Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

423 Az országgyűlés 10. ülése 1954. évi június hó 19-én, szombaton. 424 meg a »szabadságról« szavalni — éppen ellen­kező törekvésnek és intézkedéseknek vagyunk tanúi. Keleti Ferenc képviselőtársunk erről bő­vebben szólott. Engedjék meg, hogy én csupán néhány mon­datot idézzek Ernest Jerome Hopkins, ismert amerikai jogi szakíró »-Törvénytelen rendőrsé­günk-« című könyvéből. »A tényeket — mondja Hopkins — így foglalhatjuk össze: ma már csu­pán illúzió, hogy azok között a büntetőjogi for­mák között élünk, amelyekre minden iskolás­gyereket tanítanak és amelyeket az alkotmány világosan leszögez. Az egyéneket, akiket az al­kotmány véd az erőszak ellen, a törvény őrei megverik, lebunkózzák, vagy lelövik, anélkül, hogy letartóztatnák, vagy legalább ürügyet ke­resnének letartóztatására, önkényes büntetés­sel sújtanak olyan személyeket, akiket csupán a rendőrök önkényes megítélése tart bűnösnek.*« E szavak hallatán felvillan bennünk a ke­serű emlékezés a Horthy-fasizmus idejére, amelyben Wayand, Schweinitzer, Töreky, Babos, meg a többi bérgyilkos ugyanilyen brutalitással tiporta népünk jogait. De a keserű emléket, tisz­telt Országgyűlés, felváltja az a boldogító biztos tudat, hogy — hála a Szovjetuniónak, hála har­cokban edzett pártunknak — ma mindezen túl vagyunk. Fejlődő, erősödő igazságügyi szerveink csakúgy, mint egész államapparátusunk egyre jobban betöltik hivatásukat. Senki sem tagad­hatja, hogy a hibák feltárása után eltelt rövid egy év alatt értünk el jelentős eredményeket nemcsak az ez irányú jogalkotás terén, hanem a bírói, ügyészi és nyomozó szervek tevékenységé­ben is. A magam tapasztalataival alátámasztha­tom Farkas elvtárs idevágó értékelését. Me­gyénkben is jelentősen csökkent a zaklatások száma, kevesebb a túlzott ítélet, a kisebbjelen­tőségű ügyekben ritkább a közügyektől való el­tiltás és a pénzmellékbüntetés. Ehelyett jobban alkalmazzák a javító, nevelő munkát. Csökkent az előzetesen letartóztatottak száma, s különösen a területi bíráskodás megvalósításának kezdeti lépései óta megjavult az igazságügyi szervek és a dolgozók közötti kapcsolat. De eredményeink nagyobbak is lehetnének, ha felsőbb igazságügyi szerveink és mi magunk is gyorsabban és több segítséget adnánk az igaz­ságügyi és rendőrségi szervekben fellépett bi­zonytalankodás és liberalizmus felszámolásához. Midőn büntet'.!íperrendtartásunkról szóló tör­vényünket az élet követelményeinek megfelelően módosítjuk, s ennek során intézkedtünk az állam­polgárok jogainak hatályosabb védelme érdeké­ben, szükségesnek látszik innen az országgyűlés­ről is felhívni igazságügyi és államhatalmi szer­veinket, hogy mindez ne jelentse munkájukban a kormányprogramm után előállott és ma már szűnőben lévő bizonytalankodás és liberalizmus újraéledését. Igazságügyi szerveinknek még job­ban szem előtt kell tartaniok, hogy a törvényes­ségnek két oldala van: minden eszközzel őr­ködni, hogy állami szerveink alaptalanul ne zak­lathassák az állampolgárokat, de ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy az állampolgárok se sért­hessék meg a törvényeket. Törvényeink a dolgozók rendjét, a dolgozók érdekét védelmezik, s ezért különös figyelem­mel, éberséggel viseltessenek és megfelelő erély­lyel lépjenek fel az osztályellenség aknamunká­jával szemben. Nem lehet napirendre térni afe­lett, tisztelt Országgyűlés, hogy az ellenség elég gyakran hangulatot kelt, s esetenként maga is tevékeny részese a társadalmi tulajdon rongálá­sának, hogy helyenként még mindig büntetlenül pusztítják a termelőszövetkezetek termését és egyéb ingóságait, megrongálják és eltulajdonít­ják az állami vagyont, és hogy az államappará­tusba befurakodott ellenséges elemek elherdál­ják az állam pénzét. A társadalmi tulajdon fokozott védelmét nyilván nem segíti elő az olyan, nem egyedül­álló intézkedés, mint amit a váci járásbíróság legutóbb hozott egy tolvajjal szemben, aki az egyik termelőszövetkezetet meglopta: öt mázsa kukorica ellopásáért 300 forint pénzbüntetésre ítélte. A tolvajnak a legkifizetődőbb vállalkozás. Vagy amit ugyanebben a járásban az ügyész csi­nál, aki évek óta adótartozásban lévő kulák ügyében, aki a zálogolt bort eltüntette, azon a címen, hogy »nem bizonyítható, hogy eladta-« — megszüntette az eljárást. Vagy még kirívóbb példa a monori járásban, ahol az egyik hátralé­kos gazda villával fogadta a zálogolást végrehajtó szerveket, s mivel az utolsó pillanatban vissza­rettent, a bíróság elejtette a vádat, mondván, hogy a bűncselekmény nem következett be. A beterjesztett javaslatnak erénye, hoay egy sor intézkedést tesz az ügyintézés gyorsítására. Erre igen nagy szükség van, mert a vontatottság ugyancsak sérti az állampolgárok jogait. Külö­nösen fontos lenne a nyomozószerveknél, ahol a késedelem a nyomozás eredményességét is ve­szélyezteti. Egyebek között azért is nagy a tettes ismeretlensége miatti nyomozásmegszüntetések száma, mert a nyomozószervek a bejelentéstől számítva későn indítják meg a nyomozást. Az első negyedévben egy járásunkban 99 esetből 43 volt kiderítetlen. Ennek következtében 408.000 forint kárból csupán 87.000 forint térült meg. Minthogy a szabadpiac és az egyéni gazdasá­gok termelésének fellendítésével várható, hogy a kupecek még elevenebb tevékenységbe kezde­nek, igazságügyi szerveinknek is határozottabban kell fellépniök velük szemben, akik újból fel­éledtek és lépten-nyomon megszegik a vonatkozó szabályokat. Ai osztályellenség elleni harcban különösen fontos lenne, hogy erélyesebben járjanak el tár­sadalmi rendszerünk és a béke ellen uszító, iz­gató kulákok és egyéb ellenséges elemek ügyé­ben. Kirívó, hogy izgatási ügyben túlnyomórészt dolgozókat vádolnak és büntetnek meg, <* ? V térben megbúvó ellenség büntetlen marad. A mi megyénkben májusban is, amikor már felfigyel­tünk és valamit javult e téren a helyzet, 16 ügy­ből mindössze 2 esetben volt nem dolgozó az il­lető. Az elmúlt öt hónap alatt izgatás címén mindössze egyetlen kulákot vádoltak, holott a kulákok széltében-hosszában izgatnak rendsze­rünk ellen. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslat­tal egyetértek és elfogadom. Meggyőződésem, hogy elfogadása elősegíti szocialista törvényessé­günk további megszilárdítását. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik?

Next

/
Thumbnails
Contents