Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

429 Az országgyűlés 10. ülése 1954. évi június hó 19-én, szombaton. 430 gári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot letárgyalta és általánosságban, egy módosítással — amelyre előadói beszédem végén térek rá — részleteiben is elfogadta. Alkotmányunk a Magyar Népköztársaság feladatává tette annak a szervezetnek és eljárásnak megteremtését, illetőleg a vonatkozó jogszabályok megalkotását, amelyek népi demokratikus állami és társadalmi rendünket, valamint az állampolgárok jogait és elismert érdekeit hatásosan megvédik. Törvényhozásunk evégből megalkotta az 1952. évi III. törvényt a polgári perrendtartásról, az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendeletet az ügyészségről és az 1954 évi II. törvényt a bírósági szervezetről. Ezek a jogszabályok megvalósították ugyan a bírósági szervezetet és eljárást illetően az alkotmányban előírt szabályok teljes végrehajtá-, sát, de miután különböző időben léptek életbe, elkerülhetetlenül összhangba kellett őket ho^ni. Szükségessé vált továbbá a gyakorlati alkalmazás során mutatkozott több rendelkezés tökéletesbítése, részben a bíróságoknak a néphez közelebb juttatása, részben az eljárás pontosabbá és könnyebbé tétele végett. Végül az elvégzendő törvényhozási aktus síkaimat adott több új rendelkezésre. Az említett három feladat megoldására van hivatva a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló előttünk fekvő törvényiavaslat, melynek lényeges rendelkezéseit a következőkben ismertetem. A bírósági szervezet körében egyszerűen csak átvételek a bírósági szervezetről szóló törvénynek a bíróságok összeállítására vonathozó rendelkezései. Részletesen szabályozza a törvényjavaslat a szocialista törvényesség egyik legjelentékenyebb, de újszerű biztosítékának, az ügyésznek szerepet a polgári bíráskodásban. Már a polgári perrendtartás kimondta, hogy a jogvitát az ügyész is a bíróság elé viheti, illetve a megindított perben jogosult bármelyik fél érdekében fellépni. Ennél többet az ügyészségről szóló törvényrendelet sem mond. A javaslat szerint az ügyész nemcsak pert, hanem bírói útra tartozó bármilyen eljárást is indíthat, kivéve, ha a jog érvényesítése valamelyik fél személyéhez van kötve, például nem indíthat apasági pert, házassági bontópert. Az ügyész korlátlanul jogosult bármelyik fél érdekében fellépni. A perben, illetve eljárásban úgyis részt vehet, hogy kifejezetten egyik fél érdekében sem lép fel; ilyen esetben nyilatkozatot tehet, illetőleg őt a bíróság nyilatkozatra felhívhatja. Ha az eljárást az ügyész indította, a felperes helyzetébe kerül, ha viszont valamelyik fél érdekében lép fel, akkor a felperes, illetőleg az alperes jogai illetik meg. Egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat el nem ismerhet. A javaslat azután pontosan szabályozza a fél helyzetét és megállapítja azokat az eljárási szabályokat, melyek a fél jogait biztosítják. Lényegesen bővül a járásbíróság hatásköre, különösen az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek pereiben, melyek ezentúl akkor is a jáORSZAGGYÜLBSÍ ÉRTESÍTŐ rásbíróság hatáskörébe tartoznak, ha a per értéke a tízezer forintot eléri. Ennek megfelelően természetesen módosul, vagyis szűkül a megyei bíróság hatásköre. A rendelkezéssel a bíráskodás közelebb kerül a dolgozókhoz. Az eljárás terén a törvényjavaslat legjelentősebb része a fellebbezési eljárásnak a szovjet jogban is elfogadott kasszációs, más szóval semmítő revíziós rendszernek megfelelő átalakítása. Ennek a rendszernek a lényege, hogy az érdemi döntés általában az elsőfokú népi ülnökökkel eljáró bíróságra hárul és a másodfokú bíróság — szükség esetén egészen elenyésző esetekben — az első fokon eljárt bíróság ítéletét nem maga változtatja meg ,hanem azt hatályon kívül helyezve, az ügyet eljárásra az első fokon eljárt bíróságnak adja vissza. Módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat a perújításra és a törvényesség érdekében való perorvoslatra nézve. A perújítás kérdésében a leglényegesebb módosítás az, hogy oz alapügyben hozott bírósági ítélet hatályon kívül helyezését a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe utalja, mely a perújítási kérelmet zárt ülésen három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. Az ügyész is az alatt az idő alatt élhet perújítással, ami a felek részére rendelkezésre áll. A törvényesség érdekében való perorvoslatot illetően a javaslat a polgári perrendtartás vonatkozó egész fejezetének hatályon kívül helyezésévei a következőkép részletesen rendelkezik: A legfőbb ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke bórmely polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő, vagy megalapozatlan. A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróságnál kell benyújtani. A törvényességi óvást a Legfelsőbb Biróság polgári kollégiumának 3 hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el, erre az ülésre a legfőbb ügyészt is meg kell hívni. Ha a törvényességi óvás a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen irányul, azt a Legfelsőbb Bíróság Elnöki Tanácsa bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásról zárt ülésen tárgyal. Ha az~*eljárás a felekre is kiterjed, a Legfelsőbb Biróság a jogszabálysértés megállapítása esetén a megtámadott határozatot egészen vagy megfelelő részében hatályon kívül helyezi és annak helyébe a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, egyébként pedig az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasítja. A íelek és különösen a dolgozók szempontjából jelentősek a törvényjavaslatnak az illetékességre vonatkozó módosításai, nevezetesen: ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb a tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át; a munkaviszonyból származó pereket a munka teljesítésének helye szerint 'lletékes járásbíróság előtt is meg lehet indítani. A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. A gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek la32