy az elévülés esetét ide nem értve, bírói úton nem érvényesíthető, illetőleg a keresettel érvényesített jog nyilvánvalóan alaptalan.« Ebben a rendelkezésben csak az utolsó mondat új, és azt tartalmazza, hogy a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátás nélkül akkor is elutasíthatja, ha megállapítható, hogy a keresettel érvényesített jog nyilvánvalóan alaptalan. A rendelkezés célja a bíróságot feleslegesen foglalkoztató és a feleket zaklató tárgyalások elkerülése. A törvényjavaslat a mellékletben egységes szerkezetbe foglalt szövegét adja a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek és a most tárgyalt módosító törvénynek. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényjavaslat a szocialista törvényességet erősíti, az eljárást egyszerűsíti, a polgári bíráskodást a dolgozókhoz közelebb viszi és ezzel könnyebben juttatja őket az igazsághoz, a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a jogi bizottság által elfogadott módosítással elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik: SARFI RÓZSI jegyző: Harustyák József képviselőtársunk. HARUSTYÁK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Előttünk fekszik a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez a módosító javaslat már magában foglalja mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az 1952. évi III. törvény megalkotása után az élet felvetett. Ha az 1952. évi III. törvényt módosító javaslatot megszavazzuk és törvényerőre emeljük, akkor megállapíthatjuk, hogy újabb jelentős lépést tettünk az állampolgárok jogainak megszilárdítása terén. Ezeresztendős történelmünk során nem volt még népünknek olyan társadalmi rendszere, amely a nép széles rétegének érdekeit védő jog! alkotás terén olyan hatalmasat alkotott volna, | mint amilyent a mi népi demokratikus rendszerünk már eddig is tett. De hiszen ez természetes i is, ez nem is lehet máskép, mert az, ami a Szovjetunió dicsőséges hadseregének győzelme nyomán hazánkban nem egészen egy évtizeddel ezelőtt történt, megváltoztatta egész társadalmunk szerkezetét, arculatát. Szétverte a fasizmus fegyveres erőit, felszabadította népünket a sok évszázados elnyomás alól, a nép kezébe adta annak lehetőségét, hogy maga teremtsen a saját részére olyan társadalmi rendszert, amelyben minden hatalom az övé. Mivel a hatalom gyakorlása