Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

425 Az országgyűlés 10. ülése 1954. évi június hó 19-én, szombaton. 426 SARFI RÓZSI jegyző: Bárczi Gusztáv képviselőtársunk. BÁRCZI GUSZTÁV: Tisztelt Országgyűlés! Néhány szót szeretnék szólni a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatról, kiemelve annak 7. fejezetét, amely »A tárgyalás előkészítéséről«, a 10. fejezetét, amely a »-Fellebbezésről-« szól és a 11-ik a »Perújítás, perorvoslat a törvényesség érdekében« című fejezetét. Tisztelt Országgyűlés! A kapitalista országok büntetőeljárásainak az a rendeltetésük, hogy az uralkodó, kizsákmányoló osztályok érdekeit védjék, azt a rendet védjék, amely rend ezeknek az osztályérdekeknek felel meg. A szocialista országok bűnvádi eljárásának alapfeladatai: az igazságszolgáltatás megvalósítása a bűnvádi ügyekben és ennek révén a szocialista államnak, a polgárok személyiségének és jogainak, a szocialista társadalmi jogrendnek védelme a közösségre veszélyes támadásokkal szemben, és az ítéletek népnevelő hatásának biztosítása. Ebből az utolsó mondatból érezhető a légionban, hogy a szocialista bűnvádi perjog a szocialista humanizmus alapján épül fel. A büntetőperrendtartásról szóló és most tárgyalás alatt álló módosító törvényjavaslat — figyelembevtve a szovjet büntetőeljárási jog példamutatásait és az élenjáró szovjet büntetőjogi tudomány eredményeit — igyekszik ezen a területen is a szocialista jogrendszert kiépíteni. A szocializmus alapjait ezen a területen is biztosítani kívánja a módosító törvényjavaslat. A mi szocializmust építő népi demokráciánk elérkezett arra a fejlődési fokra, amelyen a szocialista jogérzet és jogtudat alapján a maguk komoly valóságában bontakoznak ki a történelmi fejlődés során kialakult kívánalmak, de most rnár a megvalósulás jegyében, megnemesítve és kibővítve azokkal az újabb nagyfontosságú tapasztalatokkal és eredményekkel, amelyekkel a Szovjetunió szocialista joga és a mi haladó hagyományaink, a mi magyar alkotmányunk vívmányai valamennyiünket gazdagítottak. Ebben a törvényben az alapelvek dialektikus egységükben mutatkoznak meg; nyíltan és őszintén jelentkezik minden értékes elvi célkitűzés mindazokkal a biztosítékokkal, amelyek valóban a törvényesség biztosítását jelentik. Tisztelt Országgyűlés! A törvényben lefektetett alapelvek dialektikus egységét bíráinknak kell a gyakorlati életbe átültetniök. Bíráink számára megvan minden feltétel ahhoz, hogy ezt valóra váltsák és ha meg akarjuk határozni azokat az állami feladatokat, amelyek megvalósításában népi demokráciánk fejlődésének mai szakaszában segíteniök kell, nem nehéz a dolgunk. Elő kell vennünk a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatait, amelyekkel nemcsak a párttagok, hanem mi, a pártonkívüliek milliós tömegei is egyetértünk. Ezeknek a párthatározatoknak, a törvényesség biztosításának gyakorlati megvalósításában legyenek a bírák segítségünkre. Tisztelt Országgyűlés! Az 1951. évi III. törvény az utóbbi évek nagyszabású jogalkotása és azoknak az eljárásjogi alapelveknek és megoldási módoknak hasznosításával készült, amelyek a szoc'alista büntetősljárast jellemzik. Ez a törvény általában be is vált a gyakorlatban és az eljárásjog szabályozásának módozatait illetően meg is felelt a vele szemben támasztott követelményeknek. A kormányprogramm azonban felhivta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás területén, közelebbről a büntető igazságszolgáltatás gyakorlása során tapasztalt egyes hiányosságok, a szocialista törvényesség sérelme nagy mértékben volt köszönhető annak is, hogy a büntetőeljárás egyes intézményeinek megalkotása során nem használtuk fel eléggé a leghaladottabb jogrendszer, a szovjet büntetőeljárásjog tapasztalatait. A büntetőeljárás egyes intézményeit tehát a tapasztalatoknak megfelelően újjá kell alkotnunk és biztosítanunk kell, hogy ezek az intézmények valóban a legfejlettebb eljárási megoldásokat tükrözzék vissza. Ilyenek: a tárgyalás előkészítésének szabályozása, a fellebbviteli eljárás elveinek átalakítása és a rendkívüli perorvoslatok, elsősorban a perújítás rendelkezéseinek módosítása. Ezek a szabályok is elsősorban a szocialista törvényesség hatékonyabb biztosítására irányuló törekvésben lelik alapjukat. Mégis inkább az jellemzi őket, hogy a szovjet jog tapasztalatai alapján helyesebb és a gyakorlatban alkalmasabb jogi megoldásokat léptetnek életbe a perrend egyes alapvető területein. A tárgyalás előkészítésére vonatkozóan jelenleg hatályos jogunk is tartalmaz rendelkezéseket. Ezek azonban inkább a bírósági tárgyaláshoz szükséges perjogi előfeltételek megvizsgálására és biztosítására szorítkoznak. Az előkészítő ülés, mint önálló perszakként beiktatott jogintézmény, ugyancsak megtartja egyik feladatául e perjogi előfeltételek vizsgálatát és megteremtését. Elsőrendű célja azonban, hogy a vád alá helyezett terhelttel szemben felhozott bizonyítékok alaposságát, azt vizsgálja, hogy a terhelttel szemben indítandó bírósági eljárás megfelelő alapokkal rendelkezik-e. Az előkészítő ülés tehát elsősorban azt célozza, hogy teljesen elkerülhető legyen az állampolgárok alaptalan zaklatása és a nem kellően megalapozott bírósági tárgyalások lefolytatása arra elegendő anyag nélkül. Az előkészítő ülésen a terhelt csak kivételesen van jelen, akkor, ha az előkészítő ülés feladatai közé tartozó kérdésekben meghallgatása nélkül határozni nem lehet. A terhelt azonban ilyenkor sem a vád lényegére, a bűncselekményre, illetőleg a bűnösségre nézve hallgatandó meg, hanem csupán azoknak az adatoknak tekintetében kell kihallgatni, amelyek tisztázása az előkészítő ülés feladatai közé tartozik. Abban az esetben, amikor az enyhébb ügyekben — kétévi börtönnel, vagy annál enyhébb büntetéssel járó bűncselekmények esetében — előkészítő ülés tartására nem kerül sor, előkészítő ülés nélkül, lényegében azonban ugyanezeket a kérdéseket a tanács elnöke vizsgálja és hoz határozatot. Az előkészítő ülésben természetesen az ülnökök is részt vesznek. tisztelt Országgyűlés! Hatályos jogunk fellebbezési eljárásában eddig két elvi tétel volt uralkodó. Az egyik az, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokon eljárt bíróság ítéletét érdemben felülvizsgálhatta és a ténykérdések tekinte-