Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-10
Az országgyűlés 10. ülése 1954. június 19-én, szombaton délelőtt 10 órakor Rónai Sándor és Mekis József elnöklete alatt Tárgyai : Hasát ülnöki előterjesztések 413 A büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása Hozzászóltak : Keleti Ferenc 413 Nagy János 421 Bárczi Gusztáv 425 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító törvényiavaslat tárgyalása (írom. 9. sz.) Ismertette : ' Harrer Ferenc előadó 42Í? Hozzászóltak : Harustyák József 432 Molnár Ernő 437 Erdei Ferenc miniszter 440 A belkereskedelmi minisztérium és a kölk«re§kecMmi minisztérium felállításáról szóló törvénviavaslat tárgyalása (Trom. 10. sz,) Ismertette : Nánási László előadó . 44b Az országgyűlés ülésszakának bezárása 447 Az ülésen jelen voltak : NAGY IMRE, a minisztertanács elnöke, DOBI 1ST VÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, HEGEDŰS ANDRÁS és APRÓ ANTAL, a minisztertanács elnökhelyettesei, ALTOM ÁRÉ IVÁN élelmiszeripari miniszter, BATA ISTVÁN honvédelmi miniszter. BEBRITS LAJOS közlekedés- és postaügyi miniszter, BOGNÁR JÓZSEF bel- és külkereskedelmi miniszter, BOLDÓCZK1 JÁNOS külügyminiszter, DARVAS JÓZSEF népművelési miniszter, ERDEI FERENC igazságügyminiszter, HIDAS ISTVÁN nehézipari miniszter, SZABÓ JÁNOS város- és községgazdálkodási miniszter, SZUJÁRTÓ LAJOS építésügyi miniszter, ZSOLDOS SÁNDOR egészségügyi miniszter és SZÁLAI BÉLA, az Országos Tervhivatal elnöke. (Elnök: MEKIS JÓZSEF — 20.05; ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzői teendőinek ellátására Kádas István és Sárfi Rózsi képviselőtársunkat kérem fel. Napirend szerint következik a büntetőperrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény módosítása törvényjavaslatának folytatólagos tárgyalása. Keleti Ferenc képviselőtársunké a szó. KELETI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A magyar nép nagy történelmi átalakulásának, felemelkedésének korszakát éli. A Magyar Dolgozók Pártja, a kormány és a nép szoros összefogásban dolgozik, hogy mihamarább felépítse az emberiség reménységét: a szocialista társadalmat. A termelés állandó növeléséért, a lakosság anyagi és kulturális emelkedéséért folytatott t hősies harc idején népünk gyakran idézi a multat, és ezen keresztül méri fel azt a hatalmas fejlődést, melyet közel tíz év alatt megtett. A munkás, akinek ma biztos megélhetése van, emlékezik a munkanélküliség kétségbeesett hónapjaira; a paraszt, aki ma minden terményét jó áron adja el, emlékezik a bolettára; az értelmiségi, aki ma megbecsült dolgozója államunknak, emlékezik a szellemi szükségmunkára. Folytathatnók a példákat az ország más volt elnyomott rétegeivel, akik így, vagy úgy mind érezték hátukon a régi rend ostorát. Hiszen alig egy évtizede az egész nemzet a sír szélén állt, melyet számáré a német fasizmus és magyar csatlósai ástak. Az októberi forradalom hősi szovjet csapataié a dicsőség, a mi örök hálánk, hogy nem u vé£. hanem a nemzet csodálatos újjászületése következett be A megtett út eredményeit ezer és egy dologban lehet lemérni. Nem utolsó sorban annak az ORSZAQQYOLfiSI fiRTESfTO 31
